A 2009-ben megvalósított igazságügyi reformból szerzett tapasztalatok arra mutattak rá, hogy bizonyos módosítások csökkenthetik az igazságszolgáltatás hatékonyságát, illetve eltávolíthatják a jogérvényesítés lehetőségét a polgároktól. A 2026-ban szerzett tapasztalatok az igazásgügyben történő reformtörekvések során ugyanakkor, inkább azt bizonyítják, hogyan lehet az intézmények megőrzésével az igazságszolgáltatásban fejlesztéseket és stabilitást megvalósítani, mutatott rá Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház mai ülésén, amely napirendjén szerepel az az igazságügyi törvénycsomag is, amelyeket a parlament januárban már módosított.
Bájity Borisz, a VMSZ álláspontját ismeretetve rámutatott, hogy az igazásgszolgáltatás nem csak intézmény, jogszabály és procedúrák, hanem a polgárok bizalmát is felöleli, ezért felelősségteljesen kell ezekkel a jogszabályokkal foglalkozni, annak tudatában, hogy azok komoly következményeket vonnak maguk után.
Mint mondta, már januárban is említette, hogy az igazságszolgáltatás folyamatosságot és felelősségteljességet követel, és ennek kapcsán megemlítette a korábban (2009-ben) véghezvitt reformot, hogy rámutasson milyen árat vonhat egy-egy módosítás magával: a hatékonyság helyett ugyanis éppen az csorbult, miközben az igazásgszolgáltatás is kevésbé lett elérhető a polgárok számára. Több bíró is újboli kinevezés nélkül maradt, erre több nemzetközi intézmény is kifogásokat fogalmazott meg, illetve az Alkotmánybíróság is. Ebből a reformból levonva a tanúlságot: egy-egy módosítás, reform, változás csakis pontosan megfogalmazott szabályok mentén valósulhat meg, a jogbiztonság tiszteletben tartásával. Ezt a folyamatot törvénymódosítások követték, így 2014-ben éppen ezt a biztonságot kellett, hogy visszaállítsák. A 34 alapfokú bíróság helyett 66 jött létre, mert kiderült a központosítás túlzott volt. Ám az elmúlt évek során több székház megromlott, éppen ezért a VMSZ azon dolgozik majd, hogy ezeknek az objektumoknak a felújítását szorgalmazza.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a mai jogszabályok nem a sikeretelenség eredményei, hanem a folyamatosa fejlesztést szolgálják. A januári módosítás után a Velencei Bizottság véleményezésének kérése ésszerű döntés volt, mondta, ami az ország önbizlamát bizonyította, azt hogy az intézményeknek van ereje a jogszabályok fejlesztéséhez, és a külső javaslatok beépítéséhez. A bizottság véleménye pedig nem a reformok irányát vonták kétségbe, hanem olyan módosításokat kezdeményeztek, amelyek újabb fejlesztésekhez járulnak hozzá.
Kiemelte, a VMSZ a megalakulása óta Szerbia európai útját támogatja, így a teljeskörű integráció elérése nem csupán politikai jelmondat, hanem egy olyan folyamat, amelyben erősödnek az intézmények, a joguralom, a jogbiztonság és a polgárok bizalma az igazásgszolgáltatásban. Mint mondta, mindig is fontos volt számukra a demokrácia és a jogok erősítése, ahogy a kisebbségi jogok megerősítése is az oktatás, a nyelvhasználat, kultúra, a tájékoztatás és a vallásgyakorlás terén, ez mellett pedig az önkormányzatok erősítése és a gazdaság és a mezőgazdaság erősítése, a jobb életkörülmények is, és soha nem a saját érdekei mentén tevékenykedett kizárólag, hanem azokkal a közösségek jogaiknak tiszteletben tartásával, akivel együtt élünk.
Bizonyította a pártja, hogy politikájával hidat képezhet két nép között, így hozzájárult a szerb-magyar viszony erősítése. Kiemelte, továbbra is a VMSZ ezen célkitűzés mentén politizál az elkövetkezőkben is, felelősségteljesen, konstruktívan.
Nyitókép: Bájity Borisz, a VMSZ álláspontját ismeretetve rámutatott, hogy az igazásgszolgáltatás nem csak intézmény, jogszabály és procedúrák, hanem a polgárok bizalmát is felöleli (Képernyőfelvétel)
