Miközben az ODIHR ajánlásainak megfelelő módosítások megvitatásába kezdett a köztársasági parlament a választási törvények vonatkozásában, a hatalom és az ellenzék, mint mindig, ezt a lehetőséget is politikai viták gerjesztésére használta ki. Még ha nem is számítanak a „legkomfortosabbnak” egyes ajánlások, a VMSZ – szem előtt tartva az általános társadalmi körülményeket – támogatja a törvények módosítását.
Képviselői kérdésfeltevésekkel vette kezdetét tegnap a köztársasági parlament rendes, tavaszi ülésszakának harmadik ülése, amelyen a választási törvények módosításai kapták a főszerepet. Ana Brnabić, a szerbiai képviselőház elnöke tegnapra hívta össze a köztársasági képviselőház ülését ezekkel a javaslatokkal a napirenden. A pontok között a köztársasági elnök és a képviselők megválasztásáról, a helyhatósági választásokról szóló jogszabályok módosítása, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása és kiegészítése szerepelt. A törvényjavaslatokat Miroslav Petrašinović, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője nyújtotta be, aki a tervezetről tartott nyilvános meghallgatásokon nyomatékosította, hogy a módosítások elsődleges célja a választási folyamat fejlesztése. Kiemelte, hogy a javasolt törvénycsomag az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) megfigyelő missziójával folytatott szakmai együttműködés eredményeként született meg.
Az egyik legfontosabb változásként a képviselő azt említette, hogy a választópolgárok aláírásukkal ezentúl több választási listát is támogathatnak. Emellett a módosítások értelmében kötelező képzésekkel kívánják növelni a választási bizottságok tagjainak felkészültségét – az elvégzett képzésről kapott igazolások pedig három évig maradnak érvényesek. A törvényjavaslatokról korábban összesen négy nyilvános meghallgatást tartott a szerb parlament illetékes bizottsága, tegnapelőtt pedig a parlamenti kollégium is összeült, hogy egyeztesse az ülés munkájával kapcsolatos részleteket.
RENDSZÁMOZÁSI ÚJÍTÁS?
A képviselői kérdések között szerepelt Újhelyi Ákosnak, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjének a felvetése is a harmadik rendszámtábla kiadásának engedélyezése céljából kerékpárhordozók, illetve vadászati felszerelések szállítására alkalmas kapcsolható eszközök esetében. Véleménye szerint a jelenlegi megoldás nem megfelelő, és elsősorban a mind népszerűbb kerékpárturizmus kedvelőit befolyásolja úgy, hogy különféle kényszermegoldásokat alkalmaznak a kézenfekvőbb lehetőség helyett, amely bevezetéséhez csak egy jogszabály-módosításra lenne szükség. Újhelyi az Európai Unióban alkalmazott bevált megoldásokra mutatott rá ezeknek a hordozóknak az esetében. Egyéni kérdések is elhangzottak: Robert Kozma, a Zöld–Baloldali Front képviselője például a felújított vasútvonalon tapasztalható, egyre gyakoribb fennakadások valódi okai felől érdeklődött, és felszólalásában a vonatok kisiklásainak, valamint a gyakori lassítások okainak feltárását sürgette.
ÁTLÁTHATÓBB FOLYAMAT
A ház Milenko Jovanovnak, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetőjének javaslatára a hatalmi többség szavazataival elfogadta, hogy összevont vitát folytassanak a négy választási törvénymódosítás kapcsán. Miroslav Petrašinović indokolta meg a napirend elfogadása után – amelyet két ponttal bővítettek: az egyik a képviselőház nemzetközi parlamenti delegációk állandó képviseleti tagjainak, a másik a parlamenti bizottságok tagjai megválasztásának módosítására vonatkozott – a javaslatok előterjesztését. Petrašinović a törvényjavaslatokról szóló, összevont parlamenti vitában hangsúlyozta: a választási folyamat fejlesztése érdekében korábban már módosították az egységes választói névjegyzékről szóló törvényt, a mostani javaslatcsomag pedig a bizottságok, illetve a községi és városi választási szervek szakmai színvonalát hivatott emelni.
– A 2023. december 17-i parlamenti választások után az ODIHR nemzetközi megfigyelő missziója jelentést készített. Az abban szereplő ajánlásokat alaposan megvizsgáltuk, hogy a leghatékonyabb elemeket beépíthessük jogrendszerünkbe, és ezáltal még átláthatóbbá tegyük a választási folyamatot. Célunk, hogy minden bizottság szakmailag felkészült legyen a voksolás lebonyolítására, ezért kötelező képzést vezetünk be a választási szervek tagjai számára – mutatott rá Petrašinović.
