Egységes, várostérségi rendszerbe szerveznék és alakítanák át a budapesti és az elővárosi közösségi közlekedést – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Az állam 50 százalékos tulajdonrészt szerezhet a Budapesti Közlekedési Központban (BKK-ban), és a társaság BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven, egységes várostérségi rendszerben működhet tovább a főváros és az agglomeráció közlekedésének összehangolására. A vállalat új neve BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. lesz. Arról, hogy milyen megoldások látszanak az agglomeráció közlekedésének javítására, és milyen fejlesztésekre lesz szükség, Feld Márton, a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja nyilatkozott.
Sok a nyitott kérdés a közlekedésszervezésen belül
„A fővárosi közlekedésszervezeti átalakítás lehet akár jó is, és vannak természetesen pozitív külföldi példák is. Nyilván ugyanakkor számos kérdés és ellentmondás is van ezzel kapcsolatban. Egy regionális közlekedésszervezés akkor szokott jól működni, hogyha van egy teljességében erős régió meg egy erős város. Most Budapest és elővárosa tekintetében erről azért nem igazán beszélhetünk. A megyei önkormányzatokat most akarják megszüntetni, tehát fennáll a veszélye annak, hogy egy újabb állam általi kézi vezérlés alakul ki. Továbbá az is tisztázandó, hogy pontosan mi lesz egy nagyobb, megnövekedett budapesti közlekedésszervezőnek a viszonya az országos közlekedési központtal, amelynek átalakítását szintén bejelentette a kormány. Hogy fog az működni, hogy Budapestet és környékét egy szervezet koordinálja, miközben mondjuk Zalaegerszeg és Nyíregyháza közlekedését meg egy megyei szervezet? Az a kérdés is felvetődik, hogy budapesti elővárosban például ki fogja majd végezni a fejlesztéseket? Szóval sok kérdés van, és pont ezek miatt is részben inkább tűnik, hogy ez most tulajdonképpen egy kormány-főváros politikai csata. Önmagában az, hogy van párbeszéd a kormány és a főváros között, már egy előrelépés, mert az elmúlt években nemigen láttunk ilyet sem, és nyilván, hogyha van egy párbeszéd, akkor ezek a kérdések is megoldódhatnak” – mondta a szakértő.
A budapesti csomópontok rendezése kulcsfontosságú
„Az elmúlt évtizedek budapesti fejlesztésfejezetének egyik legnagyobb problémája az volt, hogy Budapest határánál kis túlzással szinte minden véget ért. A budapesti csomópontokhoz egyik kormány sem mert igazán hozzányúlni. Nyilván a déli körvasútfejlesztés valamelyest ezen segít, de azért itt is a pályaudvarok kérdését rendezni kellene. Az oda vezető katasztrofális állapotban lépő útszakaszokat is fel kellene újítani. És nyilván mindez egy kötöttpályás gerinchálózat nélkül nem fog működni. Ennek kialakítása pedig azért eltart jó darabig, de hát nyilvánvalóan minél előbb hozzá kell kezdeni. Mindenesetre a tervek szerint most Szentendrétől Ráckevéig, Gödöllőtől Zsámbékig a BKK-n keresztül szerveznék meg a busz-, HÉV- és vonatjáratokat, hogy az utasoknak ne kelljen több különböző szolgáltatóhoz igazodniuk” – hangoztatta Feld Márton.
Nyitókép: Pixabay
