2024. március 29., péntek

Meddig növekednek a kamatok?

Az a törlesztőrészlet, amely egy éve még 258 euró volt, ma 310 – Előnyei is vannak az infláció és a kamatok mostani arányának

Nehéz megjósolni, meddig tart még a kamatemelési irányzat; a szakma véleménye szerint biztosra vehető, hogy folytatódik, de nagyobb csapásoktól nem kell tartani. Szakértők feltételezik, hogy az év első felében még lesz egy kisebb kamatnövelés, utána stabilizáció, majd csökkenés valószínű.

A Reuters világhírügynökség január 13-a és 20-a között 59 neves közgazdászt kérdezett meg kamatügyben, és 55-en úgy nyilatkoztak, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke várhatóan február 2-án 2,5 százalékra emeli a kamatot, márciusban pedig még 50 bázisponttal növeli. Ez azt jelzi, hogy a kamatok nálunk is tovább kapaszkodnak fölfelé, és ez azt a mintegy 150.000 embert sújtja legjobban, aki lakáshitelt törleszt. Minden attól függ, melyik bankról van szó, és hogy három- vagy hathavonként ejtik-e meg a kiigazítást. „Egy évvel ezelőtt 258 euró volt a törlesztőrészletem, tegnap már 310. Dinárban tavaly októberben 34.000 volt a havi ráta, ma 36.000, vagyis három hónap alatt kétezer dinárt emelkedett” – nyilatkozta a Blic egyik beszélgetőtársa, aki 2009-ben vett fel lakáskölcsönt 30 évre.

Hasan Hanić, a Belgrádi Bankakadémia tanára azt mondja, egészen bizonyos, hogy a központi bank az év derekáig ismét kamatot emel, de szerinte mérsékelt arányban. Mindez addig folytatódik, amíg nem sikerül megállítani az inflációt. „Az euróhoz kötött kamatok esetében enyhe emelkedéssel kell számolni, attól függően, hogy kinek milyen időközönként számolják el a kamatot, de reméljük, hogy az év második felében már csökken az Euribor, az európai irányadó bankközi kamatláb, és annak majd nálunk is kedvező hatása lesz” – mondta Hanić professzor.

Az eurózónában uralkodó pillanatnyi helyzetnek előnyei is vannak, mert a kamatlábak jóval alacsonyabbak az inflációnál, ami kedvező körülmény mind a hazai kölcsöntörlesztők, mind az egész ország számára – fejtette ki Goran Nikolić, az Európai Tanulmányok Intézetének (IES) munkatársa. Érthető, hogy a bankoknak tartozó polgárok csak a szituáció árnyoldalát látják, hiszen egyre többet kell visszafizetniük, mondja a közgazdász, de a kamat és az infláció mostani furcsa viszonylatában az a pozitív dolog, hogy az emberek adóssága elértéktelenedik. Ha mondjuk az eurózónában az ilyen mértékű infláció eltartana négy évig, a bankkölcsönök reálértéke a felére csökkenne.

Nikolić kifejtette, az euróövezetben minden infláció az euró értékvesztését jelenti, mivel pedig a dinár euróhoz viszonyított árfolyama már 10 éve stabil, úgyszintén veszítettek értékükből az euróalapú bankhitelek is, mint amilyenek a lakásvásárlásra felvett kölcsönök. Az is tény, hogy a szerbiai piacon az utóbbi években emelkednek az ingatlanárak, ami azt jelenti, hogy a kedvező hitelekből 5-6 vagy 10 évvel ezelőtt vásárolt lakások ma többet érnek, mint amikor megvették őket. Az IES közgazdász szakértője szerint a pillanatnyi helyzet voltaképpen az egész országnak is megfelel, mert Szerbia euróban vette fel a legtöbb külföldi kölcsönt, az eurónak pedig csökken az értéke. Mint mondja, az autópályák és vasutak építésére felvett hitelek is végeredményben kitűnő üzletnek bizonyultak, mert reálisan negatív kamatlábakkal jutott hozzájuk az ország. Az idén Nikolić szerint is tovább emelkednek a kamatok, de az infláció sem marad le, és a 6,5 százalékosra becsült pénzhígulás túl optimista számítás, inkább a 7 százalékon fölüli a reális prognózis.

A Szerb Nemzeti Bank legutóbb 25 bázisponttal 5,25 százalékra emelte az alapkamatot. Az euróövezet központi bankja az utóbbi időben soha nem tapasztalt ütemben növelte a kamatlábakat. Az Eurostat múlt héten közölt hivatalos adatai szerint az euróövezeti inflációs ráta ugyan a novemberi 10,1 százalékról decemberben 9,2 százalékra csökkent, de még messze van a célként kitűzött 2 százaléktól.