2024. március 19., kedd

Fidesz: A Tavares-jelentés politikai vádirat

Végtelenül elfogult, korrekt szakmai vitára alkalmatlan, jogi köntösbe bújtatott politikai vádiratnak tartja a Fidesz a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezetet, amelyet Rui Tavares portugál zöldpárti politikus terjesztett kedden az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottsága elé.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadások politikai célzatúak, és akkor erősödtek fel, amikor a kormány bejelentette a rezsicsökkentést. Ennek alapján úgy fogalmazott, Magyarország ellen valójában nem demokrácia- vagy túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás zajlik, arra akarják kényszeríteni az országot, vonja vissza a rezsicsökkentést, és a bankok, valamint a nagyvállalatok adóztatása helyett nyugdíjakat, családtámogatásokat csökkentsen a kabinet, és emelje meg a személyi jövedelemadó mértékét.

Ezt kényszerítették ki Görögországban, Portugáliában, Írországban, Cipruson, Spanyolországban, Olaszországban és Romániában – sorolta, hozzátéve: csak az az ország kap türelmet Brüsszeltől, amely a megszorítások útját járja, Magyarország azonban nem akar erre az útra lépni, már csak azért sem, mert az az EU más tagállamaiban sem sikeres. A politikus összegzése szerint Brüsszel a bankok és a nagyvállalatok érdekeit érvényesíti.

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa szerint a portugál jelentéstevő tervezete a Magyarországgal szembeni kettős mérce eddigi legnyilvánvalóbb bizonyítéka, hemzseg a tárgyi tévedésektől, ellentétes a közösségi joggal, és módosító indítványokkal sem javítható. Szavai szerint jól látható, hogy a jelentéstervezettel az EP szocialistái, zöldpárti és liberális képviselői a szélsőbaloldallal együttműködve megkezdték EP-választási kampányukat, a Fidesz így felkészült arra, hogy a választásokig hátralévő egy évben a nemzetközi baloldal mindent megtesz „itthoni elvtársaik” megsegítéséért. Megjegyezte, e politikai erőknek együtt többségük van az EP-ben, ezért bármilyen, Magyarországra nézve alaptalan állításokat tartalmazó határozatot is el tudnak fogadni.

„A jelentéstevőnek láthatóan fogalma sincs arról, hogy Magyarországnak milyen alkotmányos szabályai és hagyományai vannak a rendszerváltozás óta, ezért kritizálja a kétharmados többséggel elfogadandó törvények magas számát”, elfeledkezve arról, hogy az új alaptörvény nem növelte, hanem 28-ról 26-ra csökkentette a kétharmados szabályozású területek számát – mondta a fideszes politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy Szabó Máté alapjogi biztos a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseivel kapcsolatban kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál azok felülvizsgálatát, Gulyás Gergely úgy reagált: ha az Ab fenntartja a Sólyom László-féle gyakorlatot, akkor csak elutasíthatja az indítványt.