Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és parlamenti választási listájának vezetője volt a Vajdasági RTV 1-es csatornáján sugárzott Pravi ugao című műsor szerdai vendége. Ljubica Gojgić kérdéseire válaszolva a vajdasági magyar közösség helyzetéről, a koalíciós együttműködés eredményeiről, valamint az országos politikai kérdésekről beszélt.
„Kemény beszélgetés volt” – írta utóbb Facebook-bejegyzésében dr. Pásztor Bálint. Hozzátette: a műsorvezető az Achilles-sarkát kereste.
„Egyértelművé tettem: a VMSZ önálló párt, a vajdasági magyaroknak tartozik elszámolással. A kemény kérdéseket is vállalni kell” – fogalmazott.
Összefogás és képviselet
Az október 25-i parlamenti választáson ötös sorszámmal induló VMSZ kampányának központi jelmondata A magyar összefogás. Pásztor hangsúlyozta, hogy ez nem a többségi nemzettel vagy más nemzeti közösségekkel szembeni összefogást jelent. A párt választási listáját a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt is támogatja, kampányrendezvényeik pedig minden érdeklődő előtt nyitottak.
Érvelése szerint a magyar közösség sajátos problémáival következetesen a magyar érdekképviselet foglalkozik. Úgy vélte, ha a közösségnek nem lesz megfelelő parlamenti képviselete, az identitásmegőrzéshez és a kisebb települések infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódó ügyeknek nem lesz olyan politikai képviselőjük, aki következetesen kiállna értük.
Minden magyar gyermekért
Az anyanyelvű oktatás kapcsán elmondta: Vajdaság 23 településén 41 olyan magyar tannyelvű általános iskolai osztály működik, amelybe mindössze egy, két vagy három gyermek jár. Ezek megnyitásához és fennmaradásához szerinte nélkülözhetetlen a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a tartományi és köztársasági intézményekben dolgozó magyar tisztségviselők közreműködése, hiszen a törvényben meghatározott általános osztályindítási minimum 15 tanuló.
„Valóban minden magyar családért, minden magyar gyermekért küzdünk, hogy joga legyen az anyanyelvén tanulni” – hangsúlyozta. Figyelmeztetett arra is, hogy a kis létszámú magyar osztályok megszűnése az asszimiláció veszélyét erősíthetné.
Elvándorlás és hazatérés
A műsorvezető az elvándorlás mértékét és a magyar állampolgárság megszerzésével megnyíló külföldi munkavállalási lehetőségeket is szóba hozta. Pásztor az elvándorlást regionális, sőt európai jelenségnek nevezte, amely nem kizárólag a vajdasági magyar közösséget érinti.
Állítása szerint a magyar nyelven tanuló elsősök száma az elmúlt hét-nyolc évben évi 1300 körül alakult. Hozzátette: a kampány során Ausztriából és Németországból hazatért emberekkel is találkozott.
Kiemelte, hogy nemcsak az itthon élőkért, hanem a külföldre költözöttekért is dolgozni kívánnak, függetlenül attól, hogy két vagy húsz évvel ezelőtt hagyták el szülőföldjüket. A mindennapi gondok között a munkahelyek hiányát, a gazdasági nehézségeket, az infrastruktúra állapotát és a tömegközlekedés hiányosságait említette. Utóbbira példaként olyan bánsági településeket hozott fel, amelyekből a községi központba sem lehet megfelelő tömegközlekedéssel eljutni.
Beruházások és koalíció
A műsor egyik hangsúlyos témája a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós megállapodások teljesítése volt. Ljubica Gojgić a korábbi megállapodásokban szereplő útfejlesztéseket sorolta fel, és rámutatott, hogy számos beruházás még mindig az előkészítés vagy a tervezés szakaszában tart, miközben több munkálat csak a választások előtti hetekben kezdődött meg. Azt is megkérdezte, elégedett-e Pásztor az eddig megvalósult fejlesztések arányával.
A VMSZ elnöke erre úgy válaszolt, hogy a megvalósult és folyamatban lévő beruházások a párt kezdeményezéseinek és a koalíciós megállapodásoknak köszönhetők. Hangsúlyozta, hogy egy kisebbségi, regionális párt eredményének tekinti ezeknek a fejlesztéseknek a napirenden tartását, és szerinte a VMSZ fellépése nélkül számos beruházás meg sem valósult volna.
