2024. április 20., szombat

Nincs konfliktus

Rendszeres munkahőmérsékleten az Újvidéki Színház, hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Venczel Valentin új színházigazgató – A társulat első bemutatójára készül

Egy héttel azután, hogy az újvidéki városi képviselő-testület Venczel Valentint nevezte ki az Újvidéki Színház igazgatói tisztségére, az új igazgató pénteken sajtótájékoztatót hívott össze. Mint mondta, áttekintette az intézmény helyzetét, egyeztetett a társulat tagjaival, és mindez alapján nyilatkozhat a sajtónak, mely ezúttal igen szerény számban képviseltette magát az értekezleten. Az igazgató szerint az Újvidéki Színházban csupán az történik, ami ilyenkor színházban történni szokott:

– A rendszeres munkafolyamat elkezdődött szeptember 16-án, készülünk az első bemutatóra, sőt a következő produkció próbafolyamata is megkezdődött. Elmondhatom tehát, hogy rendszeres munkahőmérsékleten zajló alkotói munka folyik a színházban. Napi kapcsolatban vagyok a munkatársakkal, akiket csak dicsérni tudok professzionális és emberi értelemben is, mert segítségemre vannak, hogy mielőbb belelássak az adminisztrációs, jogi, pénzügyi helyzetbe. Persze örülök annak – s kicsit szorongok is –, hogy egy igen neves és minőségi társulatnak az élén állhatok. Tudom, fontos döntéseket kell majd hoznom, és a tisztség komoly felelősséggel is jár – mondta.

A sajtótájékoztatón óhatatlanul szóba került az immár lezárult pályázat, és az a levegőben levő dilemma, mely feltehetőleg abból adódik, hogy a közönség félti az intézménynek az utóbbi években jegyzett sikersorozatát, melyet irigylésre méltó reputáció, előadások és díjak sora fémjelzett.

– Úgy érzem, hogy ez a pályázati folyamat rámutatott arra is, hogy a társulat eléggé magas érettségi fokon áll, mert az intézményvezetői váltások meglehetős belső turbulenciákat okozhatnak, és ezek leküzdése bizony árulkodik arról, hogy az intézmény a professzionális érettségének milyen fokán áll. Megállapíthatom, hogy ez a színház ilyen tekintetben igen magas fokon áll. Ugyanakkor le kell szögeznem – mondta –, hogy a közösség bírálóan viszonyult valójában ahhoz, amit nem ismert.

– A pályázatom jelentős része pontosan a színház kontinuitásának fenntartásáról szól. Erre fogok törekedni mind eszmei, mind esztétikai, filozófiai értelemben, mind a művészek megválasztásának vonatkozásában. Ha valamilyen újdonságra fel kellene hívjam a figyelmet, akkor csak azt mondhatom – és ez lehet nagyképűen hangzik –, hogy ez az én személyem lehet. Nyilván hatással leszek egyfelől a színház üzemszerű működésére, a munka során épített személyközi viszonyokra, másfelől a színpadon és próbateremben történő munka művészi vonatkozására. Többedszer is azt mondhatom, hogy a kontinuitás meglesz, és a többletet, az újdonságot én a magam személyével hozhatom.

– Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a pályázat ugyan komoly konfliktusok közepette zajlott, ám ezenközben a színházban nem volt konfliktus, a pályázótársak között nem volt konfliktus, és az idejövetelem után a színházban ugyancsak nincs konfliktus, ellenkezőleg, itt egy teljesen rendszeres, a színházra jellemző folyamat zajlik, és az emberek közötti viszony messzemenően professzionális, baráti és kollegiális.

Mindez után a jövőre terelődött a szó, többek között arra, hogy az elmúlt két évtizedes magyarországi tartózkodásának szakmai gyümölcsét az új igazgató kamatoztatni tudja-e az Újvidéki Színházban.

– Huszonkét éven át Magyarországon dolgoztam, nagyon értékesnek tartom az ott szerzett tapasztalatot. Először is nagy különbséget látok a vajdasági magyar és a magyarországi színész között. A vajdasági magyar színész sokkalta felvállalóbb, mint a magyarországi. Felvállalóságával erőteljesebben gyökerezik abba a társadalmi környezetbe, amiben van, tehát erős kötelékkel kötődik abba a szociális struktúrába, ami a közönsége is, meg ahonnan ered. A magyarországiak inkább egy lebegő világban alkotnak, amelyik érintőlegesen áll kapcsolatban a társadalmi közeggel. Ezt a különbséget, azaz adottságot művészileg érdemes lenne kamatoztatni, és én úgy gondolom, hogy ezeket az adottságokat képes leszek mozgósítani az Újvidéki Színház művészeivel.

És hogy valóban mire számíthat a közönség, változik-e bármi is a repertoáron, vagy a társulat felépítését illetően? Az új igazgató elmondta, hogy semmi sem változik a már bejelentett műsorterven. Személyi változások, elmozdítások ugyancsak nem várhatók, ellenkezőleg, az állomány növelésén kellene gondolkodni, és a műszaki háttér létszámát is növelni kellene.