Visszapörgetés

„Jézus föltámadt lelkünkben; szivünk, lelkünk országába visszatért; kiüzte ebből a sátánt, mely eddig uralma alatt tartá; fölszabaditott a bün rabszolgaságából; s bennünk él szelleme által; uralkodik bennünk szeretete által; bennünk nyugszik az ő békéjében” – Ferenczy György esztergomfőmegyei áldozópap szerkesztette azt az Égi hangzatok címen megjelent imakönyvet – Imádságok és elmélkedések katholikusok számára mellékcímmel –, amelyik apai nagyanyám, Szabó, született Barsi Ilona (1906–1991) után maradt rám, s amelynek szerzője így örvend...

A Kapun kívül című kötet, a határon túli magyar prózaírók 1993-ban, Budapesten megjelent antológiájának egyik társkiadója, a Pelikán Kiadó – melynek Bacsó Péter filmrendező (1928–2009) volt az egyik társtulajdonosa –, cseppet sem véletlenül a művész A tanú (1969) című filmjének egyik főszereplőjétől kölcsönözte a nevét. A Port.

Az esztendő, 1993, amikor a budapesti Pelikán és Kriterion Kiadó közös gondozásában megjelent a határon túli magyar prózaírók antológiája, a Kapun kívül című kiadvány, Magyarországon még a rendszerváltás időszakához sorolható. Ez a folyamat persze néhány évvel korábban, 1989-ben kezdődött, de amikor kilencvenhárom decemberében feleségemmel (aki akkor még nem volt a feleségem… de már majdnem…) felutaztunk Budapestre, hogy az említett kötetbe sorolt novelláimért járó tiszteletdíjamat felvegyük, habár már áthúzva, de még kint voltak az utcasar...

Jobb lenne, ha a botrány elüléséig, illetve csillapodásáig nem jönne Belgrádba – tanácsolta 1974-ben, akkor mint a jugoszláv fővárosban szerveződő nemzetközi írótalálkozó főszervezője, Danilo Kiš, a mohácsi születésű, jelenleg Budapesten élő magyarországi szerb írónak, az akkor még Predrag Stepanov néven publikáló, ma már Predrag Stepanovićként ismert szerzőnek, aki ezt a második, immár megváltoztatott nevét mintegy két évtizeddel később törvényesítette, azaz 1993 óta használja hivatalosan is. Történt pedig, hogy néhány héttel korábban, a b...

„Ha szegény a hon, ha csak egy középszerű aratás is ínséget, két-három rossz aratás pedig éhséget okoz: azt hiszem, e sebre nem lehet találni biztosabb szót: szabad föld. Ha látjuk, hogy a föld népe nagy részben munkátlan, rest és tunya, ismét hajlandó vagyok azt hinni, adjuk meg neki anélkül, hogy a földbirtokosoknak csak egy fillérnyi kárt is okoznánk, a szabad földtulajdon varázsingerét és a tunyaság szörnyének egyik agyarát szakítottuk ki” – fogalmazta meg Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól című szövegében ez utóbbi.

Térden állva ábrázolta Szabó Tamás Odipus és a Szfinx című festményén Théba, gúnynevén dagadtlábúnak is nevezett uralkodóját. A kép két szereplőjének alakja elmosódott, de a szfinx vonásai mintha mégis valamivel energikusabbak lennénk.