Bájity Borisz: A polgárok intézményrendszerbe, választási folyamatba, államba vetett bizalma miatt fontosak a napirenden szereplő kérdések
EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG
A helyhatósági választásokról szóló törvénymódosítás értelmében a helyi választási bizottságoknak szorosan együtt kell működniük a Köztársasági Választási Bizottsággal (RIK) a képzési folyamatok során. A jogszabály kitételei szerint a képzések során tilos a diszkrimináció bármely formája. Külön nevesítették, hogy a politikai meggyőződés vagy világnézet nem lehet gátja a felkészítőn való részvételnek és az arról szóló tanúsítvány megszerzésének.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZEREPE
Az alkotmánybíróságról szóló törvény kiegészítései elsősorban a jogorvoslati határidőket érintik. A módosítás értelmében a választási szerveknek három napjuk van az összes szükséges dokumentáció eljuttatására az illetékes testülethez. A bíróságnak ezután húsz nap áll rendelkezésére, hogy döntést hozzon a választási folyamat esetleges megismétléséről. Amennyiben a bíróság egy adott szavazóhelyen a voksolás megismétlését rendeli el, az erre vonatkozó határidőt a korábbi tíz napról harminc napra emelték. Petrašinović szerint ez a változtatás garantálja, hogy a technikai előkészületek és a lebonyolítás is maradéktalanul megfeleljen a törvényi előírásoknak.
AKKOR IS, HA NEM A LEGKEDVEZŐBB
A törvényjavaslatok kapcsán Bájity Borisz, a VMSZ képviselője kifejtette, hogy a polgárok intézményrendszerbe, választási folyamatba, államba vetett bizalma miatt fontosak a napirenden szereplő kérdések. A VMSZ – mint mondta – mindig is az intézményeken belüli párbeszéd híve volt, a javaslatok egy munkával telt folyamat eredményeként születhettek meg, s egy nagy lépést jelentenek a demokrácia erősítése, a polgárok jogainak érvényesítése és a politika stabilitása felé. Emlékeztetett, az ODIHR 1997 óta figyeli a szerbiai választási folyamatokat, mégis, csak az elmúlt évtizedben váltak az intézményes megoldások fontos részévé az iroda ajánlásai, korábban nem számított lényegesnek a választási feltételek előbbre vitele. 2024 februárjában az ODIHR huszonöt ajánlást fogalmazott meg, áprilisban már létrejött az illetékes parlamenti munkacsoport. Egyebek között ennek eredményeként módosította a képviselőház a választói névjegyzékről szóló jogszabályt korábban, továbbá a mai javaslatok újabb előrelépést jelentenek ezen az úton. Mint mondta, az eddigi megoldások között is voltak megfelelők, a kisebbségi listák szabályozása kapcsán közölte, hogy azoknak a közösségi listáknak az indulását kell lehetővé tenni, amelyek nem csupán akkor kisebbségiek, amikor az politikai hasznot jelent. A VMSZ tevékenységét példaértékűnek nevezte a kisebbségi intézmények kiépítése, a történelmi megbékélés, illetve a megbélyegző kollektív bűnösség eltörlése terén. Közölte, még ha nem is számítanak a „legkomfortosabbnak” egyes ajánlások, a VMSZ – szem előtt tartva az általános társadalmi körülményeket – támogatja a törvények módosítását.
Miroslav Petrašinović indokolja a jogszabályok beterjesztését
VISSZA A NÉVJEGYZÉKHEZ
A délutáni parlamenti vitát meghatározta az államigazgatási miniszter és a Környezetvédelmi Ébredés képviselőjének szóváltása. Snežana Paunović tárcavezető leszögezte: az egységes választói névjegyzék és a kapcsolódó adatbázisok teljes mértékben hozzáférhetők a felülvizsgálattal megbízott bizottság tagjai számára. A tárcavezető határozottan visszautasította Danijela Nestorović képviselő vádjait, amelyek szerint egyes bizottsági tagok előtt „lezárnák” a rendszert. Paunović felszólította az ellenzéki politikust, hogy nevezze meg pontosan, kinek a munkáját gátolják, mivel a törvénnyel összhangban minden jogosultságot implementáltak. A vitában Nestorović kitartott amellett, hogy jelenleg nem adottak a feltételek a névjegyzék érdemi revíziójához. Véleménye szerint továbbra is hiányzik a valódi koordináció az anyakönyvi hivatalok és a szaktárca között. Úgy vélte, a születési, a házassági és a halotti nyilvántartások, valamint a cselekvőképtelen személyek adatainak szoros, rendszerszintű összevetése nélkül a felülvizsgálat folyamata nem lehet teljes.
Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalma vezette csoport frakcióvezetője szerint a törvénycsomag „egy nagy semmi”, mert olyan apróságokkal foglalkozik, amelyek nem befolyásolhatják érdemben a választási folyamat tisztaságát. A Mrdić-törvények után most itt vannak a Petrašinović-törvények, a hatalmi koalícióban hagyománnyá kezd válni, hogy minden katasztrófa valakinek a nevét viselje, ahogyan a természeti csapások esetében is szokás – fogalmazott.
A folytatásban a hatalmi és az ellenzéki képviselők azon vitatkoztak, melyik fél tart inkább az előrehozott parlamenti választásoktól, Milenko Jovanov kritikával illette azokat, akik minden egyeztetés nélkül az egyetemista mozgalom támogatása mellett döntenek, míg az oppozíció oldaláról a haladók és szocialisták képmutatására érkeztek kritikák. A parlamenti vita ma is folytatódik.
