Kína a hétvégén egy hatalmas gát építését kezdte meg Tibetben, a Jarlung Cangbo folyón (Indiában Brahmaputra néven ismert), amely a két ország területén halad át. Az ünnepélyes alapkőletételen Li Csiang miniszterelnök is jelen volt.
Kína még decemberben jelentette be az óriási gát építését, amellyel célja a szén-dioxid-semlegesség elérése, valamint a tibeti régió gazdasági fejlesztése.
Amikor megépül, a gát nagyobb lesz a jelenlegi Jangce folyón épülő Három-szurdok-gátnál is, és nagy hatással lehet az Indiában és Bangladesben élő emberek millióinak vízellátására. India még az év elején aggodalmát fejezte ki a projektummal kapcsolatban. Közölte, hogy nyomon követi a helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket a védelme érdekében.
Az indiai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Kínának szavatolnia kell a Brahmaputra folyó alsóbb szakaszán fekvő országok biztonságát. A kínai külügyminisztérium kijelentette, hogy a projektumnak nem lesz negatív következménye, Kína fenntartja a kapcsolatot az érintett országokkal.
A projektum öt vízerőmű megépítését foglalja magában, és évi 300 milliárd kilowattóra energiát termelhet. A teljes beruházás becsült értéke körülbelül 167,1 milliárd dollár, azaz 143,6 milliárd euró – jelentette be a kínai Xinhua hírügynökség.
A BBC szerint Kína az elmúlt évtizedben több vízerőművet is épített a Jarlung Cangpo folyó mentén, kihasználva a vízenergiáját. A folyó a kanyonon áthaladva körülbelül 2 ezer métert zuhan 50 kilométeren belül. A lezúduló víz óriási energiát termel, amelyet turbinák segítségével elektromos árammá lehet átalakítani. A folyó áthalad a Föld legmélyebb kanyonján, és órási lehetőséget kínál az áramtermeléshez. A megtermelt villamos energiát elsősorban más régiókba szállítják majd fogyasztásra, miközben biztosítják Tibet helyi energiaellátását is.
A környezetvédők arra figyelmeztettek, hogy a gát és a vízerőművek megépítésének kedvezőtlen hatása lehet az ökológiailag érzékeny Tibeti-fennsíkra.
