Elkerülhetetlenek a reformok

Fontos, hogy a rendszerszintű reformok folytatódjanak Szerbiában – mondta Bo Li, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának helyettese tegnap azon a tárgyaláson, amelyen a Szerb Nemzeti Bank képviselői egyeztettek a valutaalap szakembereivel az aktuális gazdasági helyzetről és az idei tervekről. A találkozóra az IMF és a Világbank tavaszi hatnapos tárgyalásának keretében került sor Washingtonban.

Bo Li a szerb szakemberek beszámolója után elismeréssel szólt azon erős intézkedések tekintetében, amelyet a valutaalappal megkötött egyezmény által előrelátott koordinációs politika keretében valósítottak meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságok idején óvatos gazdaságpolitikát kell folytatni, ugyanakkor a krízist arra is ki lehet használni, hogy változtatásokat eszközöljön az ország az energetikai szektorban, valamint mind szélesebb területen használja a mesterséges intelligencia előnyeit. A vezérigazgató helyettese kiemelte: a valutaalap a globális válságok idején is folytatja Szerbia támogatását.

Az ország pénzügyeivel kapcsolatban Alfred Kammer, a valutaalap Európával megbízott igazgatója is megerősítette az államvezetést abban, hogy jó és hatékony munkát végeztek: ennek folytatása érdekében további segítséget ígért a nemzetközi szervezet szakembereitől.

SZERBIA PÉNZÜGYEI STABILAK

A Szerb Nemzeti Bank egyébként az októbertől napjainkig terjedő időszak eredményeiről számolt be a világszintű szervezetnek, de az idei tervekről is egyeztetettek. Hangsúlyozták, hogy az infláció a tervezett 3 százalékos kereten belül mozog az országban. Kiemelték, hogy a gyors állami intézkedéseknek köszönhetően a közel-keleti konfliktus gazdasági következményeinek robbanásakor is sikerült stabilan tartani a szerbiai kőolajpiacot, így nem történt ugrásszerű áremelkedés, és az ellátás is stabil. A válságok ellenére a dinár és az euró árfolyama sem változott, de a devizatartalékokat is sikerült szinten tartani: a mai napig fedik az ország 6,5 havi szolgáltatás- és áruforgalom értékét. A banki szektor ellenálló, magasan fizetőképes, valamint a befektetések és a lakáshitelek tekintetében továbbra is határozottan támogatja a fejlődést.

A szerb központi bank képviselői a tárgyalófeleknek beszámoltak arról is, hogy várhatóan 2027-ben is emelkedik a bruttó hazai termék értéke Szerbiában. Ezt a folyamatos beruházások, illetve a kivitel növekedése alapozza meg, amely az EXPO 2027 világkiállítás megszervezésének évében előreláthatóan jelentősen megugrik. Kiemelték a 2030 és 2035 közötti időszakra tervezett Szerb Nemzeti Stratégia jelentőségét is, amely további forrásokat lát elő az ország gazdasági fejlődésére.

A Nemzetközi Valutaalap nyilvánosságra hozta azokat az előrelátásokat, amelyeket a legutóbbi jelentése óta kialakult geopolitikai válság következményeivel számolva foglalt össze. A Szerbiára vonatkozó előrelátásaikban kiemelik, hogy a gazdasági növekedés 2,8 százalékosra esik vissza a korábbi tervekhez mérten: a valutaalap januári jelentése még 3 százalékos gazdasági növekedésről szólt, tavaly októberben pedig 3,6 százalékos növekedést tartalmazott. 2027-re és 2028-ra vonatkozóan már 3,5 százalékos gazdasági növekedést lát előre a valutaalap Szerbia esetében. A szakembereik szerint az infláció az országban az év végéig valószínűleg eléri az 5,2 százalékot, ami jövőre 3,7 százalékra, 2028-ban pedig 3 százalékra mérséklődik.

EURÓPÁBAN GYORSÍTANI KELL A VÁLTOZÁSOKAT

A fejlődés lassulása világszinten jellemzi az országokat: a legújabb elemzések szerint a globális gazdasági növekedés az idén 3,1 százalékra esik vissza, a 2027-es előrelátás viszont változatlanul 3,2 százalékos növekedésről szól. Ugyanakkor a globális infláció becsült értéke mindkét évre vonatkozóan emelkedett: 2026-ra vonatkozóan 4,4 százalékos, 2027-re viszont 3,7 százalékos inflációt lát elő a Nemzetközi Valutaalap világszerte.

Az európai országok tekintetében a nemzetközi szakemberek kiemelik azt a bizonytalanságot, amelyet a gazdaságok fejlődésének tekintetében okoz a közel-keleti konfliktus. A Nyomás alatt levő Európa megújítása című tanulmányt Alfred Kammer mutatta be a washingtoni találkozón: ebben kiemelte, hogy az energiaellátás bizonytalansága hosszú távon gazdasági visszaesést eredményez, és ilyen körülményekben az infláció is várhatóan 5 százalék körül alakul. Az IMF szerint ilyen helyzetben kulcsfontosságú a fegyelmezett pénzügyi politika alkalmazása. Az országos bankoknak az infláció mérséklésére kell összpontosítaniuk, miközben figyelniük kell az áremelkedések másodlagos következményeire is.

Másrészről viszont a fiskális politikának a rendelkezésre álló kereteken belül kell mozognia, hisz a magasan eladósodott országok nem tudnak ellenállni a külső nyomásoknak – szögezte le Kammer a jelentésében. Ugyanitt arra is figyelmeztet, hogy az olyan széleskörűen alkalmazott intézkedések, mint az árak korlátozásai, az általánosan érvényesített szubvenciók vagy az üzemanyagra kiszabott adók csökkentése hosszú távon többet ártanak az adott ország gazdaságának, mint amennyit segítenek a lakosok megélhetésében.

A valutaalap javaslatainak összegzésében az energiapiac integrációját, a határon átívelő infrastruktúrák fejlesztését, valamint a kereskedelmi rendszerek megőrzését hangsúlyozzák ahhoz, hogy az országok ellenállóbbá váljanak a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben. Emellett az energetikai ágazat átalakítására és a fenntartható energiaforrások megnövelésére kell fókuszálni Európa egész területén – szögezik le a nemzetközi szakemberek, miközben megerősítik a reformok megvalósításának szükségességét.