Illatos, ízes és egészséges

Azt lehet olvasni róla, hogy az egyik legrégebb idő óta számon tartott gyümölcsünk, és hogy több jótékony hatása ismert. Van, ahol még most is a szekrény tetején tárolják a szüretelése után, hogy beérjen, és hogy hónapokig is elálljon. A különös illata ilyenkor átjárja a helyiséget, az egész házat. A birsalma nyers fogyasztása nincs igazán elterjedve felénk, pedig finom és egészséges rágcsálni való. Ismerőseinket viszont általában két táborra lehet osztani: van, aki nagyon kedveli nyersen is, vagy a belőle készült édességet, kompótot, mások pedig ki nem bírják állni. Egy biztos, a legtöbben folyékonnyá párolt formájában már nem tiltakoznak ellene.

A világon mintegy kétszáz fajtáját tartják számon, a termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőre késő őszre ledörzsölődik. Erre az időre érett, fényes, aranysárga, általában 7-től 12 cm hosszú, és attól függően, hogy alma, vagy körte a formája, 6–9 cm széles. A vadbirs mérete csupán 2,5–3,5 cm. A környékünkön a legismertebb a Leskováci fajta, de többek között a Vranjeit, a Konstantinápolyit és a Bereczkit is megtaláljuk.

A gyümölcstermelők tudják igazán behatárolni, hogy mi a lényeges különbség a birsalma és a birskörte termesztése és felhasználása között. Egy biztos, mindketten a barackhoz, a meggyhez és a körtéhez hasonlóan a rózsafélék családjába tartoznak. A gyümölcsfa rózsaszínes virágait májusban és júniusban hozza, a termés szeptemberben és októberben érik be, de vannak olyan fajok, amelyeket novemberben és decemberben szüretelnek. A meleg éghajlatot kedveli, úgy tartják, hogy ahol a szőlő megterem, ott a birs is. Valószínűsíthető, hogy Iránból, Örményországból származik, hiszen ott ma is lehet vadbirssel találkozni. Hogy a magyar „birs” szó milyen eredetű, és valójában mit jelent, arról azt lehet olvasni, hogy ismeretlen eredetű, és hogy a legkorábbi alakjai a bis, biss lehettek.

A birsnek van keletje a hazai piacon, nyers, de folyékony formájában is. Erről két bácskossuthfalvi termelő is meggyőzött, Fábrik Attila, a helyi Rizling Gyümölcsészek és Szőlészek Egyesületének az elnöke, aki maga is termelő, valamint Seffer Attila, aki szintén rendelkezik nagyobb birsültetvénnyel.

– Tizenkét éve sikerült kibérelnem hosszabb távra egy, a lakóházammal szomszédos gyümölcsöst, és akkor 110 körtefával kezdtem a gyümölcsészkedést. Ezt később tudtam bővíteni, így ma egyholdnyi területen nevelek fákat. Birsfáim – 270 tő körül – mintegy öt éve vannak, és tavaly kezdtek el nagyobb lendülettel teremni. Sajnos idővel kiderült, a körtefák nem váltak be,  inkább a homokos talajon érezték volna jól magukat. A helyükre 280 birs kerül a közeljövőben, ezzel együtt 550 birsfa nevelkedik majd a gyümölcsösben. A maradék fám körtefa, aminek megfelelt a talaj és ami vad alanyra lett oltva. A kertem 90%-ban hagyományos Leskovaci fajta nevelkedik, a porzója pedig mintegy 10%-ban a Vranjei fajta. A Vranjei valójában birskörte, azaz „dunjac”. A két jelentős különbség a fajták között a nagyság és a forma. Amikor tavaly sikerült leszüretelni az első teljesnek mondható termést, és beléptünk abba a zárt térbe, ahol tároltuk a gyümölcsöt, az hatalmas élmény volt a szaglószervnek – tette hozzá csillogó szemmel a bácskossuthfalvi termelő. Az iránt érdeklődtünk, hogy az időjárás beleszólt-e az idei szüretbe.

– Idén a tavalyi évhez képest gyengébb lesz a termés. Az a tapasztalat felénk, hogy a falu területén élő gyümölcsfákat a fagy kevésbé éri, mint a falu szélén, vagy a határban. Az én gyümölcsösömet attól függően, hogy a faluban van, a házak között, megfogta az áprilisi fagy. Nemcsak a birsalma, hanem a vilmoskörte virágzásába is beleszólt. Mert hogy amikor –5, –8 fok környékére süllyed a hőmérséklet, akkor már a házak között nevelkedő fákról is elviszi a virágzást, hiába vannak bizonyos fák védettebb helyen. Meg aztán, ha a faluban –8 fokot mérnek, akkor arra a határban, vagy a faluszéli gyümölcsösökben még 5 fokot rá kell adni. Kell a fagy, szó sem róla, csak nem virágzáskor, hanem februárban. Ebben a pillanatban egy tonna terméskieséssel számolok. Tavaly volt eddig a rekordom, akkor 6 tonnányit gyümölcsöt termettek a fák – hallottuk Seffer Attilától, akitől az iránt is érdeklődtünk, hogy locsolja-e a gyümölcsfákat.

