Az elmúlt évek szokásához híven, jogi, közgazdasági és szervezeti kérdésekben tájékozódhattak a múlt héten a nyugat-bácskai civil szervezetek vezetői a Dunatáj Régiófejlesztési Egyesülés fórumán. Péter István elnök a témákban jártas szakembereket kért föl közreműködésre, akik előadásaik és tanácsaik révén új ismeretekkel ruházták föl a körzet szinte valamennyi magyarok lakta településéről érkezett egyesületi képviselőket. Nem kétséges, az Európai Unióhoz közeledve újabb és újabb kihívásokkal szembesül a civil szféra, de egyúttal bővül a lehetőségek tárháza is, kár lenne azokat tájékozatlanság folytán kihasználatlanul hagyni.
Péter István bevezetőjében beszámolt a Duna-Pannon mikrorégión belüli magyar–szerb–horvát városok közötti együttműködés jelenlegi állásáról. Mint mondta, a minap Zomborban tartott összejövetelen elhangzott elképzelések és tervek nagyszabásúak, amelyekhez a civilek csakis összefogva csatlakozhatnak, mivel a szervezeteknek egyenként nem akkora a súlyuk, hogy bármely programba bekapcsolódhatnának. Nem kétséges, civil kezdeményezések nagyon is jelen lesznek a három ország határövezetének közös törekvéseiben. Mohácsról máris érkezett ilyen megkeresés, dunai hídépítési javaslathoz kérték a mohácsiak az itteni polgári egyesületek támogató aláírását.
A Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának szórványmagyarságot segítő Petőfi-programja keretében Szabó Sándor kárpátaljai fiatal történész ösztöndíjasként tevékenykedik Nyugat-Bácskában. Az összejövetelen bemutatkozva elmondta, levéltári anyag rendezésében, történelemórák tartásában, rendezvényszervezésben, pályázatírásban tud segítséget nyújtani azoknak, akik ezt igénylik. Szabó Sándor a Dunatáj Régiófejlesztési Egyesülésnek a városháza emeletén található irodájában várja a hozzá fordulókat.
Béres Zoltán tanár a Kárpát-medencei új civil elképzelésekről szóló értekezése elején elmondta, hogy a civileknek van rá a legnagyobb esélyük, hogy mindenkit megszólítsanak. Legalább ennyire fontos, hogy a civil szervezetek se érezzék magukat egyedül, hanem egymásra találjanak. Ennek a segítése a CISZ (Vajdasági Civil Szövetség) legfőbb célkitűzése, és ezt a szerepet tölti be Nyugat-Bácskában a Dunatáj Egyesülés is. Nagyon fontos, hogy a civil szervezetek tudjanak egymásról, amiben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Civil Kataszternek. Azért, hogy arról is tájékozódhassunk, kinek mikor milyen rendezvénye van, illetve mire van szüksége, avagy melyek a sikerélményei, létrejött a civilportal.rs honlap, amelyre mindenki eljuttathatja közlendőjét, fotóit, videóit. Nagyon fontos, hogy minden rendezvényről, eseményről beszámoljanak a szervezők, mert azzal válik teljessé az elvégzett munka – hallottuk Béres Zoltántól.
Stausz Edina a magyarországi pályázati lehetőségeket ismertette. Az aktuális magyarországi támogatási forrásokról szólva elmondta, hamarosan várható a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásának megjelenése. Erről információk a civilinfo.hu portálon találhatók. A NEA szakmai pályázatai, amelyeknek megjelenése heteken belül várható, magyarországi partnerségben lebonyolítandó projektek támogatására kínálnak lehetőséget. A jelenlevők részletes tájékoztatást kaptak a Bethlen Gábor Alap pályázati lehetőségeiről és a pályázás módjáról. Mint elhangzott, a Nemzeti Kulturális Alap pályázatain részvevő határon túli pályázóknak magyarországi lebonyolítóra van szükségük, ezzel kapcsolatosan bővebb tájékoztatás az nka.hu honlapon olvasható. A pályázati föltételek közt némely esetben szerepel az aktív státusz igazolása. A szükséges bizonyító okirathoz a Civil Regiszterben szereplő szervezeteknek a legkönnyebb hozzájutniuk.
