2024. március 29., péntek

Hova tűntek a mesteremberek?

Javában tart az építési idény, a munkáltatók pedig arra panaszkodnak, hogy nem tudnak találni elég kőművest, ácsot, keramikust, asztalost. Ugyanakkor a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálatban pillanatnyilag mintegy 95 000 munkanélküli mesterembert tartanak nyilván, köztük a legkeresettebb szakmákhoz értőket. A munkaközvetítő szolgálat adataiból az derül ki, hogy az év eleje óta a munkaadók mintegy 9000 mestert kerestek, tízszer kevesebbet, mint amennyien a munkanélküliek nyilvántartásában szerepelnek, mégis azt állítják, nehéz mesterembereket találni. Felmerül a kérdés, hol van, vajon feketén dolgozik-e a munkanélküliként nyilvántartott több tízezer mester.

A Szerbiai Építőipari Kamarában azt mondják, mindenféle szakemberből hiány van, ezért növekedtek a napszámok is, az építkezéseken dolgozó szakemberek átlagéletkora pedig 55 év.

– Évekig hajtogattuk, hogy olyan helyzetbe kerülünk, amikor nem lesz, aki karbantartsa az infrastruktúrát, az utakat, hőerőműveket, hidakat – mondja Goran Rodić, a kamara alelnöke, és arra is figyelmeztet, hogy az iparoshiány még a lakásárakat is megemeli. A jó mesterek napszáma ma már eléri a 100 eurót, a kevésbé képzett vagy szakképzetlen munkások pedig a 35-40 eurót is megkapják. Persze attól is függ a kereset, hogy az ország melyik régiójáról beszélünk. Mivel gyakori az illegális foglalkoztatás, valójában nagyon nehéz megállapítani, mennyit is keresnek az építkezéseken alkalmazott mesterek.

Évek óta folyik az iparosok, a mesteremberek kivándorlása, tapasztalatukkal, tudásukkal többet akarnak keresni, mint amennyit itt lehet. A mi munkáltatóink közben azt hangoztatják, ha megemelik a fizetéseket, nekik semmi sem marad.

– Most még százezer iparosunk van, de Nyugat-Európa mindannyiukat befogadná, akkora a kereslet a munkájuk iránt. Külföldön a legjobb mesteremberek akár 4000–5000 eurót is megkereshetnek, ha hétvégén dolgoznak, azt külön kifizetik nekik, emellett biztosítják számukra a lakást és az élelmet, szükség szerint az átképzést, továbbképzést – fejtegette Rodić.

A munkaügyi minisztériumban azt mondják, azok közül, akik a munkaközvetítőn keresztül jutottak külföldi munkához, legtöbben Németországba, Horvátországba, Szlovéniába és Portugáliába mentek. Németországban fizetik őket a legjobban, ott 1600 eurónál kezdődik az iparosok fizetése. Horvátországban a turistaidényben munkát vállaló segédmunkások legkevesebb 600 eurót kapnak, Montenegróban a szakképzetlen kisegítő személyzet 350–400 eurót kereshet.