Kiszámíthatóság és tervezhetőség

A kiszámíthatóság és a tervezhetőség erősíti a gazdaságot, és előre tudja vinni a mezőgazdaságot – emelte ki Juhász Attila, az ügyvivő státuszban lévő mezőgazdasági minisztérium államtitkára, a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint parlamenti választási lista tizenkilences számú jelöltje. Arra is rámutatott, hogy csak a terepen szerzett információk és tapasztalatok alapján lehet jó szabályzatokat megfogalmazni. A Vajdasági Magyar Szövetség választási programjaiban korábban is jelentős szerepet töltött be a mezőgazdaság; arról, hogy mit sikerült az elmúlt időszakban elérni, Juhász Attilát kérdeztük.

– A mostani, 2026-os választási programunkban – ahogyan korábban is – az egyik legfontosabb helyet a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdése foglalja el. A magyarság legnagyobb része ugyanis vidéken, falvakban él, vagy ha városban él is, közvetett módon kötődik a vidékhez. Én 2014 óta vagyok a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, és a kormányzati szerepvállalásunknak köszönhetően több problémát is sikerült megoldani. Az egyik ilyen a közlekedésbiztonságot érintette: nagy gondot jelentett, hogy be kellett jegyeztetni az olyan kapcsolható eszközöket is, amelyeket a gazdák a földművelés vagy más agrotechnikai munkálatok során a traktorjuk után kapcsolnak: például permetezőket, bálázókat, tárcsákat. A terepet járva, a gazdákkal egyeztetve törvénymódosításra került sor: kikerültek a kötelező regisztráció alól azok a gépek, amelyeket lehetetlen műszaki vizsgára vinni, mert nincs fékrendszerük.
Nagyon fontos a termelők számára a hozzáadott érték megjelenése is: ne csak primer termeléssel foglalkozzanak, ne csak az alapanyagot értékesítsék, hanem a feldolgozott növényi és állati eredetű termékeket is. Kezdeményezésünkre megszületett az a kistermelői szabályzat, amelynek értelmében ma a családi gazdaságon belül fel lehet dolgozni és értékesíteni lehet a növényi és állati eredetű termékeket.
Ugyanakkor korábban megkülönböztetés érte a gyermeknevelési támogatás esetében azokat a nőket, akik a mezőgazdaságból élnek, és családi gazdaságban dolgoznak. Nekik két évig kellett fizetniük a járulékokat azért, hogy megkaphassák a családtámogatást, a más ágazatokban dolgozó nők pedig már másfél év után megszerezték a jogot arra, hogy az állam fizesse a gyermeknevelési támogatást. A törvénymódosítással – a mi javaslatunk alapján – már a mezőgazdaságban dolgozó nőknek is csak másfél évig kell fizetniük a járulékot, pontosan úgy, mint bármely más ágazatban dolgozó nőnek.
Fontosnak tartottuk a termőföld megőrzését is, hogy ne tudjanak külföldiek termőföldet vásárolni Szerbiában. Törvénymódosítással sikerült megvédenünk a természeti kincset, a mezőgazdaság alapját képező termőföldet attól, hogy külföldi tulajdonba kerüljön.
Ugyanakkor még mindig aktuális gond – amelyet nem sikerült az elmúlt időszakban teljesen rendezni – a nyugdíjbiztosítás kérdése. Az egészségügyi biztosítás továbbra is mindenkinek kötelező, de ez csak a kisebb részét teszi ki a kötelező szociális biztosításnak. Ennél sokkal nagyobb gondot jelent a nyugdíjalap. Sok esetben az okozott problémát, hogy a gazdák nem kaptak végzést és értesítést a nyugdíj-biztosítási illeték befizetésének kötelezettségéről, így az évek során felgyülemlett a tartozásuk. A kamatokkal együtt az alapösszeg 4-5-6-szorosára növekedett. Ugyanakkor maga az alapösszeg – vagyis a nyugdíj-biztosítási illeték – nem volt arányos a bejegyzett gazdaság nagyságával. Ezt a helyzetet szeretnénk rendezni az idei választási programunkban is: azt szorgalmazzuk, hogy az illeték legyen arányos a bejegyzett mezőgazdasági családi gazdaság nagyságával és a termelésből befolyó bevételekkel.

