A globális gazdasági feszültségek erősödése ellenére Szerbia még mindig nem érzi teljes mértékben a válság hatásait – mondta Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara szakértője a Szerbiai RTV műsorában. Ugyanakkor hangsúlyozta, az infláció erősödése, az európai gazdaság lassulása és az energiaárak növekedése a következő időszakban hatással lehet a lakosság életszínvonalára és a gazdaság növekedésre.
Az év első két hónapjában 1,9 százalékos GDP növekedést jegyeztek, azt is az építőiparnak köszönhetően. A közel-keleti konfliktus nyomán kialakult inflációs nyomás világszerte érezhető, és már az Európai Unióban is emelkedtek az árak.
Stanić rámutatott: bár a makrogazdasági mutatók egyelőre stabilak, az egyik fő kihívás az infláció és az, hogy a jegybankok – köztük az amerikai és az európai – kamatemelésre kényszerülnek az árak fékezése érdekében. Ez hatással lehet a fogyasztásra, amely a szerb gazdasági növekedés egyik fő motorja.
A szakértő szerint a költségvetési fegyelem és az infrastruktúra-fejlesztések egyelőre stabil támaszt jelentenek, ugyanakkor a gazdaság jelentős mértékben függ az EU-tól, ahová az export kétharmada irányul. Az európai gazdaság gyengülése és az esetleges védőintézkedések Szerbiát is érinthetik.
Az energiaellátás terén Szerbia jelenleg némi előnyöket élvez, azonban a munkapiacon már láthatók az enyhe romlás jelei, a munkanélküliség mintegy 8,9 százalékra nőtt. Az infláció jelenleg körülbelül 2,5 százalék, de várhatóan a jegybanki célsávon belül marad.
– A jelenlegi helyzet bizonyos elemeiben a 2008-as válságra emlékeztet – figyelmeztetett Stanić, hozzátéve, hogy az európai gazdaság versenyképességének romlása Szerbiát is érintheti. – A válság várhatóan nem lesz mély, a gazdasági növekedés 2,5 és 3,5 százalék között alakulhat – tette hozzá.
A legnagyobb drágulás az élelmiszerek esetében várható, amelyek a fogyasztói kosár mintegy felét teszik ki. A szakértők szerint kulcsfontosságú, hogy a bérek növekedése lépést tartson az inflációval.
Az állam mozgástere megvan a beavatkozásra – például árkorlátozásokkal, jövedéki adók csökkentésével vagy gazdasági támogatásokkal –, azonban az intézkedések mértéke a válság mélységétől függ.
Összességében a várakozások szerint a válság nem lesz mély Szerbiában, és a gazdasági növekedés 2,5–3,5 százalék között alakulhat, ugyanakkor a következő időszakban fokozott gazdasági bizonytalanságra kell számítani.
