Donald Trump amerikai elnök szerdán a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy hamarosan megkezdődhet a nagyszabású olaj-, földgáz- és ásványkincs-kutatás Grönlandon. A grönlandi kormány szerdán cáfolta Trump kijelentését, hozzátéve, hogy a projektek messze elmaradnak az amerikai elnök által említett nagyságrendtől.
Trump szerint szakértők úgy vélik, hogy a szigeten található, könnyen kitermelhető olaj mennyisége a világ szinte bármely más szárazföldi térségében rendelkezésre álló készleteket meghaladhatja. Az elnök Grönland stratégiai jelentőségét is hangsúlyozta az Egyesült Államok és Európa védelme szempontjából.
Trump azt írta, hogy az Egyesült Államok elleni jövőbeli támadásnak Grönlandon keresztül kellene haladnia, ahol az amerikai védelmi erők drónokat, rakétákat és más fegyvereket is elfoghatnának. Hozzátette, hogy a sziget földrajzi elhelyezkedése kedvező megfigyelési lehetőségeket és több időt biztosítana a fenyegetések elhárítására.
Az elnök bejegyzése nem tartalmazott részleteket a tervezett kutatásokban részt vevő vállalatokról, a beruházások ütemezéséről vagy a kitermelés megkezdésének várható időpontjáról.
A grönlandi kormány szerdán cáfolta Donald Trump amerikai elnök azon állítását, hogy nagyszabású olaj-, földgáz- és ásványkincs-kutatások megkezdésére készülnek a sarkvidéki területen. Jorgen Hammeken-Holm bányászati miniszterhelyettes a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elismerte, hogy amerikai vállalatok valóban folytatnak kutatásokat a szigeten, ezek azonban szerinte egyelőre messze elmaradnak a Trump által említett nagyságrendtől.
„Jelenleg számos kisebb kutatási projekt zajlik, de évekbe telhet, mire ezek eljutnak a kitermelési fázisig" – fogalmazott. A miniszterhelyettes kijelentése összhangban áll azoknak a kutatóknak a megállapításaival, akik korábban felhívták a figyelmet a grönlandi természeti erőforrások kitermelésének nehézségeire és rendkívül magas költségeire.
Grönland Dániához tartozik, de az amerikai elnök korábban többször kijelentette, hogy szeretné megszerezni a szigetet. A diplomáciai feszültséget szeptemberben amerikai-dán-grönlandi háromoldalú megállapodással zárták le, melynek értelmében az Egyesült Államok további katonai létesítményeket építhet a szigeten, telepítheti Grönlandon a tervezett Aranykupola rakétavédelmi rendszer elemeit, továbbá széles körű hozzáférést kap a szigethez és területi vizeihez. A megállapodás egyúttal megerősíti Grönland autonómiáját és Dánia szuverenitását, és kizárja, hogy olyan államok, amelyek nem tagjai a NATO-nak, katonai létesítményeket hozzanak létre a szigeten. Az egyezség a külföldi beruházásokat is korlátozza; a NATO-n, partnerein és az Európai Unión kívüli országok nem szerezhetnek befolyást a szigeten érzékenynek ítélt gazdasági szektorokban, mint például a kiemelt fontosságú infrastruktúra vagy az ásványkincsek kitermelése.
Nyitókép: A grönlandi kormány cáfolta Trump kijelentését (Fotó: Beta/AP)
