A védelmi minisztérium vállalta magára, hogy a Szerbiai Katonaság mérnökeinek és építészi alakulatainak segítségével alternatív vízellátó rendszert épít az ivóvíz nélkül maradt Užice számára. A lakossági vízellátás helyreállítása érdekében a katonaság már a terepre vezényelte földmunkagépeit és mérnöki alakulatait. A bajba jutott várost a mérnökök a čajetinai vízellátó rendszerhez kötik, ehhez 1,8 kilométeres vízvezetékszakaszt kell kiépíteniük a katonáknak. A mentőakció 850 ezer euróba kerül.
A városban rendkívüli helyzetet rendeltek el, miután a Dr. Milan Jovanović Batut intézet szombati vízmintaelemzése továbbra is cianobaktériumot mutatott ki a klórnál 2,8-szor erősebb klór-dioxiddal fertőtlenített vízvezetékekben. Mint ismeretes, a Köztársasági Egészségügyi Intézet 12 napja toxintermelő kékalgát (cianobaktérium) mutatott ki a városi ivóvízellátó-rendszert tápláló Đetinja folyót felduzzasztó Vrutci víztározóban. A szakemberek szerint a mesterséges tó környékén nem található nagyobb szennyezésforrás, ipari terület vagy szennyvízcsatorna, ezért a tóban csak úgy történhetett kékalga-elburjánzás, hogy a környező mezőgazdasági földterületekből az esővíz a tóba mosta a műtrágyát, méghozzá elsősorban a foszfort. Kiemelik, hogy a kékalgák megjelenése az éghajlatváltozások következményeként természetes folyamatnak tekinthető, és az utóbbi időben több ország is szembesült e problémával. A hatóság, miután kimutatták a cianobaktériumot a már klórral fertőtlenített városi vízellátó rendszerben, megtiltotta a víz fogyasztását, a 60 ezer lelkes várost tartálykocsikból látta el ivóvízzel, és megkezdte a vízvezetékrendszer klór-dioxiddal történő fertőtlenítését. A szombati vízmintaelemzés azonban újból határérték feletti cianobaktérium-jelenlétet mutatott ki az užicei ivóvízben, ezért a városban rendkívüli helyzetet vezettek be.
A Batut intézet szerint azért jelenhettek meg újból cianobaktériumok az ivóvízben, mert az illetékesek nem fertőtlenítették, nem mosták ki kellőképpen a vízvezetékrendszert. A problémát fokozza, hogy a szakemberek szerint ki kellene tisztítani a 8 kilométer hosszú 58 millió köbméteres mesterséges tavat, amely akár három hónapig is eltarthat, a szennyezett ivóvizet pedig forralás után sem szabad fogyasztani, a cianobaktérium lebomlási melléktermékei ugyanis hőálló toxinok. Az užicei Vodovod Közvállalt a probléma orvoslásáig újból üzembe helyezte a Vrutci víztározó alatt 9 kilométerre helyezkedő nagy gát elnevezésű mesterséges tónál és az Užicéhez közeli Turica településnél található régi vízkivételi műveket, amelyekkel három az egy arányban felhígítják a Vrutci víztározóból érkező vizet. Az ivóvíz azonban még így sem lesz fogyasztásra alkalmas. Dragoljub Kostić, a közvállalat igazgatója szerint, bár az említett vízkivételi szakasz a kékalgával túlburjánzott víztározó alatt található, az említett szakaszon a Đetinja folyót a Sušica patak táplálja, de ettől függetlenül az ivóvíz fogyasztásra nem lesz alkalmas. Mint megjegyezte, a Vrutci víztározó megtisztítására már három vállalkozó is jelentkezett, ugyanakkor a közvállalt olyan alternatív vízforrásokat is keres, amelyeknél sokkal jobb vízminőséget lehet biztosítani.
A kétségbeesett helyiek a szerb kormányhoz fordultak segítségért, valamint tüntetésekbe kezdtek, azt követelve, hogy mondjon le a víztározót elhanyagoló városi vezetőség. A probléma megoldását a védelmi minisztérium vállalta magára azt ígérve, hogy tíz napon belül összeköti az užicei és a čajetinai vízellátó rendszert. A Čajetina községet ellátó Sušička vrela forrás másodpercenkénti 300 literes vízhozammal rendelkezik, amely állítólag meghaladja az Užicét eddig ellátó Vrutci víztározóból érkező vízhozamot.
