A közel-keleti háború hatással lehet Szerbia gyógyszerimportjára, miközben a figyelem elsősorban az energiaellátás biztonságára irányul. A gyógyszeripar a második legnagyobb tétel a szerb import szerkezetében – közvetlenül a kőolaj után –, a külkereskedelmi hiány pedig meghaladta az 1,16 milliárd eurót, írja a Biznis i finansije.
Bár a gazdasági szakértők eltérően ítélik meg, milyen mértékben érinti a geopolitikai válság a szerb gazdaságot, abban egyetértenek, hogy ha a konfliktus elhúzódik, az minden gazdasági ágazatra kihatással lesz. A Biznis i finansije magazin szerint a lakosságot leginkább a stratégiai területeken – az energetikában, a pénzügyi szektorban, valamint az élelmiszer- és gyógyszeripar egyes részein – jelentkező problémák érinthetik.
Az aggodalmat növeli, hogy Szerbiában ma már egyetlen gyógyszergyár sincs hazai tulajdonban. Božo Drašković szerint ez a 2000 utáni privatizációs politika következménye.
– Korábban jelentős gyógyszeripari vállalataink voltak – a Galenikától kezdve, amely egy 22 milliós piacon 40 százalékos részesedéssel bírt, egészen a Jugoremediáig, a Hemofarmig, a Zdravljéig vagy a Zorkáig. A szankciók ugyan hatottak, de a gazdaságpolitika alakítói elmulasztották meghatározni azokat a stratégiai ágazatokat, amelyeket nem lett volna szabad teljesen a piacra bízni. Mára elvesztettük az ellenőrzést kulcsfontosságú erőforrások felett, és egyfajta kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk – véli Drašković.
Hozzátette, hogy a gyógyszeripar nagy beruházásokat, kutatást és innovációt igényel, ugyanakkor rendkívül jövedelmező ágazat, amely időnként a piac befolyásolására is képes. Éppen ezért lett volna fontos bizonyos ellenőrzési mechanizmusok megőrzése hazai kézben.
– Mivel ezt a stratégiai ágazatot külföldi cégeknek adtuk át, jelentős a kockázata annak, hogy egyes gyógyszerekből hiány alakul ki, ami közvetlenül veszélyeztetheti a lakosság egészségét. Emellett több hazai gyár bezárása, például a Jugoremediáé, és a termelés csökkenése más üzemekben oda vezetett, hogy az import jóval meghaladja az exportot – figyelmeztetett.
A szakértő szerint ellátási problémák várhatók, különösen azoknál a termékeknél, amelyek a globális piacoktól függenek. Egyetlen zavar a nemzetközi ellátási láncban dominóhatást indíthat el.
– Közvetlen kapcsolat nincs a gyógyszeripar és az energetika között, de közvetetten az energia kulcsszerepet játszik a szállításban. Ha ezen a téren fennakadások keletkeznek – amit a közel-keleti konfliktus is előidézhet –, az veszélyezteti az alapanyagok és késztermékek szállítását. Ez nemcsak Szerbiát, hanem a világ nagy gyógyszergyártóit is érintheti, a probléma pedig az importon keresztül a hazai piacra is átterjedhet – mondta Drašković.
Nyitókép: Szakértők szerint az importfüggőség és a globális zavarok hiányhoz vezethetnek (Fotó: pixabay.com)