– Igen, sajnos locsolás nélkül az utóbbi években nem lehet termésre számítani. A permetezést igyekszem amennyire csak lehet hanyagolni, és ha mégis muszáj, akkor természetes alapanyagúakhoz folyamodom. Jómagam nyers formában értékesítem a gyümölcsöt. Elmondhatom, hogy van rá érdeklődés, eddig nem maradt nyakamon a termés. Nemcsak a környékből érkeznek a vásárlók, hanem messzebbről is. Beszereztem egy darálógépet, ezért igény szerint ledarált, majdnem cefre formában is meg tudják tőlem vásárolni a gyümölcsöt – tudtuk meg. A szebb, egészségesebb, konzum minőség 150 dinárba kerül, a gyengébb minőségű 120 dinárba kilogrammonként. Láttam az interneten olyan gyümölcstermesztőt is, aki nagyobb területen gazdálkodik, és ő 80 dinár/kg árért árulja a birsalmát.

Fábrik Attila, a Rizling elnöke pálinkabíró, és különféle díjakkal is elismert pálinkakészítő. Eddig is foglalkozott birstermesztéssel, de az idén nagyobb lendülettel vágott bele. Ehhez pedig hozzájárult a Prosperitati Alapítvány nyertes pályázata. Mindenekelőtt az iránt érdeklődtünk, hogy a faluban hányan termelnek birsalmát.

– Bácskossuthfalván három nagyobb birsültetvényt tartunk számon, összesen körülbelül 5 hektárnyi területen. Jómagam eddig javarészt kifőztem pálinkának a termést, a kisebb részét háztól értékesítem. A falubeliek télirevalót és nyalánkságot készítenek belőle általában. A birspálinka a különleges illatáról és a zamatáról híres, a jóféle, minőséges párlat igencsak keresett. Ezért is nagyon oda kell figyelnünk a minőségére, mert a vevők kényesek rá. Ha pedig minden rendben van, akkor biztosan akad vevője is, azaz kapós. Aki egyszer megkóstolja, és visz belőle, az elégedett visszajáró vevő lesz. Falun belül, de akár messzebbről is vannak vevőim – kezdte a beszélgetést Fábrik Attila, aki kitért arra is, hogy a birsalma és a birskörte termesztési technológiájában nincs különbség, viszont egyik érzékenyebb fajta, mint a másik.

– Tapasztalataim szerint a Leskováci birsalma nagyon érzékeny a tűzelhalásra, ha megtámadja a kór, az képes akár az egész ültetvényt is elvinni. A birskörtének sokkal nagyobb az ellenálló-képessége. Pálinkának a legillatosabb Leskováci a legjobb, és én birskörtével házasítom, mert az meg a pálinka ízéhez ad hozzá sokat. Ami a permetezést illeti, a tűzelhalás-védelem mellett nem nagyon van szükség másra. Virágzáskor azért lefújjuk egyszer monília ellen, ez előtt persze a tavaszi-téli réz alapú permetezést is megejtjük, és egy gombásodás elleni réz alapú kezelést is kap. Az utóbbi időben nemesítettek már a betegségekkel szemben ellenállóbb fajtákat, és ugyanúgy illatos és ízletes gyümölcsök – tette hozzá a Rizling elnöke, akitől az iránt is érdeklődtünk, hogy ő maga hány birsalmafával rendelkezik?

– Korábban közel 80 birsalmafával foglalkoztam, de sajnos többet tönkre tett közülük a tűzelhalás, így a régi ültetésű, egyébként már jól termő gyümölcsfáimból mintegy 60 maradt. A Prosperitati Alapítvány pályázatának jóvoltából idén tavasszal sikerült összesen 800 birs és vilmoskörte facsemetét elültetnem, és tervben van még, hogy ezt a csemeteszámot bővítem. Az a tapasztalatom, hogy a vilmoskörte kevésbé volt ellenálló a nyári kánikulával szemben, a birsfák sokkal jobban megfogták. Valószínűleg sokkal jobb is volt az oltás alanya. A területet, szintén az alapítvány jóvoltából, körbe is kerítettük, a locsolást tartálykocsival oldottam meg a nyár folyamán – tudtuk meg Fábrik Attilától, akitől az iránt érdeklődtünk, hogy tapasztalatai szerint a nyári hőmérsékleteket, a szárazságot hogyan tűrik a birs gyümölcsfák.

– Az idősebb birsfáim már 10 éves ültetésűek legalább, és az a tapasztalatom, hogy azok a fák jól tűrik a szárazságot. Sajnos azonban idén a virágzáskor esős volt az időjárás, és nagyon rosszul porzódtak be. Emiatt ezúttal jelentősen kevesebb a termés, mint mondjuk tavaly. A faggyal kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy hullámokban érkezik általában. Vannak olyan parcellák, amiket erősebben ér, van, amit kevésbé, nekem idén az áprilisi fagy nem okozott károkat a birsalmafákon – tudtuk meg végül Fábrik Attilától.