2024. március 29., péntek

A játéknál nincs nagyobb öröm

Magyarcsernyén népi játszóházat tartottak

Magyarcsernyén az Ady Endre Művelődési Egyesület előcsarnokában és színháztermében őszi jellegű komplex népi játszóházat tartottak a 4–14 éves gyermekek számára.
A kicsik ludasi népmesékkel, népi hangszerek készítésével, gyertyamártással, nemezeléssel, gyöngyfűzéssel és egy előadás keretében különböző népi hangszerekkel ismerkedhettek meg.
A játszóházat Szabó Réka Mesefa díjas mesemondó nyitotta meg, aki ludasi népmeséket szokott mesélni. Erre az alkalomra több népmesével készült.

Torjai Zita Katalinnál népi csörgők készültek

Torjai Zita Katalinnál népi csörgők készültek

– Nagyon szeretem ezeket a népmeséket mesélni, és a tapasztalataim szerint a gyerekek is szeretik ezeket a meséket – emelte ki Réka.
Vas Krisztina a gyertyamártás rejtelmeibe avatta be a gyermekeket.
– Fel kell olvasztani a paraffint, majd színezni. A kanócokat ebbe a felhevített, színezett vagy fehéren hagyott viaszba mártjuk, majd vízben lehűtjük. Ezt a folyamatot meg kell ismételni többször is. Minden attól függ, hogy milyen vastagságú gyertyákat szeretnénk – tudtuk meg Krisztinától.

Békésapáti T. Zsófia nemezelőfoglalkozása

Békésapáti T. Zsófia nemezelőfoglalkozása

Varga Norbert asztalánál gyöngyökből készíthettek ékszereket az érdeklődők.
– Jelenleg a gyerekek memóriadrótra gyöngyöket fűznek, kisebbeket, nagyobbakat, kinek milyen a kézügyessége. Ennek a drótnak az a különlegessége, hogy az alakját megtartja, olyan, mint egy rugó, körkörös. Egyszerű gyermekékszert készítenek a gyerekek, amit viselhetnek is – mesélte Norbert.

Torjai Zita Katalin a népi csörgők készítési fortélyaiba avatta be a nagyobbakat.
– Nálam a gyermekek népi hangszereket készítenek, amelyeket valamikor szintén gyermekek készítettek. Jelenleg csörgőket készítünk fából, magvakból, mogyoróból, pisztácia- és dióhéjból, mákból. Megtanulják a gyerekek, hogy hogyan kell a kést használni, hogyan is kell helyesen vágni – mondta Zita.
Békésapáti T. Zsófiával szilvás gombócot nemezelhettek a kicsik. Munka közben hangsúlyozta, hogy ez az utolsó őszi jellegű népi játszóház, a karácsony közeledtével ugyanis változni fog a tematika.

Micsik Béla hangszerbemutatója

Micsik Béla hangszerbemutatója

– Ma utoljára nemezelünk szilvás gombócot a gyerekekkel, ugyanis a jövő héten elkezdődik a karácsonyi ünnepkör, így majd ahhoz alkalmazkodunk. Nálam a gyerekek a nemezelés alapjait sajátítják el. Ez az egyik legősibb kismesterség, mert nem kell szerszám hozzá, csak szappan és a víz, valamint a szorgos kezeink. Alapanyaga a birkagyapjú. Ezekkel dolgozunk. A népi játszóházak egyik sajátossága, hogy a gyermekek játszva sajátíthatják el a régi mesterségeket, közben énekelnek, rigmusokat mondanak, mesélnek. A nemezelésben megvan az a szabadság, hogy közben mesélhetünk, énekelhetünk, beszélhetünk, de a kezünk szorgosan jár. Így rövid idő alatt elkészülhet a nemeztárgyunk, ebben az esetben a szilvás gombócunk, melynek van egy keményebb magja, amelyet ez a fehér félmerinó gyapjú körbeölel – zárta gondolatait Zsófia.

Szabó Réka mesélés közben

Szabó Réka mesélés közben

Micsik Béla három népi hangszert mutatott be a gyermekeknek interaktív módon: a dünnyögőt, a trombitát és a tekerőt.
– Én a hangszerbemutatókra mindig tizenhárom hangszerrel készülök, de ma időszűke miatt csak erre a három hangszerre maradt idő. Az előadásba mindig bevonom a gyermekeket is, hiszen számomra fontos, hogy ők is közreműködjenek, és meg is énekeltetem őket. Vicces előadásmóddal próbálom megértetni velük, hogy hogyan is működnek ezek a hangszerek, mert az élmények által gazdagszik a tudásuk – hangsúlyozta Béla.

A gyerekek nagyon élvezték a népmeséket, a foglalkozásokat és a hangszerbemutatót. A nemezelés nem csak a kicsiket érdekelte, az édesanyák körében is népszerű időtöltésnek bizonyult. Szilágyi Emese magyarcsernyei édesanya mesélt az élményeiről.
– Nagyon örültem, amikor meghallottam, hogy megszervezik ezt a foglalkozást a gyerekeknek. Nekem van egy kisbabám is otthon, de szívesen eljöttem a nagyobb lányommal, mivel a nemezelésről még nem nagyon hallottam, és nem is láttam, hogy hogyan is néz ki ez a folyamat. Számomra nagyon érdekes, hogy a lányommal közösen dolgozhatunk, és közösen ismerhetjük meg ezt a kézműves mesterséget – mesélte Emese.

Vas Krisztina a gyertyamártás fortélyaira tanította meg a gyerekeket

Vas Krisztina a gyertyamártás fortélyaira tanította meg a gyerekeket

Nem csak magyarcsernyeiek vettek részt a foglalkozásokon, Tóbáról is érkeztek érdeklődők. Aranyos Heléna tóbai édesanya is beszélt élményeiről:
– A gyermekeknek nagyon is szükségesek az ilyen foglalkozások, ugyanis kevés helyen találkozhatnak ezekkel a kézműves-foglalkozásokkal. Napjainkban, ebben a számítógépes világban, már egyre kevesebb szülő, felnőtt ismeri ezeket a foglalkozásokat. A gyerekeket mindez fejleszti is, és sok mindent megtanulnak a régi világról, jól is szórakoznak. Én nagyon örülök, hogy eljöhettünk – számolt be az édesanya.
Hódi Judit, az Ady Endre Művelődési Egyesület elnöke a játszóház végén értékelte a napot:
– Az egyesület úgy gondolta, hogy a gyermekeknek és a szülőknek is érdekes lehet egy ilyen játszóházat szervezni. A kétórás foglalkozásra harminc gyermek jött el. Sok újdonságot megtanulhattak itt, mesét hallgathattak, megismerkedhettek különböző népi hangszerekkel, nemezelhettek, gyertyákat és ékszereket készíthettek. Nekem úgy tűnt, hogy aki csak eljött, jól érezte magát – összegzett az elnöknő.

Varga Norbertnél a gyöngyfűzést sajátíthatták el a gyerekek

Varga Norbertnél a gyöngyfűzést sajátíthatták el a gyerekek