Az EXPO 2027 világkiállítás kapcsán tart fogadást Szerbia Washingtonban az a többnapos találkozó keretében, amely a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi tárgyalásához kötődik. A globális geopolitikai válságban kiemelten fontosnak tekintik ezeket az egyeztetéseket, amelyeken az idén a pénzügyi politika, a közpénzek elosztása, a globális egyensúly megbomlása és a mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatása kerül középpontba. A tárgyalásokra bankkormányzók, fejlesztési és pénzügyminiszterek, a magánszektor, a civil szféra és az akadémiai közösség kiemelkedő szakemberei érkeznek a világ minden tájáról.
Az Egyesült Államokba utazott Siniša Mali szerb pénzügyminiszter is, aki ma a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának helyettesével, Bi Livel tárgyal, majd a valutalap Európával megbízott igazgatójával, Alfred Kammerral találkozik, a nap végén pedig a Világbank Európával és Közép-Ázsiával megbízott alelnökével, Antonella Bassanival ül egy asztalhoz. Mali Washingtonban három olyan nemzetközi ügynökség képviselőivel is találkozik, amelyek az országok hitelminősítési besorolásával foglalkoznak, de több nagybefektetővel is tárgyal. Emellett felszólal azon a fogadáson is, amelyet szervezőként Szerbia tart az EXPO 2027 világkiállítás népszerűsítése céljával – áll a minisztérium közleményében.
A Nemzetközi Valutaalap egyébként kedden nyilvánosságra hozta azokat az előrelátásokat, amelyeket a legutóbbi jelentése óta kialakult geopolitikai válság következményeivel számolva foglalt össze. A legújabb elemzések szerint a globális gazdasági növekedés 3,1 százalékra esik vissza az idén: ez 0,2 százalékkal kevesebb, mint amennyit januárban előre jelzett a valutaalap. A 2027-es előrelátás változatlanul 3,2 százalékos növekedésről szól. Ugyanakkor a globális infláció becsült értéke mindkét évre vonatkozóan emelkedett: 2026-ra vonatkozóan 4,4 százalékos, 2027-re viszont 3,7 százalékos inflációt lát elő a Nemzetközi Valutalap világszerte.
A nemzetközi pénzügyi szervezet a Szerbiára vonatkozó előrelátásait is nyilvánosságra hozta. A dokumentumban kiemelik, hogy a gazdasági növekedés 2,8 százalékosra esik vissza a korábbi tervekhez mérten, az infláció viszont az év végéig várhatóan eléri az 5,2 százalékot. A valutaalap januári jelentése még 3 százalékos gazdasági növekedésről szólt, tavaly októberben pedig 3,6 százalékos növekedést tartalmazott.