Ebben a témában a mezőgazdasági minisztériumban volt egy lendület. Hol akadtak el a dolgok?
– Igen, az adósság leírása kapcsán történtek lépések: egy adósságrendezési programon – reprogramon –  keresztül a gazdák törleszthették a lemaradásokból kialakult tartozást, és ebben az esetben csak az alaptartozást kellett kifizetniük. Ott van probléma az idén is, ahol irreálisan magas a kiszabott, megfizetésre váró összeg, ami nincs arányban a bevételekkel – vagyis hiába akarták a gazdák törleszteni az adósságot, még az alapösszeget sem tudták kigazdálkodni. A mezőgazdasági minisztérium kezdeményezésére megalakult egy munkacsoport, amelyben helyet kapott a pénzügyminisztérium, a mezőgazdasági minisztérium és a munkaügyi minisztérium képviselője is. Elkészült egy tanulmány, amelyet továbbítottunk a kormányhoz. Ezt az elemzést a Világbank is finanszírozta, és mérvadó, szignifikáns adatokra épülő kimutatásként értékelte. Előrelépés azonban azóta sem történt. Ennek ellenére ez továbbra is rendkívül fontos kérdés, ami nemcsak a vajdasági magyarok érdeke, hiszen az ország minden részén érinti a gazdákat. A tanulmány rendelkezésre áll, és mindenki pozitívan fogadta az elképzelést, miszerint a nyugdíj-biztosítási illetéknek a bevétellel arányosnak kell lennie.

Fontos mozzanata volt az elmúlt időszaknak az e-Agrar bevezetése is.
– Így van, bár sokan úgy élték meg kezdetben, hogy fölösleges, és csak összetettebbé teszi az ügyintézést. Nem így lett. Az e-Agrar egy nagyon jó platform, amelyen keresztül elektronikusan lehet intézni a hivatalos ügyeket. Ezzel felgyorsult és hatékonyabbá vált az ügyintézés, gyorsabban tudjuk a gazdáknak kifizetni a támogatásokat, és a minimumra csökkent bármiféle visszaélés lehetősége. Az első évben sokat dolgoztunk a terepen azon, hogy beavassuk a gazdákat. A falugazdászokkal, az önkormányzatokkal és a mezőgazdasági szakszolgálatokkal együtt elértük, hogy ma már mindenki gördülékenyen használja. Nagyon sok információhoz tudunk rajta keresztül hozzájutni: az új regisztrációtól kezdve az aktív státuszon, a termelési szerkezeten és az állatállományon át ezek az adatbázisok mind hozzásegítik a minisztériumban dolgozó adminisztrátorokat ahhoz, hogy áttekinthető, transzparens rendszeren keresztül gyorsan megvalósuljonak a kifizetések.

Ha már a kifizetéseket említi, az idén a minisztérium a támogatásokra éves kalendáriumot adott ki. Mikor számíthatnak a gazdák az őszi földalapú támogatásra?
– Mi azért vagyunk a kormányban, hogy érdeket képviseljünk, és olyan döntések szülessenek, amelyek a gazdákat szolgálják. A kiszámíthatóság és a tervezhetőség örökös téma. Ennek eredménye a januártól december 31-ig tartó kalendárium, amiből a gazdák láthatják, hogy mikor mire pályázhatnak. Elérkeztünk a kalendárium végéhez: szeptember és november között esedékes a területi támogatás második részének meghirdetése. Ez jelenleg kidolgozás alatt van; a meghirdetett időhatáron belül vagyunk, tartjuk a lépést. Ahogyan a tervben szerepel, úgy fog ez is meghirdetésre kerülni.

A kampányidőszak nem hátráltatja majd a kifizetéseket?
– Nem, meg lesznek hirdetve. A minisztérium teljes gőzzel dolgozik, a választásoktól függetlenül. Ennek így van értelme, ha nem hatnak ki rá a választások. A kabinetben azért rákérdeztem erre, mert a terepen is sokan kérdezik tőlem, hiszen a gazdáknak nagy szükségük van a pénzre. Azt a választ kaptam, hogy igen, a kalendárium alapján fogjuk meghirdetni ezt is, és az összes többi pályázatot is.

