Különleges érték Topolya szívében

A természet szeretete, a természet iránt való rajongás, kötődés nem új keletű dolog. Ha végiggondoljuk a művészeti irányzatokat, igen sokban fellelhető a természet közelsége, a természetbe való kivonulás, vagy akár a természeti motívumok megjelenése, alakváltozata. Lehet ez zene, irodalom, vagy akár a képzőművészet. Gondoljunk csak Szinyei Merse Pál, Claude Monet vagy akár Georges Seurat festményeire, amelyeken a zöld pázsit, park jelenik meg.

Sorozatunkban képeslapszerű parkbemutatókat közlünk, hogy a kedves olvasóval a Magyar Szó hasábjain együtt barangoljuk be Vajdaság zöld oázisait, felidézzük a letűnt korok emlékeit, a parkokhoz fűződő történeteket, kialakításukhoz kötődő érdekességeket.

A Kray család kastélyával szemben, egykor 15 katasztrális holdon terült el Topolya csodálatos díszkertje. A XX. században, különösen az utolsó évtizedeiben azonban hányattatott sorsra ítéltetett az egykori uradalmi díszkert, s története a mai napig izgalmas fordulatokban gazdag. Most éppen nem a hanyatlás, hanem a megújulás jegyeit fedezhetjük fel rajta, s ha jelentősen zsugorodott is a területe, a közeljövőben számos értéket megőrizve, és a modern kor követelményeihez igazodva egy korszerű, kikapcsolódásra, szabadidő-tevékenységre alkalmas családközpontú hellyé alakulhat.

URADALMI DÍSZKERTBŐL ELHANYAGOLT ZÖLDÖVEZET
Báró Kray Pál (1735–1804) topolyai kastélyával átellenben uradalmi díszkertet alakított ki, amelyre halála után fia, Ferenc és annak felesége viselt gondot. Az özvegy báróné, Kray Ferencné Gessel Borbála a parkot a XIX. század elején csodálatos díszkerté varázsolta: magas kőfalat emeltetett köré, szemléltetve egyrészt személyes tulajdonjogát, másrészt ügyelve a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen páratartalomra. Messzi tájakról hozatta a ritka szépségű, egzotikus növényeket. A még szabad területekre, így a Krivaja folyó keleti partjára is fiatal, nemes fákat ültettetett. Egykor libanoni cédrusok is álltak itt. A Kőfal utca mentén abban az időben dúsan tenyésző cserjék pompáztak. A parkban szabályos utak nem voltak, de a hatalmas fák, a sok bokor és a sűrűn beszőtt bozót között több helyen voltak árnyas ülőhelyek asztalkákkal. Igaz, a nép előtt csak fogalom volt a Nagykert ebben az időben, de az úri társadalomnak valóságos mulatóhelyévé vált. Topolya, köszönve a Kray családnak, párját ritkító hatalmas angolparkjáról messze földön ismertté vált – olvasható Csípe Tímeának a Bácsországban megjelent, a park történetét feldolgozó tanulmányában, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy az utolsó Kray leányát, Irma bárónőt (1830–1913) gróf Zichy Nepomuk János vette feleségül, aki 1852-ben a topolyai birtok földesura lett. Zichy gróf rendbe hozatta a topolyai birtokot és évente kétszer, májusban és októberben, két-három hetet Topolyán töltöttek. Az új földesúrhoz híven a díszkertet, mint Zichy-parkot említik.

A grófné az akkor elhanyagolt kertet ismét rendbe hozatta, valóságos angolparkká változtatva. Északi részére rózsaligetet telepíttetett, itt-ott rózsasátorokkal és rózsás alagúttal. A park középrészein elszórt virágágyások kaptak helyet délszaki virágokkal. A park déli részén, a régi tó helyén, a nádast kivágatva, halastavat létesíttetett.

1913-ban, Irma bárónő halálát követően megkezdődött a Népkert hanyatlása. Többször próbálkoztak megállítani a folyamatot, de ami több mint száz éven keresztül hírnevet és elismerést adott Topolyának, a Kray és a Zichy család eltűnésével, az idő múlásával fényét vesztette. Több mint négyezer fa, közöttük őshonos fajok, kocsányos tölgyek, fehér nyarak, különböző kőrisek és juharok, ezeken kívül egzotikumnak számító fafajok is, egyebek között cédrusok, páfrányfenyők és mocsárciprusok is voltak itt, de lassanként eltűntek a faóriások, a kőfal, a halastó; a park területe egyre kisebb lett, sorjában létesültek sportpályák, épületek a területén. 

A Bačka Topola és vidéke című lap 1936-ban írt a park elhanyagoltságáról, az enyészetnek átadott padokról. Ebből a cikkből is látjuk, hogy a topolyai park hosszú története során többször volt hullámvölgyben, ugyanakkor voltak fénykorai is, a régi dokumentumok, újságcikkek tanúskodnak erről. Az elhagyatott, a város szívében található zöldövezet rendbe tételére több terv is készült: tíz évvel ezelőtt, 2015-ben lapunk hasábjain is foglalkoztunk egy akkori kezdeményezéssel. A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület és a Művelődési Ház közös szervezésében megrendezett Múzeumi esték téli előadássorozat keretében a park rendezésének terveiről számoltak be a hallgatóságnak. Elhangzott, a készülő terv szerint a parkban helyet kapott volna egy biosarok, egy mini amfiteátrum, egy szökőkút vagy csobogó, egy tó és egy tanösvény is. Rámutattak, az első lépésben ki kell tisztítani, a felesleges, értéktelen fákat kivágni, elvégezni a földmunkákat és körülkeríteni a területet. 