Példaként a Szabadka–Szeged vasútvonal felújítását említette. Mint mondta, a korábban megszüntetésre ítélt vasúti összeköttetés megőrzéséért és korszerűsítéséért a VMSZ képviselői is sokat tettek, a vonal pedig ma a közúti határátlépés alternatíváját kínálja.
Arra a kérdésre, hogy a választások után más politikai erővel is együttműködnének-e, nem adott egyértelmű választ. Közölte, jelenleg a VMSZ minél jobb választási eredményére összpontosítanak, a további politikai együttműködésekről pedig a választások után döntenek.
Önálló döntések
A műsorvezető a magyarországi kormányváltás következményeiről is kérdezte, különös tekintettel arra, hogy a VMSZ jövőbeli politikai döntéseit befolyásolhatják-e az Orbán Viktor volt miniszterelnökkel fenntartott kapcsolatok, illetve Magyar Péter jelenlegi kormányfő álláspontja.
Pásztor erre egyértelműen válaszolt:
„Sem Orbán Viktort, sem Magyar Pétert nem fogom megkérdezni arról, mit tegyünk a választások után.”
Hangsúlyozta, hogy a VMSZ önálló párt, amely maga hozza meg politikai döntéseit. Az Orbán-kormánnyal fenntartott együttműködést korrektnek nevezte. Kiemelte, hogy a magyarországi támogatások a külhoni magyar közösségeket és intézményeiket segítették, nem pedig a VMSZ-t mint politikai pártot.
Jogállamiság és közéleti kérdések
Ljubica Gojgić a demokrácia állapotáról, a korrupcióról, az intézmények függetlenségéről és a jogállamiság helyzetéről is kérdezte a VMSZ elnökét. Pásztor úgy vélekedett, nem emlékszik olyan korábbi időszakra, amikor magasabb színvonalú lett volna a demokrácia, illetve függetlenebbül működtek volna az intézmények. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy mindent rendben lévőnek tart.
A műsorvezető azt is megkérdezte, hogy az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása összefüggésbe hozható-e korrupcióval. Pásztor hangsúlyozta: nem bíró és nem ügyész, ezért az ügyben az illetékes igazságügyi szerveknek kell megállapítaniuk a tényeket. Szerinte minden ettől eltérő előzetes minősítés ellentétes lenne a jogállamiság elvével.
Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) működésével kapcsolatban a kilencedik tanácstag megválasztását sürgette. Úgy vélte, tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségi tanácsok többsége által támogatott jelöltre vonatkozó javaslatot, hogy a testület megkezdhesse teljes körű működését.
A műsor végén számos további közéleti kérdésre is válaszolt. A kötelező katonai szolgálatról egyértelműen fogalmazott: „Határozottan ellenezzük a sorkatonai szolgálat visszaállítását.”
Támogathatónak nevezte a 65 év felettiek számára bevezetendő garantált nyugdíjat, külön kiemelve a mezőgazdasági nyugdíjasok nehéz helyzetét. Sürgette az ivóvízellátás fejlesztését, és ellenezte, hogy a Delibláti-homokpuszta tűzvészben leégett területein építkezéseket engedélyezzenek.
A NIS helyzetével kapcsolatban kedvezőnek tartaná, ha a MOL-nak sikerülne megvásárolnia a vállalatot. A stratégiai jelentőségű ágazatok hazai tulajdonban tartása mellett érvelt, és a nukleáris energia alkalmazását is támogatta. A külföldi egyetemek szerbiai képzéseinek állami finanszírozását ugyanakkor nem tartotta indokoltnak.
Az Oroszországgal szembeni szankciókat továbbra sem támogatja, mert szerinte azok nem szolgálnák Szerbia polgárainak érdekeit. Az uniós integrációval kapcsolatban úgy vélekedett: Szerbia csatlakozása jelenleg elsősorban az Európai Unión múlik, mivel álláspontja szerint az ország már most felkészültebb a tagságra, mint több jelenlegi tagállam volt csatlakozásakor.
