A nándorfehérvári diadal öröksége

A Fejezetek a Délvidék múltjából című történettudományi szakmai tanácskozássorozat 11. állomásaként A kereszténység védőbástyája címmel tartottak konferenciát a Zentai Alkotóházban. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI), a Délvidék Kutató Központ és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara által szervezett tudományos összejövetelt azért szervezték, hogy neves történészek és kutatók közreműködésével felidézzék az 570 évvel ezelőtti nándorfehérvári diadal történelmi jelentőségét, ráirányítsák a figyelmet annak máig ható nemzeti emlékezeti örökségére, valamint bemutassák a Délvidékhez kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket.

A tanácskozást Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a nándorfehérvári csata kimenetele nemcsak a térség, hanem egész Európa sorsára is hatással volt, az egykori küzdelem résztvevőinek bátorsága, elszántsága és elkötelezettsége pedig ma is példaként szolgálhat.

Hangsúlyozta, hogy napjainkban ugyancsak szükség van bátorságra, összefogásra és közös gondolkodásra, hiszen nem a megosztottságból, hanem az együttműködésből lehet erőt meríteni és eredményeket elérni. Hozzátette azt is, hogy a rendezvényen olyan kutatási témák is helyet kaptak, amelyek ugyan nem kapcsolódnak közvetlenül a nándorfehérvári csatához, de szorosan kötődnek a térség múltjához és kulturális örökségéhez. Ezért a szervezők fontosnak tartják, hogy a kutatók legújabb eredményeiket is megosszák a közönséggel.

A VMMI igazgatója után dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

Kormányos Gyöngyi napilapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a nándorfehérvári diadal azért is kiemelkedően fontos számunkra, mert ebben a térségben élünk, az 570 évvel ezelőtti esemény pedig nemcsak az itt élők, hanem egész Európa jövőjét meghatározta. A csatában részt vevők hősiessége, elszántsága és kitartása ma is példát mutathat, különösen abban, hogy eredményeket csak összefogással lehet elérni. Hangsúlyozta, hogy a nándorfehérvári győzelem nem kizárólag a vajdasági magyarság történelmi öröksége, hiszen több nemzet fiai harcoltak együtt, ugyanakkor a magyar nemzeti közösség számára is meghatározó történelmi pillanat.

A tanácskozáson neves előadók beszéltek a nándorfehérvári diadalról, annak történelmi jelentőségéről és hatásáról. A rendezvényen részt vett dr. Visy Zsolt professzor, aki a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel közösen kezdeményezte a déli harangszó értéktárba történő felvételét. A Délvidék Kutató Központ részéről dr. Fejős Sándor és dr. Forró Lajos ismertette kutatási eredményeit, a vajdasági előadók közül pedig dr. Szőke Anna, dr. Szilágyi Mária, dr. Csömöre Zoltán, dr. Mészáros Zoltán és Molnár Tibor tartott előadást.

Dr. Mészáros Zoltán szabadkai történész Hunyadi János, a nándorfehérvári győző emberi és hadvezéri kvalitásairól beszélt és lapunknak nyilatkozva rámutatott, hogy a térség népei közösen léptek fel az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben, ezért Hunyadi több nemzet történetírásában is hősként jelenik meg. Kiemelkedő képességű hadvezér és politikus volt, aki pénzügyi és hadügyi téren egyaránt jelentős újításokat vezetett be, és a középkori Magyarország egyik meghatározó személyiségévé vált.

A tanácskozáson dr. Forró Lajos egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának közkapcsolati dékánhelyettese A megtorlás dokumentumai Zentán – Háborús bűnösség utólagos igazolása az 1944/45-ös zentai partizánmegtorlás iratanyagaiban címmel tartott előadást.

Ennek kapcsán dr. Forró elmondta, hogy Molnár Tiborral, a zentai levéltár főlevéltárosával közösen 1992 óta kutatják az 1944-es délvidéki eseményeket. Korábban Magyarkanizsa község áldozatairól jelentettek meg kötetet, jelenleg pedig a zentai eseményeket vizsgálják levéltári források alapján. Kutatásuk célja, hogy a főként visszaemlékezésekre épülő korábbi feldolgozásokat az újvidéki levéltár dokumentumainak segítségével pontosítsák. Ugyanis a megállapításaik szerint a háborús bűnössé nyilvánítás iratai több pontatlanságot, túlzást, esetenként pedig szándékos ferdítést is tartalmaznak, ráadásul számos dokumentum csak a kivégzések után keletkezett. A kutatók ezért településenként, iratról iratra haladva vizsgálják át a forrásokat. A céljuk pedig az, hogy szigorú forráskritikával minél pontosabb képet adjanak az áldozatokról és az 1944-es délvidéki eseményekről.

A Fejezetek a Délvidék múltjából című történettudományi szakmai tanácskozássorozat csütörtökön délelőtt Szegeden, a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Hattyas utcai épületében folytatódik Sajtó és nyilvánosság a történelmi Délvidéken címmel.