Május 1-jén világszerte a munka ünnepét tartják, amelyet a munkavállalók jogai melletti kiállás, az igazságosabb munkakörülmények követelése, valamint a kizsákmányolás és az igazságtalanság elleni fellépés jellemez.
A május elsejét mint a munka nemzetközi ünnepét az 1886. május 1-jei események emlékére vezették be, amikor több tízezer munkás vonult utcára Chicagóban, az Egyesült Államokban, jobb és igazságosabb munkafeltételeket követelve.
A tüntetések és az általános sztrájk – amelyeket hatósági elnyomás kísért – központi követelése a nyolcórás munkaidő bevezetése volt, az úgynevezett „három nyolcas” elv jegyében: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés és nyolc óra szabadidő.
Az 1886-os, több napon át tartó chicagói megmozdulások május 1-jén kezdődtek, majd a következő napokban, különösen május 4-én, erőszakos összecsapásokba torkolltak. A rendőrség több esetben erőszakkal oszlatta fel a tüntetéseket, ami súlyos utcai harcokhoz vezetett. Az összecsapásoknak halálos áldozatai és számos sérültje volt mind a tüntetők, mind a rendőrök körében, és tömeges letartóztatásokra is sor került. Több munkásvezetőt halálra ítéltek, másokat hosszabb börtönbüntetésre.
Az 1891 augusztusában Brüsszelben megtartott II. Internacionálé kongresszusán május elsejét hivatalosan is a munka nemzetközi ünnepévé nyilvánították.
Szerbiában először 1893-ban ünnepelték meg május 1-jét, belgrádi munkásgyűlések keretében.
Nyitókép: Korábbi felvétel/Molnár Edvárd
