Az elmúlt hétvégén a kisoroszi Agrária Mezőgazdászok Egyesülete a disznótoros hagyományok felelevenítésével ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal hívták életre, céljául pedig a hagyományok megőrzését, a közösségi kapcsolatok megerősítését, valamint a gasztronómiai és a kulturális értékek bemutatását tűzték ki.
Egy disznóvágás sem múlhat el hájas kifli nélkül (Vidács Hajnalka felvétele)
A kézi erőt felváltotta a gépi erő (Vidács Hajnalka felvétele)
Gőzölög az abálóüst (Vidács Hajnalka felvétele)
A rendezvény helyszínét a helybéli Torontál Magyar Oktatási, Ifjúsági és Művelődési Központ biztosította. A kemencében sütötték a kolbászt és a hurkát (Vidács Hajnalka felvétele)
Odatették a paprikást (Vidács Hajnalka felvétele)
Kabók Attila munka közben arról beszélt, hogy a disznóvágáshoz kötődő tudás Kisoroszon apáról fiúra, anyáról pedig lányára szállt.
‒Mindig vártam a disznóvágásokat, mert ilyenkor összejött az egész család. Ott voltak a szüleim, nagyszüleim és a testvéreim is, akikkel nagy izgalommal készülődtünk. Eleinte csak a kis tüzek meggyújtásánál segédkeztünk, majd a sertés megtisztításából is kivettük a részünket. Később ránk bízták az abáló katlanjának a fűtését. Amikor már belenőttünk az ízvilágba, illetve megtanultuk, hogyan használjuk fel a sertés minden egyes részét, akkor a fűszerezésnél is besegítettünk. Sokáig vártam arra, hogy az enyém legyen az első bökés, ami 16 évesen történt meg – számolt be Kabók Attila.
Mehet a kolbásztöltelék a bélbe (Vidács Hajnalka felvétele)
Az abálólében megfőtt belsőségeket is ledarálták (Vidács Hajnalka felvétele)
Hajdinás és kukoricás hurkakülönlegesség is készült (Vidács Hajnalka felvétele)
A kisoroszi asszonyok a sós falatokról is gondoskodtak (Vidács Hajnalka felvétele)
Kolbász a kemencébe (Vidács Hajnalka felvétele)
A savanyú káposzta megadta az ebéd lelkét (Vidács Hajnalka felvétele)
A disznóvágással kapcsolatban szép emlékeket őrzött meg a helybéli Lázár Emőke is.
‒Szerettem a disznóvágásokat. Kislányként mindig odafigyeltem arra, hogy mit csinálnak a nők az asztalok körül, és lassan megtanultam a munkafolyamatokat. Sütöttük a reggelit, a májat, a torka aljából a szalonnát, valamint a vért. Pucoltuk a belet, hogy mire a férfiak elkészülnek a töltelékekkel, hozzáfoghassanak a hurka és a kolbász betöltéséhez. Mosogattunk, sütöttük a hájas kiflit, odatettük a paprikást, amikor betöltötték a hurkát és a kolbászt, sütöttünk kóstolót – összegezte Emőke.
Csóti Levente arról mesélt, hogy gyermekkorában a legtöbbször csak játszott a disznóvágásokkor.
‒Nem szándékosan, de a legtöbbször csak lábatlankodtunk. Amikor nagyobbak lettünk, a mi feladatunk volt a bőr lenyúzása a húsról és a szalonnáról, sőt befogtak bennünket a kolbásztöltelék begyúrására is – mondta Levente.
Az egyesület tagjai a délelőtti órákban feldolgozták a sertést, ebédre pedig a hagyományos receptek szerint összeállított hajdinával és kukoricával dúsított hurkát és kolbászt, valamint disznótoros paprikást tálaltak fel. A rendezvény helyszínét a helybéli Torontál Magyar Oktatási, Ifjúsági és Művelődési Központ biztosította. A rendezvény fő támogatója a Magyar Nemzeti Tanács.
Nyitókép: A lángos nem hagyományos disznótoros reggeli, ellenben tápláló (Vidács Hajnalka felvétele)