Említette, hogy nagy szükségük van a gazdáknak a pénzre, hiszen ez az év nagyon nehéz volt az időjárási körülmények, az aszály miatt. A terepen szerzett tapasztalatok alapján milyen intézkedésekre számíthatnak a gazdák?
– Nem hagytuk a gazdákat magukra, a kötelezettségek 90 százalékát már teljesítettük. A kalendáriumban meghirdetett pályázatok folyamatosak, a kifizetések haladnak, nincsenek lemaradások.
Ami pedig a károkat illeti: nincs az a költségvetés, ami azokat teljes egészében fedezné. Az agrárbüdzsé 1 milliárd euró, és most is vannak pluszelvárások, nagyon nehéz a helyzet. Nem is tudok olyan esetről, hogy teljes kárenyhítésre sor került volna. Korábban, jégveréskor voltak olyan intézkedések, amelyek során az önkormányzatokkal együtt nyújtottunk segítséget az újratermelési eszközök beszerezésében. A csapadékhiány, a szárazság országos szintű probléma; sok esetben a termés a felére, harmadára vagy negyedére csökkent. Erre nincs külön mechanizmusunk, se támogatásunk, viszont a jégkárra, illetve a vis maior helyzetekre a gazdáknak minden évben nyújtunk támogatást – ennek egyik eleme, mégpedig a biztosítások támogatása, szerepel a kalendáriumban. Ha a gazdák biztosítják a terményt vagy az állatállományt, kár esetén a biztosítótársaság fizet, a minisztérium pedig vissza nem térítendő támogatást ad a biztosítási díj összegére.
A mi munkánk eredménye az is, hogy minden ősszel idejében megjelenjenek azok a kamattámogatott hitelek, amelyekből a gazdák be tudják szerezni az újrainduláshoz szükséges újratermelési eszközöket: a műtrágyát, vetőmagot és a növényvédő szert. A múlt évtől kezdve a műtrágya beszerzésére 0 százalékos a kamat a dináralapú hitelek esetében. Ennek meghirdetése folyamatban van: lehet, hogy még a héten, de legkésőbb a jövő héten megjelenik.
A 40 év alatti termelők vagy nő által vezetett gazdaságok 1 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek. Így majdhogynem kamatmentesen tudnak újratermelési eszközökhöz jutni a gazdák, sőt vásárolhatnak gépet, berendezést, felszerelést, traktort, bármit. Ez is a segítség egyik fontos eleme az ilyen nehéz helyzetekben.

A tervek kapcsán már említette a nyugdíjalap rendezését, de mit terveznek még az előttünk álló mandátumban, ha erre lehetőség nyílik?
– Bízom benne, hogy jó eredmény fog születni, és lesz annyi erőnk, hogy hallatni tudjuk a hangunkat és elmondhassuk mindazt, ami fontos a vajdasági magyarság és közösségünk számára – ahogyan azok számára is, akik velünk együtt élnek, hiszen a mezőgazdaságot illetően közös a sorsunk. Mindenképpen azt szorgalmazzuk, hogy az agrárpolitikai intézkedések meghozatala előtt legyen egyeztetés a gazdaszervezetek legitim képviselőivel. Továbbá legyen folyamatos a párbeszéd a piac, az értékesítés, a primer termelők, a felvásárlók és a feldolgozók között. Ez a szoros együttműködés kulcsfontosságú az árak, a kifizetések és a kintlévőségek rendezése szempontjából. Kiemelten fontos, hogy a fiatalok támogatást kapjanak, és hogy a falunak megtartó ereje legyen. Külön figyelmet kell fordítanunk a klímaváltozásra is: a klímát nem tudjuk megváltoztatni, de arra hatással lehetünk, hogy milyen intézkedéseket hozunk meg annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben a legtöbbet tudjuk kihozni a termelésből. Itt gondolok a szárazságtűrőbb növények termesztésére, az új technológiák bevezetésére és a vízgazdálkodás szerepére. Végül rendkívül fontos a mezőgazdasági stratégia betartása is, hogy fenntartható agrárpolitikát folytathassunk.