Geyer Stefi emlékére
Fölsír hangosan. Szobaszoprán. Megjöttem!
Artemisz vágja el köldökzsinórját.
Apollón helyezi anyja kebelére.
Bölcsőjét énekével Orpheusz ringatja.
Hároméves. Orvos apja: hegedűt kezébe!
Áldás. Nézd a különös vonófogást!
Azonnal megéled a négy birkabél húr.
Szépet álmodik. Csudanyelven mesél.
Nap kezéből hangszer. Jázminillat. Hold mosolya.
Csokoládéprímás hegedül kék pókocskának.
Kicsi lány reggel fölébred. Kiugrik az ágyból.
A nyirettyű jobb kezében éled. Ríjon a húr!
Bal ujjak táncolnak. Sokszor fölzokognak.
Kikiáltó szellem fut szűk utcákban. Csodagyerek!
Hétévesen zenei tanulmányok. Hangverseny.
Tízévesen zeneakadémia. Hubay Jenő
Tanára első világsikert aratott tanítványa.
Vonókezelése dicséretes. Világszép Ilona fésülgeti!
Tündérvarázslat! Angyali ajándék!
Belép a zeneakadémia hatalmas ajtaján.
Kezében hegedűtok. Hajkoronája ébredő nap.
Fönt a drága csúcson sárarany diadém.
Lépked, csak lépked. Nem lát meg senkit.
A férfiak álmélkodó főhajlással köszöntik.
Nem biccent vissza. Megy. Átvonul lassan.
Ruhája bokáig ér. Cipősarka erélyes ütem.
Édenkert többszólamú dallamvirága.
Egyedi, ringó járása apály és dagály.
Parti fövenyt paskoló hullámok.
Eltűnik szemek elől. BéBé szíve nagyharang.
Találkoztunk! Szembejött velem!
Egymás után fölléptünk! Majdnem együtt!
Nem emlékszem magára mégsem.
Valaki valóban utánam idegesen zongorált.
A zeneakadémia bejárója kietlen.
Csak vadul nőtt bokrok. Tüskések és némák.
Kinyílt viráguk nincsen soha.
Vadrózsák néha kalapot emelnek.
Hangtalan bókolnak. Mind egyformák.
A kalapjuk zöld. Szalmakalap szamárszárnya.
Maga hord kalapot? Milyen kalap van a fején?
A lány fölrepül. Lépcsők hullámoznak.
Azúr delfinmozdulat lénye. Fiúnak szárnya nő.
Plafonba üti fejét. Fölébred. Székely tisztaszoba.
Lavór a hokedlin. Kopott háziszappan.
Gonosz hóember elgáncsolja ajtó előtt.
Kilépés. Kilépés! Jaj! Indulhatok-e?
Csillagfényben hold dalol. És furulyaszó.
Pásztorduda hívogat. Öröm a brácsó!
Két húrja, három húrja vagy quattro!
Zeng az ég is, ó, zeng a sarki templom!
Mennyben földi fények gyúlnak!
Zsoltárok Teremtőt magasztalnak!
Isten arcát bejárja anyám viaszgyertyája!
Lángja lassan lobog. Elfogyóban. Vége.
Vége. Vége. Vége. Ellobban. Bivalysötét.
Indulok Küküllők mentén. Szép mezőkön,
Zöld erdőkben. Rátalálni nefelejcsvirágra,
Amelyet a hegedűs tündérlány lép hajnalonként.
Bizony harmatos bimbói boldogan kipattannak
A’ pillanatban, ha legényesen meghajlok előtte,
S ráköszöntöm a szerelmetes szép napot!
2026. február 18–28.
