A kézzel való teremtés csodája

A görhe, a mákos, a diós és a tökös kalács illata fogadta az érkezőket múlt szombaton az oromhegyesi faluházban, ahol a sorrendben 38. Gazdag ágat tartották. A helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében már több mint három évtizede gyűlnek össze egy délutántól estébe nyúló rendezvényre, mely minden községbeli, de még azon kívüli egyesületeket is megmozgat. A magyar néphagyományokat bemutató és tovább is vivő esemény azonban már hetekkel előbb mozgásba hozza a résztvevőket, hisz készülniük kell a versenyre, mely nem is annyira verseny, hanem inkább szemle, de tétje azért van, nem is kicsi! A vándorbot minden évben máshová kerül: azokhoz, akik legjobban teljesítik az előírt feladatokat,, Az is megesik, ami idén, hogy egymás után két évben ugyanannál az egyesületnél marad a fődíj. Tavaly és idén is a házigazda oromhegyesiek teljesítettek legjobban, így a vándorbot most nem vándorolt, de a szebbnél szebb dallamok igen. Kezdjük azzal, hogy rögtön a bevonuláskor a tárogatószó után felcsendült a Boldogasszony anyánk, majd az óvodások folytatták, akik megalapozták a hangulatot fellépésükkel: megmutatták, hogy a felnövő generáció is bekapcsolódik a hagyományőrzésbe. A tíz csapatnak elő kellett készítenie egy kiállítást, amely régi képeket, eszközöket és mindenki nagy örömére süteményeket is tartalmazott. Minden évben más a központi téma, mely köré a feladatok épülnek, és ezúttal a háztáji növények és a veteményes kapta a főszerepet. Ennek értelmében volt ott minden finomság, ami a háztáji növényekből készülhet, a régi fotókról visszaköszöntek a dolgos kezek és feledésbe merülő arcok; a kapák, gereblyék pedig hirdették, hogy a kétkezi munka nélkülözhetetlen volt eleink idejében.

A megnyitót Bálint Klára tartotta, aki a rendezvény fontosságát hangsúlyozta.
– Annyi tudás van, amit át kell adnunk a fiataloknak, amit mi is az őseinktől tanultunk, és a valódi értékek az instant megoldásokkal szemben legyőzhetetlenek, de ezért nekünk is tennünk kell! Vissza kell nyúlnunk eleink tudásához, hogy azokat a dolgokat felhasználjuk, amik továbbviszik az életet és annak körforgásáért felelősek; ami nem mű, nem készen kapott, hanem a kézzel való teremtés csodája – emelte ki az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Varjú Potrebity Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, és Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere is, aki a színpadon az előttünk álló anyaországi választásokon való részvételre buzdított.
A szemle anekdoták, majd népdalok előadásával folytatódott, végül pedig villámkérdéseket kellett megválaszolniuk a résztvevőknek. A produkciókat háromtagú zsűri véleményezte: Nagy Abonyi Ágnes és Burány Katalin néprajzkutató, valamint Baráth László klarinétművész, akik azt a döntést hozták, hogy a vándorbot, a főnyeremény idén nem vándorol, hanem Oromhegyesen marad, hisz ők teljesítettek legjobban.
A Gazdag ág egy estébe nyúló vacsorával, mulatsággal zárult, hagyományaink éltetése pedig töretlen, ahogy azt Oromhegyesen láthattuk.