Újvidék az elkövetkező időszakban állami adatközponttal bővül, a projekt megvalósításához szükséges dokumentáció előkészítéséről szóló döntés pedig hamarosan megszületik – hallhattuk az AIMedia 2026 – A sajtó jövője a mesterséges intelligencia korában című konferencián, amit tegnap tartottak meg a tartományi székvárosban található Tudományos-technológiai Parkban.
A Vojvodina uživo portál által, a Tartományi Művelődési, Tájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásával megszervezett konferencián a mesterséges intelligencia (MI) fejlődéséről, az adatbiztonságról, a jövő médiáiról és Szerbia technológiai fejlődéséről is szó esett.
A panelbeszélgetés résztvevői kiemelték, hogy Szerbia időben felismerte az adatok megőrzésének és feldolgozásának jelentőségét. Az MI többé nem csupán szakmai konferenciákra tartozó elméleti fogalom. A mindennapi élet részévé vált – az oktatásban, az egészségügyben, a gazdaságban, a művészetben, a kultúrában, sőt a szerkesztőségekben is jelen van, miközben egyre inkább elmosódik a határ az autentikus és a generált tartalom között.
Dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke elmondta, hogy az új technológiák óriási lehetőségeket nyitnak fejlődésre, innovációra, ugyanakkor etikai, biztonsági és hitelességi kérdéseket is felvetnek.
– Nagyon fontos, hogy az új technológiákat megőrizzük és felelősségünk, hogy az ember és a társadalom szolgálatába állítsuk. A tartományi képviselőház elnökeként nagyon büszke vagyok arra, hogy Újvidéken szervezik meg az AIMedia konferenciát. Ez nem véletlen, hiszen Újvidék nemcsak Vajdaság és Szerbia, hanem a régió egyik legnagyobb innovációs és technológiai központja. Kilencszáz IT-vállalkozás és tizenötezer ezen a területen dolgozó munkavállaló erősíti meg ezt az állítást – fogalmazott dr. Juhász Bálint.
Hangsúlyozta, hogy Szerbiában az IT-szektor az infokommunikációs szektorral karöltve a tavalyi év folyamán rekordösszegnek számító 4,55 milliárd eurónyi exportot ért el, 10 százalékos növekedés mellett.
– Ez azt jelenti, hogy az IT semmiképpen nem egy mellékes ágazat, hanem az egyik legdinamikusabbak és legfontosabbak egyike. Az intézmények szerepét nem abban látom, hogy megállítsák a technológiai fejlődést, ami nem is lehetséges, hanem abban, hogy olyan keretet adjanak, amelyben a technológia az embert, a társadalmat és az igazságot szolgálja – mondta dr. Juhász Bálint.
Hozzátette, hogy az MI sok mindenre képes, azonban a hitelességi kérdésekben az újságíró szerepe elengedhetetlen, hiszen egy hír a hiteles média és újságíró révén lesz igazán hiteles.
– Ember nélkül a mesterséges intelligencia nem tudja ellátni a szerepét, én ebben hiszek – szögezte le dr. Juhász Bálint.
LEGMAGASABB SZABVÁNYOK
Mihailo Jovanović, az Információs-technológiai és Elektronikus Közigazgatási Iroda igazgatója emlékeztetett arra, hogy a kragujevaci állami adatközpont már 2018-ban, a legmagasabb európai szabványok szerint épült meg.
– Bővíteni szeretnénk a kragujevaci adatközpont kapacitásait, emellett pedig új adatközpontokat építenénk Nišben és Újvidéken is. Ez Szerbia stratégiai döntése – mondta Mihailo Jovanović, majd hozzátette, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítése tovább erősítené Újvidék pozícióját mint a térség egyik legnagyobb technológiai és innovációs központját.
A beszélgetés során külön figyelmet fordítottak arra a kérdésre is, hogy a mesterséges intelligencia vajon felválthatja-e az embereket egyes szakmákban, beleértve az újságírást is.
– A mesterséges intelligencia nem fogja megszüntetni a munkahelyeket. Arra kell szolgálnia, hogy hatékonyabbá tegyen bennünket, és több időt biztosítson a kreatív feladatokra – szögezte le Mihailo Jovanović.
A BIZALOM VÉDELMÉBEN
Rusmir Nefić, az osztrák CNBC DACH társalapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a sajtó a bizalmon alapul, és úgy véli, hogy az MI segítségével készített tartalom önmagában nem képes bizalmat kialakítani.
– A CNN, Euronews, Bloomberg, CNBC olyan sajtóorgánumok, amelyek számára kulcsfontosságú a brandjük hitelessége, amit védelmezniük kell az MI által generált tartalmaktól. Minden pillanatban a szerkesztőknek, újságíróknak kell felelniük a létrehozott tartalmakért. Az MI-t felhasználhatják alapvető keresőeszközként, azonban a tartalomkészítés kulcsfontosságú elemeinek továbbra is a szerkesztők, újságírók és producerek kezében kell maradniuk. Az MI nagyszerű eszköz arra, hogy jobban megértsük a felhasználóinkat, a tartalmat hozzájuk igazítsuk, valamint hogy mindezt könnyebben átalakítsuk különböző platformokra, azonban a végső döntésnek továbbra is a szerkesztők és producerek kezében kell maradnia – fogalmazott Nefić.
Nyitókép: Ótos András felvétele
