A globális energiaválság nehezíti az olyan nagy üzleti egyeztetéseket, mint amilyen a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz részvényeinek eladása a magyarországi MOL-nak – mutatott rá a Szerbiai RTV műsorűban Velimir Lukić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora. Hozzátette: Szerbiában jelenleg kulcsfontosságú, hogy megőrizzék az árak stabilitását és megfontoltan kezeljék a tartalékokat. A szakember az állami intézkedések terén is óvatosságot javasolt: a NIS-hez kapcsolódó tárgyalások kiélezett geopilitkai helyzetben zajlanak – figyelmeztetett.
A professzort egyébként az amerikai kormányzat által kiadott engedélyek jelentőségéről faggatta az újságíró. A MOL-nak ugyanis március végén hosszabbította meg az Egyesült Államok azt a jóváhagyást, amellyel május 22-ig folytathatja a tárgyalásokat Gazpromnyefttel a NIS 56,15 százalékos tulajdonjogának vásárlásáról. A szankciók alatt levő pancsovai finomító működését viszont április 17-ig engedélyezte újra az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC). Mint ismeretes, a NIS már több mint egy éve folyamatosan kérelmezi az amerikai adminisztrációtól azoknak a szankcióknak az elodázását, amelyet az orosz olajszektor ellen bevezetett amerikai intézkedések keretében láttak elő a NIS többségi orosz tulajdonjog miatt. A pancsovai finomító tavaly októbertől idén januárig kénytelen volt leállni, ám azóta ismét havonta hosszabbítja az OFAC a működési engedélyét. A magyarországi MOL-csoport ugyanis január 19-én közölte, hogy megegyeztek az orosz Gazpromnyefttel egy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről, amelynek értelmében megvásárolná a NIS orosz részvényeit. Ennek következtében márciusban a horvátországi JANAF vállalat is megerősítette, hogy április 17-ig szállíthat nyersolajat a NIS-nek.
CSÚSZTATOTT HATÁRIDŐK
Velimir Lukić szerint várható, hogy a nem egybevágó határidők miatt a NIS-nek továbbra is meghosszabbítja a működési engedélyét az amerikai adminisztráció. A professzor szerint az OFAC döntései következetesek és átgondoltak, ugyanez azonban nem mondható el az utóbbi időben az amerikai külpolitikáról. Így továbbra is fennállhat annak a lehetősége, hogy épp úgy kívánják majd felgyorsítani a NIS orosz részvényeinek értékesítését, hogy nem adnak ki újabb tanúsítványt a pancsovai finomítónak.
A MOL tárgyalásának folytatását jóváhagyó engedélyt, illetve annak hosszabb határidejét viszont kétféleképpen is lehet értelmezni – mondta a szakember. Majd magyarázattal is szolgált: elsősorban arra utal a jóváhagyás, hogy a MOL továbbra is olyan tárgyalófél, amely megfelel az amerikai adminisztáriciónak. Ugyanakkor az engedélyben foglalt határidő arra utal, hogy az Egyesült Államok elismeri, hogy egy ilyen jelentős és nagy üzletkötés időbe telik – mutatott rá a professzor.
A kérdésre, hogy vajon elvárás-e, hogy amerikai pénzintézetek is részt vegyenek a pénzügyek lebonyolításában, a professzor több lehetőséget is felvázolt. A szakember szerint éppúgy elképzelhető az, hogy az Egyesült Államok csak jelzésszintjén közvetíti ezt az elvárást, mint az, hogy ténylegesen részt akar venni a NIS értékesítéséhez kapcsolódó pénzügyi átutalásokban.
Az pedig, hogy a különböző, egymástól független engedélyek időtartama részlegesen fedi egymást, utalhat arra, hogy az amerikai adminisztráció az üzletkötés befejezését sürgeti – vonta le következtetésként a belgrádi professzor.
SZERBIA A GLOBÁLIS ENERGIAVÁLSÁGBAN
A globális geopolitikai bizonytalanság negatívan hat a nagyobb üzleti tranzakciókra, mert megingatja a pénzügyi rendszerek kulcsfontosságú elemeit, és a befektetők is elővigyázatosabbak – mutatott rá a jelenlegi helyzet hatásaira a professzor. Kiemelte, hogy ilyen körülmények között még a szóban forgó cégek reális értékét is megkérdőjelezik.
A közel-keleti konfliktusra kitérve a szakember hangsúlyozta: minden válságnak egyszer vége szakad, ám az addig vezető út nehéz és bizonytalan, főként a legveszélyeztetettebbek számára. „Donald Trump amerikai elnök a magánszférában kitűnő tárgyalópartner, ám az államok közötti egyeztetésekben nincsenek kiemelkedő eredményei” – fejezte ki véleményét Velimir Lukić. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a világkereskedelmi szempontból meghatározó Hormuzi-szoros ma sokkal átjárhatóbb, mint tíz nappal ezelőtt. Ez arra utal, hogy az irániak némileg megengedtek – következtetett a szakember.
A professzor az európai piac tekintetében rámutatott arra, hogy a globális válságra különbözően reagálnak az országok annak fényében, hogy mennyire tudnak hozzáférni az üzemanyaghoz, milyen áron teszik ezt, és milyen az adott állam pénzügyi politikája. Ilyen szempontból még az unión belül is autonómiája és szuverenitása van a tagállamoknak, és önállóan dönthetnek a jövedéki adó mértékéről is – magyarázta a szakember.
A hazai helyzetet viszont továbbra is stabilnak véli a szakértő. Nincs hiány és a pánik sem jellemző – szögezte le. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az állami intézkedések fenntarthatósága kulcsfontosságú kihívás. Hosszú távon ugyanis kolátozottak az olyan intézkedések, amelyek jelenleg biztonságot nyújtanak. Az ilyen intézkedéseket okkal érvényesítik egy bizonyos időszakra, amelyek után újabb felméréseket kell végezni – emlékeztetett a professzor az ideiglenes beavatkozások lényegére.
Elmagyarázta, hogy a stratégiai tartalékok felhasználásakor megelőző intézkedésekre is szükség van: vagy meg kell találni a módját, hogy sürgősen visszatöltsék a hiányzó mennyiségeket, vagy takarékossági intézkedéseket kell bevezetni ahhoz, hogy hosszabb távon is biztonságban maradjon az ellátás – mutatott rá a belgrádi professzor.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