Losoncz Dávid ügyvéd, a civil portál jogsegély tartalmának szerkesztője a civileket érintő jogi kérdésekről tartott rövid, tartalmas ismertetőt. Mint mondta, a civil fórumokon a jogi tájékoztatás célja a civilek jogtudatosságának növelése.
Harmath Éva könyvelő az aktuális pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a jelenlevőket. Hangsúlyozta, aki még nem gondoskodott az elektronikus aláírási jog biztosításáról, mielőbb tegye meg, mert a február végéig benyújtandó adóbevallást már mindenkinek elektronikus módon kell intéznie.
Az összejövetelre meghívták Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét is, aki egyebek közt szólt a Szekeres László Alapítvány további tevékenységéről. Mint mondta, várhatóan már januárban megjelennek a Bethlen Alap pályázatai, amelyeknek jövőre is a Szekeres Alapítvány lesz a lebonyolítója.
– A kultúrával foglalkozó civil szervezetek mellett olyan szervezetek is működnek, amelyek nem annyira identitásőrző, inkább egyéb feladatokat vállalnak föl, viszont épp itt, Nyugat-Bácskában is megmutatkozik, hogy ezek sok esetben közvetve mégis identitásőrző szerepet töltenek be, hiszen magyar emberek tevékenykednek bennük, és az ő munkájuk segítésére is gondolnunk kell. A művelődési minisztérium pályázatának elbírálásában az MNT illetékes bizottsága részt vesz, de sajnos csak a prioritási sorrendet lehet fölállítani, a döntés a minisztérium által kinevezett testület hatásköre, amit az MNT koordinációján szóvá tettünk. Azt szeretnénk elérni, hogy ha már az MNT-nek véleményezési, ajánlattevői joga van, akkor azt vegyék figyelembe. A tartomány kisebbségügyi, valamint kultúrához köthető következő évi pályázatai ilyenkor már le szoktak járni, de tudomásom szerint az idén még nem is írták ki őket. Ez a költségvetés alakulásától függ – mondta Hajnal Jenő. – Az oktatás terén számos olyan pályázat indul, amelyekhez a civilekre nagy szükségünk van, hiszen oktatási intézmények sok esetben nem pályázhatnak. Az a kérdés, hogyan tudunk egy kisközösséget, vagy akár az egész délvidéki magyarságot úgy megmozgatni, hogy a szálak valahol összeérjenek, egymással találkozzanak. A civilek, úgy gondolom, eddig mindig példaértékűen helyt álltak. Az MNT nem akar beleszólni a civilek dolgába, ahogyan a civileknek sem az a dolguk, hogy politizáljanak, ugyanakkor az MNT-nek erősítenie kell a kapcsolatot a Vajdasági Magyar Civil Szövetséggel. Hamarosan meg fognak jelenni az úgynevezett rejtett pályázatok, ilyen például a magyar utcanevek kezdeményezése, amire a civilek együtt pályázhatnak, de egyének is megtehetik ugyanezt. Az oktatáson belül a pedagógusokkal jó lenne minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni, mert olyan kezdeményezést szeretnénk támogatni, amely a napközis foglalkozást serkenti. Külön napközis fejlesztési programokat hirdetünk meg annak érdekében, hogy a rendszerből kihulló pedagógusokat, akiknek nem lesz ki a normájuk, bekapcsoljuk a civil programokba, tehetséggondozásba, fölzárkóztatásba. A diáksegélyező egyesületeknek pont azt a szerepet szeretnénk visszaadni, amit az MNT az elmúlt négy évben elvett tőlük. Megoldást kell találni arra is az Európai Unióhoz közeledve, miként tudják a pályázók biztosítani az EU pályázatain föltételként szabott 20 százalékos önrészt. Jelen szegénységünkben ez képtelenség, és jó lehetőségekről csúszhatunk le, ha az állam nem kínál megoldást, ahogyan azt más országokban megtette. Jövőre a költségvetésben nagyon sok olyan programot irányozunk elő, ami a fiataloknak szól, a szülőföldön maradásra biztatja őket, a szülőföld megszerettetését szolgálja – hangsúlyozta Hajnal Jenő.