Az Arcus Környezetvédő Egyesület megalakulása óta, 35 éve szívügyének tekinti a topolyai park sorsát. Egy jobbára idős állományú parkerdőről van szó, a területén folytattak póktani kutatásokat és 66 madárfajt sikerült megfigyelniük, amelyek között megtalálhatjuk a fészkelőket, a téli vendégeket, illetve az átvonulókat, kóborlókat és alkalmi vendégeket egyaránt. Miklós Csongor, az Arcus sajtófelelőse, több alkalommal hangsúlyozta azt is, hogy minden park egy közösségi tér, a szó klasszikus értelmében az a szerepe, hogy odavonzza az embereket, hogy ott jól érezzék magukat, kikapcsolódjanak. Emellett a város tüdejét jelentik, lekötik a port, nagy mennyiségű oxigént biztosítanak, valamint élőhelyet nyújtanak a madaraknak, rovaroknak, kisemlősöknek. Azt is elismerte, hogy már tíz évvel ezelőtt elmozdulás történt, elkészült a 6 és fél hektáros terület kataszteri térképe. Elkezdték a tisztítást, rendezést: a kiszáradt, kivágott fákat feldarabolták és rászoruló családokhoz juttatták. A kezdeményezés azután abbamaradt, s évekig várni kellett, hiszen más prioritások miatt a park évszázados fái csak néma szemlélői voltak a nagy átalakulásnak: megépült a TSC stadion, megújult a teniszpálya, befejezés előtt áll a fedett fürdő – mindez az egykori park területén ugyan, ám valódi 21. századi képet nyújtva a városnak, s számos lehetőséget az itt élő embereknek. 

SÉTAÖSVÉNY, TANÖSVÉNY – ZÖLD ÁTALAKULÁS 
A stadion, a Sarlós Boldogasszony katolikus templom, a Topolya Község Múzeumának helyet adó egykori Kray-kastély és a park egymás szomszédságában helyezkedik el, a város meghatározó pontján. Az utóbbi közel két évben nagy átalakuláson megy át a zöldövezet is. A hosszú ideig rendezetlen területen átfogó felújítás zajlik. A fejlesztés az Interreg IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (Acronym: NBS 4 Cities, ref.nr. HUSRB/23R/11/019) keretében valósul meg – számolt be róla napilapunk 2024 végén.   

Szatmári Adrián polgármester elmondta, a projekt megvalósítására mintegy 480 ezer eurót terveznek fordítani, és ennek a 85 százalékát az IPA-pályázat eszközeiből fedezik. Az Interreg – Európai Területi Együttműködés pályázat keretén belül Topolya, Csongrád, Szentes és Kishegyes pályázatot nyújtott be Természetalapú megoldások a városi nyilvános terek zöldítésére az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiszélesítése és a határ menti térség helyi önkormányzatainak éghajlati alkalmazkodási képességének javítása érdekében elnevezésű projektre. 

A topolyai park kultúrtörténeti és ökológiai jelentősége miatt védett terület, ezért fontos, hogy a beavatkozások környezetbarát módon történjenek. A polgármester kiemelte, a terveket a természetvédőkkel egyeztetve dolgozták ki, és a Tartományi Természetvédelmi Intézet jóváhagyásával valósítják meg. Az előírásokkal összhangban elkészült a park felújítási terve, ami tartalmazza az aktuális állapotára vonatkozó adatokat, valamint szabályozza az ott történő munkálatokat és változtatásokat. 

A prezentáció keretében ismertették, hogy a parkban található több mint ezer fa állapotát egyenként felmérték. A tervet úgy alkották meg, hogy az épített rész is természetes, környezetbarát anyagokból készülhessen. Az elültetendő növények kiválasztásakor pedig az őshonos fajokat preferálták. A park 1974-ben védett státuszt kapott, ez máig érvényes. Évszázados fái (kocsányos tölgy, juharlevelű platán, keskenylevelű kőris) különleges hangulatot árasztanak, ezenkívül érdekes és ritka rovaroknak, madaraknak, denevéreknek, hüllőknek és kétéltűeknek a menedéke is.

Első lépésben a balesetveszélyes, elszáradt fákat vágták ki vagy metszették meg, valamint a nem kívánatos aljnövényzettől tisztították meg a parkot. Az elmúlt hónapokban megkezdődött és halad egy vízáteresztő, úgynevezett terraway járda kialakítása, szakfelügyelet mellett megtörtént a beteg fák eltávolítása, és az ígéretek szerint az uniós előírásoknak megfelelő játszótér is helyet kap majd. Tanösvény kialakítása is szerepel a tervek között, szakmai tanulmányutakat is terveznek. A diákokat idén májusban éppen egy verseny keretében ismertetik meg a park történetével, természeti értékeivel.

A park élővilága rendkívül gazdag, nem csupán zöld terület, hanem értékes ökoszisztéma is. A több fázisú, természetbarát felújítás után egy régi álom valósulhat meg: (ismét) valódi kis oázis lehet Topolya szívében.