A Vajdasági Magyar Szövetség Zenta községi szervezete csütörtökön késő délután kegyeletadó ünnepséggel emlékezett meg az 1944 őszén Zentán elkövetett magyarellenes atrocitások áldozatairól. A Szent István-templomban megtartott gyászmise után az egybegyűltek égő gyertyákkal a kezükben átvonultak a Tisza-parton található kopjafához, ahol egykoron kivégezték az ártatlanokat. Az áldozatok nevének felolvasását követően alkalmi műsort adott a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület, majd Gordán Kolos emlékezett vissza azokra az ártatlan áldozatokra, akiket 1944. november 9-én éjszaka kivégeztek a Tisza-parton.
– Zentára október 8-án vonult be a szovjet Vörös Hadsereg. A város harc nélkül került a bevonuló csapatok kezére, és talán ennek is köszönhető, hogy kezdetben a néphatalmi szervek kialakítása békés mederben zajlott. A szervezésbe bevonták a baloldali érzelmű magyarokat is, akik még a városparancsnoki helyettes tisztséget is megkapták. Október 14-én partizáncsapatok vonultak be a városba, ami a helyzet gyökeres megváltozását hozta magával. A hónap végére megtiltották a Tiszán való átkelést, majd a magyar lakossággal szembeni hátrányos megkülönböztetés egyre fokozódott. A kétnyelvű helyi újság már csak szerb nyelven jelenhetett meg, akárcsak a plakátok és a hirdetmények. Annak ellenére, hogy hivatalosan a város vezetői a béke és a biztonság megőrzésére törekedtek, egyre gyakoribbá váltak a lakosságot terrorizáló cselekmények. A megtorlásoknak városunkban összesen 124 ember esett áldozatául. Az események felkutatását nehezítette, hogy a történésekről 45 évig nem lehetett nyíltan beszélni. A történtek feltárásában fontos lépést jelentett 2009, amikor Boris Tadić és Sólyom László akkori köztársasági elnökök megegyeztek abban, hogy az 1944–45-ben történt eseményeket fel kell tárni, és kutathatóvá kell tenni a levéltári anyagokat. Városunk igencsak megszenvedte az elmúlt 200 évet. Az 1849-es véres gyertyaszentelőt, az első világháborút, amelyben több mint 1000 zentai vesztette életét, és végül a második világháborút, melynek mintegy 1800 polgártársunk esett áldozatul, köztük az 1944. november 9-én éjszaka kivégzett 65 ártatlan ember is. Meg kell bocsátanunk, hiszen ez viszi előre közösségünket, ugyanakkor felejtenünk sem szabad, és kötelességünk, hogy megemlékezzünk a mártírokról – fogalmazott Gordán Kolos.
Gergely Árpád felvétele
A műsor után megkoszorúzták az emlékhelyet. A zentai önkormányzat nevében Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere helyezte el az emlékezés virágait. Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében Balogh György konzul koszorúzott. A Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd végrehajtó bizottsági tag, a VMSZ Zenta községi szervezete nevében Burány Hajnalka elnök és Sztantity Szebasztián, a helyi szervezet elnöke helyezték el a kegyelet virágait. A Magyar Mozgalom nevében Sándor József és Kókai Péter, a Zentai Gazdakör nevében Polyák András és Kalmár Antal koszorúzott.
Nyitókép: Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere megkoszorúzta a kopjafát (Fotó: Gergely Árpád felvétele)
