Az Európai Bizottság tévúton jár, ha úgy gondolja, hogy az emberek nélkül is meg lehet hozni egy egész Európa sorsát meghatározó fontos döntést, de téved, az ukrán uniós tagság nem fog megtörténni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
FIGYELEMBE KELL VENNI
A magyar kormányfő azt mondta, hiába mondják Brüsszelben, hogy nem veszik figyelembe a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás eredményét, kénytelenek lesznek, nem tudnak „bennünket átugrani”, biztos lesz ravaszkodás, de a valóság az, hogy a végén semmiképpen nem lehet az európai emberek akarata ellenére felvenni Ukrajnát.
A kormányfő szerint ugyanaz lesz a helyzet, mint a migráció esetén, Magyarország annál is először egyedül volt, de ha most „körülnézünk, szinte kivétel nélkül mindenki velünk van, ugyanez történik majd a háború és a béke és az ukrán tagság ügyében is”.
Rámutatott, ha az Európai Unió mindegyik tagállamában tartanának szavazást, ahogyan Magyarországon, akkor az országok többségében, de lehet, hogy mindegyikben nemet mondanának az ukrán csatlakozásra az emberek.
Kifejtette, ha felveszik Ukrajnát, akkor a háborút is felveszik az EU-ba, emellett az ukrán csatlakozás tönkreteszi a gazdaságot, és ennek óriási a kockázata.
Kitért arra is, hogy Magyarországon vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy a többi embert sértegetni helyes, elfogadható, és ha jólesik nekik, megtehetik. Nem helyes dolog gúnyolódni 2 millió 300 ezer ember szavazatán és véleményén – utalt a Voks 2025 eredményére.
Hozzátette: ezt még a Tisza Párt vagy akármilyen tehetséges zenész sem teheti meg, aki véglénynek nevezi a kormánypártokat, illetve a Voks 2025-ön részt vevő és kormánypártinak minősített embereket. Így nem lehet beszélni egymással, erre sem tehetség, sem fiatalkor, sem politikai ambíció nem ad alapot, ezt vissza kell utasítani, meg kell védenünk egymást. Meg kell adni egymásnak a tiszteletet – jelentette ki Orbán Viktor.
KELL EGY NAGY ÖNTÖZÉSI TERV
A kormányfő hosszú távú kérdésnek nevezte, mi lesz a magyar mezőgazdasággal és növénytermesztéssel ilyen időjárási viszonyok között, és elmondta, terv kell az alkalmazkodáshoz.
Magyarországon jelenleg 100-110 ezer hektárt öntöznek, de ezt sürgősen fel kell vinni minimum 300-400 ezerre, majd még tovább, mert a művelt területek nagysága négy-ötmillió hektár – mondta Orbán Viktor, jelezve, kell egy nagy öntözési terv, aminek megvannak a körvonalai.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az aszály okozta kár csökkentéséért mozgósítani kellett ötmilliárd forintot, ki kellett rendelni körülbelül ezer embert, miközben több mint 200 munkagép is dolgozik, ereszeket, csatornákat kotornak és zsilipeket javítanak, hogy legyen víz. Vannak jó szakembereink és terveink, ezt a nyarat meg kell úsznunk – jelentette ki.
Kitért arra, hogy a gabonát már nagyjából betakarították, a kalászosokból lesz annyi, amennyi szokott, még exportra is jut. A baj a napraforgónál és a kukoricánál van, mert azoknak most kellene eső – emelte ki. Hozzátette: ha ez hosszabb távon is így marad, akkor a július, augusztus, szeptember problémás lesz, és ha télen nincs csapadék, ami beszivárogna a talajba, akkor azt is pótolni kell valahogy.
Orbán Viktor reagált arra az elképzelésre, amely eltörölné a gazdák ingyenes vízhasználatát. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy az ezt javaslók „buborékban élő emberek”, nincs közük a valósághoz. Ott ülnek Brüsszelben, és azt mondják, az a jó, ha piaci ára van a dolgoknak. Valóban az a jó, de a gazdák Magyarországon például nem tudják kifizetni a vizet, mert nincs annyi pénzük – mutatott rá.
Megjegyezte: ilyenkor nem a tankönyveket kell bújni, hanem azt kell mondani, hogy konkrét ügy van, itt és most kell segíteni. Akkor mindegy, hogy mit olvastak a budai úrigyerekek vagy a brüsszeliek a tankönyveikben, ilyenkor a valóságból kell kiindulni – érvelt.
Hozzátette, a vizet a gazdáknak olcsóbban, ha lehet ingyen kell adni, „akkor is, ha Brüsszel a feje tetejére áll”. Elmondta, mindig megtalálják a jogi módját annak, hogy a gazdák ingyen juthassanak vízhez, mert ez kulcskérdés a magyar mezőgazdaság és az ő személyes életük szempontjából.
A BÉKÉS EGYET NEM ÉRTÉS KULTÚRÁJA
A miniszterelnök a korábbiakhoz képest sokkal komolyabb, valóságosabb és közvetlenebb kihívásnak nevezte a Pride-ot. Kijelentette: a politika nem maradhat ki az erről szóló vitákból, nem engedhet annak a nyomásnak, hogy visszaengedje az óvodákba és az iskolákba az érzékenyítést.
Orbán Viktor azt mondta, meglepte a múlt heti Budapest Büszkeség néven megtartott rendezvény, mert azt hitte, „ez a Pride-ügy le van zárva”. Elmondta, Nyugat-Európában a Pride mindennapos veszély, az emberek elborzadnának, ha megnéznének egy, a nyugat-európai gyerekeket érzékenyítő tankönyvet. Orbán Viktor közölte, azt gondolta, hogy Magyarország ezzel szemben megvédte magát a 2022-es népszavazáson. Akkor mindössze 190 ezer ember mondta azt – „gondolom, ők voltak most az utcán” –, hogy szeretnék ezt – tette hozzá.
Közölte: a békés egyet nem értés kultúrája van Magyarországon, és az, hogy egy ilyen tüntetés baj nélkül lemegy, nagy dolog. Majd a hatóságok elvégzik a maguk munkáját, a politika ebből maradjon ki – mondta.
A kormányfő hangsúlyozta, nem is a tüntetés mérete az érdekes, hanem az, hogy az ellenzéki pártok úgy döntöttek, egyesülnek a Pride-on, és programmá tették azt, hogy a gyerekeket újra érzékenyíteni akarják, holott a népszavazáson három és félmillió ember mondta azt, hogy ebből nem kér.
Orbán Viktor közölte, Pride-ügyben őt semmi sem rendítheti meg, de nem akar vitatkozni azokkal, akik elmentek a Pride-ra, mert ők is magyar állampolgárok, csak nem értenek egyet a kormánnyal. Mi sohasem magyar emberek ellen harcolunk. Mi az idegenek ellen harcolunk, meg az ő helytartóik ellen – mondta a magyar miniszterelnök.
Nyitókép: A magyar miniszterelnök szavai szerint egészséges és történelmileg megalapozott önbizalommal vág neki majd a kampánynak (Fotó: MTI)
