A Bajnát utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Bajnát utca annak a városrésznek a nevét viseli, ahol maga az utca is található. Mind a városrész, mint az utca hosszú múltra tekint vissza, amely városunk déli részének történetéről mesél.
Bajnátnak eredetileg a Zentai út, a Kispalics és a Mlaka között elterülő 62 láncnyi löszhátat nevezték. Ez a mai Zentai úti temető és a környéke. E terület a régi időkben a Bajin hát nevet viselte. Nem mellesleg a Bajnátnak a Mlakára és a Kispalicsra néző oldala már az ókortól lakott terület volt.1882-ben itt találtak egy a Kr. e. IX. századból, a Hallstatti kultúra idejéből származó nagy bronzleletet. Ez, valamint a további régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy ezen a helyen egy nagyobb bronzkori település létezett, ahol valószínűsíthetően egy öntőműhely is működött. 1894-ben pedig egy a Kr. u. IV. századból származó 20 edényből álló lelet került elő, de találtak itt szarmata-, népvándorlás-, germán-, avar- és honfoglaláskori sírokat is. Így amikor a XVIII. század végén Szabadka területét négy kerületre osztották, vagyis amikor meghatározták a város első területi egységeit, az I. kerület többek között a Bajnátot is magába foglalta. E területet egyébként nem lehetett megművelni, mert itt már az 1790-es évektől téglát készítettek. 1820-ban a királyi biztos rendeletére a Zombori kapunál zajló vályogvetést és téglaégetést fokozatosan a Bajnátba helyezték át. 1828-ban a városi tanács rendeletére megszüntették a mai Mladost Csipkegyár és a Március 8. Harisnyagyár helyén lévő régi Zentai úti temetőt, és annak új helyét a Bajnáton jelölték ki. 1831 júliusában, amikor kitört a kolerajárvány, ugyanitt deszkákból egy száz fő befogadására alkalmas kórházat építettek fel a szegények számára. 
A Bajnát utca, hasonlóan a városrészhez, hosszú múltra tekint vissza, az ugyanis a régi déli vagy alsó városi sánc nyomvonalán keletkezett. Amikor Szabadka 1779-ben megkapta a szabad királyi városi címet, a városi tanács elhatározta, hogy a települést sáncrendszerrel választja el a külterületektől. A következő évben, 1780-ban a város északi, nyugati és déli oldalán a sáncok el is készültek, az országutakat pedig sorompókkal zárták le. A város keleti oldalán viszont a sánc sohasem készült el. A déli sánc a mai kórháztól kiindulva követte a mai Bajnát utca nyomvonalát, és haladt a Zentai kapuig, ahol meg is szakadt. A sánc helyén idővel utca keletkezet, amelyet egyszerűen Alsó vagy Alsó Sánc utcának neveztek. Az I. világháborút követő impériumváltás után az utca megtartotta az Alsó utca (Dolnja ulica) elnevezést. Mai nevét a II. világháború után kapta. 1964. február 13-án pedig létrejött a Bajnát helyi közösség.