Előremutatók voltak azok a tárgyalások, amelyekkel a régió kamionsofőreinek gondjaira keresnek gyakorlatias megoldásokat – mondta Adrijana Mesarović gazdasági miniszter azt követően, hogy több uniós tagállam nagykövetével is tárgyalt április 10-én a teljeskörűen érvényesített új határregisztrációs rendszer (EES) alkalmazásához fűződő problémákról.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, az EES-rendszer bevezetéséhez fűződő gondokra a nyugat-balkáni fuvarozók és szállítóvállalatok már csaknem két éve próbálják felhívni az Európai Bizottság figyelmét. Mint ismeretes, az EES annak a szabályozásnak a szigorított ellenőrzése, mi szerint a beutazó 180 napon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhat az unió területén. Ez olyan határozat, amelyet a schengeni-egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével vagy a tagállamok különengedélyével lehet megvalósítani – indokolta korábban Brüsszel azt, hogy a fuvarozók esetében sem tesz kivételt a szigorított határellenőrzés alól.
A gyakorlat azonban a fuvarozókat igazolta: a szigorítások a sofőrök megélhetését, az egész régió és még az uniós tagállamok gazdaságát is károsították. Mivel nem kaptak érdemi választ Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. A tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt okozott a régió országinak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek. A bizottság az uniós tagállamok 29 nagykövetségére utalta a fuvarozókat azzal a magyarázattal, hogy a sofőrök ott kérelmezhetnek munka- vagy tartózkodási engedélyt. A kérelmeket minden említett nagykövetségnek elküldték, de csupán kettőtől érkezett válasz – mutattak rá arra a fuvarozók képviselői, hogy járhatatlan útra terelték őket. A nagykövetségek ugyanis csak akkor adhatnak ki munkaengedélyt a sofőröknek, ha az unió területén bejegyzett szállítóvállalatoknál dolgoznak, a tartózkodási engedélyt pedig akkor kaphatják meg, ha a schengeni övezet országaiban van lakcímük. A nyugat-balkáni sofőrökre pedig egyik kritérium sem érvényes, hiszen itteni vállalatok alkalmazottai, akik hazájukban élnek – továbbították azt a magyarázatot a fuvarozók képviselői, amellyel az említett nagykövetségek visszautasították a szerb sofőrök vízumkérelmeit.
Ezt követően a régió fuvarozói folytatták a javaslataik felterjesztését az unió felé. Egyedüli előremozdulás Horvátország tekintetében történt: március elején ugyanis a szomszédos állam nyilvánosságra hozta, hogy azok a szerbiai vállalatok, amelyeknek szerződésük van horvátországi vagy más uniós tagállambeli vállalatokkal, kérelmezhetik Horvátországtól a hosszú távú vízumot, amennyiben a szóban forgó cégeknek fuvaroznak. Átfogó, gyakorlatban is működő megoldás azóta sem született. A régió szállító vállalatai legutóbb április 14-re jelentettek be tiltakozást, amelyet azonban elodáztak annak a reményében, hogy a folyamatban levő tárgyalások megoldást eredményeznek a gondjaikra.
A gazdasági miniszter tegnap az olasz, az osztrák, a román, a bolgár, a szlovák, a görög és a lengyel nagykövetségek képviselőivel egyeztetett a lehetőségekről. A konstruktív párbeszédeket folytatják annak érdekében, hogy fenntartható megoldásokat találjanak – hangsúlyozta a tárcavezető.
Nyitókép: Archív
