A Sárga Malom Mozi ma esti vetítésén egy folkhorrorfilmet tekinthetnek meg a nézők. A mozi hamar megtelik. Mordor és Zita újfent az első sorban foglal helyet, mindketten izgatottan várják a vetítés kezdetét.
– Ma a brit rendező, Robin Hardy klasszikusát, az 1973-as Vesszőből font embert nézzük meg, mely David Pinner regényének filmadaptációja – ismerteti Mordor. – A film méltán vált híressé, ugyanis az általa feldolgozott téma, a kereszténység és a pogányság közötti ellentétek a mai napig aktuálisak, még mindig léteznek olyan fejletlen civilizációk, törzsek, amelyekben jelen vannak a pogány szokások. De a mi társadalmunkban is rengeteg babonás ember él, és mint tudjuk, a babona szintén a pogányság, a népiesség hozadéka.
– Valóban – ért egyet szerelmével Zita –, s a film nem titkolt szándéka a vitagenerálás, hiszen általában véve a vallásnak ugyanúgy megvannak a maga előnyei, mint a hátrányai, de a film egyoldalúan áll a témához, és úgy kezeli a keresztény vallást, mint az egyedüli megoldást a hit kérdésére, de a film szerint a szekularizáció miatt a kereszténység már nem képes a megváltásra. Észrevettem, hogy a film címe már azelőtt a mártírságra és a vallásra emlékezteti az embert, mielőtt megismerné a történetet, mely szerint egy brit rendőr, mondhatni egyszemélyes hadseregként, egy skót szigetre repül, hogy egy eltűnt lány ügyében nyomozzon. Ám a nyomozást minduntalan akadályozzák a szigetlakók, akiknek furcsa, pajzán szokásaik zavarbaejtőek és ijesztőek a keresztény, mélyen vallásos rendőrtiszt számára.
– A folkhorrorok jellemzői, hogy a népiességről szólnak, elzárt közösségekben játszódnak, és gyakran a pogányság témája is megjelenik bennük. Úgy gondolom, hogy vannak a horrornak alműfajai, melyek már önmagukban véve szorongást váltanak ki a nézőből, s ilyenkor a rendezőnek és a színészeknek már nem kell sokat hozzátenniük az alkotáshoz. Számomra a folkhorroron kívül ilyenek még a zombifilmek és a found footage filmek. Kíváncsi vagyok, hogy Robin Hardy alkotása képes lesz-e valamilyen plusz élmény nyújtani.
Ekkor, mintegy végszóra, a vászon megtelt élettel, elkezdődött a vetítés. A moziban még egy szúnyog zümmögését is meg lehetett volna hallani.
Amikor a zárójelenetben a vesszőből font ember feje is lángra kapott, a vetítés véget ért. A közönség most nem iparkodott a kijárat felé, az emberek néhány másodpercig még a helyükön maradtak. Sokkolták őket a látottak.
Mordor kisvártatva megszólal:
– Egy újabb remek választás a Sárga Malom részéről. Érdekesnek tartom, hogy A vesszőből font ember nem hemzseg a klasszikus értelemben vett erőszaktól, nincsenek benne jumpscare-ek, sőt sokáig úgy tűnik, mintha a Sárga Malom eltévesztette volna a mai vetítést, s nem is egy horrort, hanem egy krimit néznénk, mégis egy emlékezetes és sokkoló tartalom bontakozik ki belőle. A karneváli jelmezek, melyek a film során megjelennek, önmagukban nem tűnnek ijesztőnek, de a téma és a tárgyak által jelképezett gyermeki ártatlanság egyvelege hátborzongató hatást kelt. A film végi cliffhenger sajnos nem volt túl hatásos, ahogyan te is mondtad, a Vesszőből font ember címből könnyen ki lehett következtetni, hogy mi fog történni, ennek ellenére hátborzongató érzést keltett, ahogyan a keresztény ima és a népi, pogány dalok találkoztak, s egyszerre hangoztak el. Erről jut eszembe, a film első jelenete egy keresztény szertartás, az áldozás a borral és kenyérrel, szimbolikusan az Úr vérével és testével. Az áldozás mint téma körbejárja az egész filmet, és a a keresztény és pogány áldozás közötti különbséget hivatott bemutatni, amely ha jobban belegondolunk, nem is különbözik sokban egymástól. Emberáldozat itt is, ott is.
– Tehát te úgy gondolod, hogy nem a kereszténység népszerűsítése a film elsődleges célja? – csodálkozik Zita.
– Nehéz lenne megmondani, mert a te nézőpontoddal is egyetértek, miszerint a kereszténység a helyes út, melynek a szekularizáció miatt már nincs elég ereje, de ha például mélyebben elemezzük a filmet, észrevesszük, hogy a keresztény szimbólumok alig-alig fordulnak elő benne, hiszen mindössze egyetlen szertartást látunk, illetve egyszer a kereszt szimbólumával is találkozunk, de az a kereszt is eléggé megviselt, hiszen két törött fadarabból áll. Ezzel ellentétben a pogány és a pajzán képek már-már zavarbaejtően sokszor fordulnak elő a fabulában. Nem egyértelmű tehát, hogy a kereszténység pozitív vagy negatív kritikát kapott a filmben, de nekünk, nézőknek, nem is az a feladatunk, hogy az alkotók elképzeléseit próbáljuk megfejteni.
– Igazad van. Én egy vészjósló befejezést érzékeltem, mely azt sugallta, hogy nincs remény, a civilizációt előbb-utóbb le fogja győzni a civilizálatlanság, a józan észt a tudatlanság, az életet a halál és így tovább – sorolja Zita.
– Sajnálom, hogy ilyen rossz érzést keltett benned A vesszőből font ember, ugyanakkor irigyellek is, hiszen hozzád elért a film, mély érzelmeket váltott ki belőled. A jövő heti vetítésen egy kicsit fellélegezhetünk, a Sárga Malom, ha mondhatom úgy, könnyedebb témával tér vissza, de azért a műfajon belül marad. Sőt, úgy tudom, a jövő heti film szerzőit igencsak kedveled.
Zita örömmel gondol a jövő heti vetítésre. Mordor és Zita, még mindig a film és az azt követő vita hatása alatt állva, elhagyja a mozit.
