Találkozott a három Torda

Szombaton este a tordai kultúrotthonban tartották meg a magyarországi Bihartorda, az erdélyi Aranyostorda és a bánáti Torontáltorda találkozóját. A műsor – ami az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom jegyében zajlott – házigazdája a bánáti település volt. Ezzel a programmal hivatalosan lezárták a XXIV. Tordai Művelődési Napokat. A rendezvény a helybéli művelődési otthon előtt álló kopjafa megkoszorúzásával kezdődött, amit a magyarországi Bihartorda ajándékozott a falunak 2010-ben.

A három Kárpát-medencei Torda közötti kapcsolat több mint húszéves. Ennek a kezdeményezője 2003-ban Torontáltorda volt, először Bihartordával, majd Aranyostordával vették fel a kapcsolatot. A települések képviselőinek a találkozói azóta is folyamatosak – közölte Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke.
‒ Számomra hatalmas örömet jelent, hogy mindig a március 15-hez legközelebb eső hétvégén ünnepelünk, ezzel is hangsúlyozva az 1948–49-es szabadságharc jelentőségét. Abban bízom, hogy nagyon sokáig megmarad ez a kapcsolat. Ilyenkor egymást erősítjük, egymást bátorítjuk, hogy ne csak a jelent építsük közösen, hanem a jövőt is. A mai este ékes bizonyítéka annak az összefogásnak, ami a Kárpát-medencei magyarságra jellemző – mondta Dobai János.

A magyarországi Bihartorda lakossága 900 és 1000 fő között mozog. Egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, a fiatalok a városokba járnak dolgozni, sok esetben oda is költöznek. A bihartordaiak szívesen jönnek Torontáltordára, és az itteni küldöttséget is szívesen látják. Somogyiné Herceg Ilona Katalin, Bihartorda képviselője alkalmi beszédében elmondta, hogy a három Torda találkozóján nemcsak egy eseményt ünnepelnek, hanem kapcsolatot, barátságot, sőt egy közös jövőt.
‒ Van egy régi mondás: a barát az a család, akit mi magunk választunk. A testvértelepülési kapcsolat is ilyen. Nem a véletlen műve, hanem tudatos döntés, amit a kölcsönös tisztelet, a közös értékek és a jövőbe vetett hit vezérel. Amikor településeink között megszületett ez a megállapodás, nem csupán egy aláírt dokumentum született meg, hanem egy híd épült. Híd a kultúráink, hagyományaink és legfőképp az emberek között. Az elmúlt években számtalan alkalommal megtapasztaltuk, hogy ez a kapcsolat nem formális, hanem élő és lélegző. Együtt ünnepeltünk nemzeti és helyi jeles napokat, megosztottuk egymással hagyományainkat, ízeinket, zenéinket. Gyermekeink és fiataljaink találkoztak, barátságok szövődtek, amelyek talán egy életen át tartanak majd. Ezek az élmények nemcsak emlékek, hanem alapkövek, amelyekkel a jövőt építhetjük – fogalmazott Somogyiné Herceg Ilona Katalin.

Az erdélyi Aranyostordának közel ötvenezer lakosa van, ennek 8 százaléka magyar, akiket a Jósika Miklós Elméleti Líceum fog össze. Nagyosi-Szabó Csilla, az aranyostordai küldöttség vezetője arról beszélt, hogy az intézmény összekovácsolja a fiatalokat, akik felnőttként egy komoly magyar közösséget alkotnak. Hozzátette, hogy erre az alkalomra a román néptánccsoporttal érkeztek, hogy ők is megtapasztalják a tordai vendégszeretetet.
‒ Nagy öröm számomra, hogy egy év elteltével ismét együtt ünnepelhetünk. Március 15. nem csak történelem, kokárda és ünnepi műsor. Ez a nap mindannyiunk számára fontos kérdést hordoz és felelősségre szólít fel. Mit kezdünk ma a szabadsággal? Hogyan írjuk tovább a történelmet? A szabadság eszméje élő valóság marad-e, vagy csupán egy emlék a múlt lapjain? Rajtunk múlik. 1848-ban fiatalok léptek az utcára, bátran kimondva azt, amit sokan csak gondoltak. Nem vártak másokra, hittek abban, hogy a jövőt formálni lehet, és cselekedtek. Mi más korban élünk. Nekünk nem kell röplapokat szerkesztenünk, nem kell barikádokat építenünk, és nem kell forradalmat bíznunk. De ki kell állnunk egymásért, felelősséget kell vállalnunk a közösségért, és tovább kell vinnünk az összetartozás eszméjét. Így tiszteleghetünk legméltóbban azok előtt, akik egykor a jövőnkért küzdöttek, és így válik lehetővé, hogy méltó módon fűzzük tovább a történelem fonalát, valamint inspiráljuk a következő generációkat, hogy megőrizzék és továbbvigyék a szabadság és összetartozás szellemét. A szabadság kapcsolat, egymás iránti tisztelet és összetartozás. Az összetartozás nemcsak a hasonlóságokban, hanem a különbözőségek elfogadásában és tiszteletében is rejlik. A három település kapcsolata az élő bizonyítéka annak, hogy a hasonlóságokat tisztelve és a különbözőségeket elfogadva, hosszú évek óta szoros barátságot ápolunk – magyarázta Nagyosi-Szabó Csilla.
A művelődési műsorban felléptek a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakcsoportjai, a Juhász zenekar, valamint az aranyostordai Poteissa néptánccsoport.