Új technológiák a mezőgazdaságban

Vajdaság nagy részén jó termőképességű, de szervesanyag-vesztésre, tömörödésre, kiszáradásra, szeles időben deflációra hajlamos mezőgazdasági földterületek vannak. Különösen intenzív szántóföldi művelés mellett tapasztalható az utóbbi években a termőképesség romlása. A fő gond azonban még mindig nem az, hogy „rossz a talaj”, hanem hogy évről évre romlik a szerkezete, víztartó képessége és biológiai aktivitása. A talaj termékenységének fenntartásában kulcs a humusz, a talajszerkezet, a mikrobiológiai élet és a vízgazdálkodás megőrzése. A regeneratív mezőgazdaság egy talajmegújító gazdálkodási rendszer, amely helyreállítja a talaj egészségét, növeli a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást és megköti a légköri szén-dioxidot. Fő célja a természetes folyamatok támogatása a szintetikus vegyszerek csökkentésével, a talajforgatás elhagyásával és a folyamatos növényborítottsággal. A 2000-es évekig a növénytermesztés a megszokott, kialakult gyakorlat szerint történt. A gazdálkodók számára a talajműveléshez, vetéshez hagyományos, „jól bevált” eszközök álltak rendelkezésre. Döntő többségében ekére alapozott, forgatásos művelést alkalmaztak. Az eke használata azonban visszaszorulóban van, elsősorban a talajéletre és a szerkezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt, ami különösen igaz túl nedves vagy túl száraz körülmények között. A változó és szélsőséges klimatikus viszonyok okozta károk hatásának csökkentése napjaink mezőgazdaságában kulcsfontosságú tényező. A megváltozott körülmények a talajműveléshez használt eszközök fejlődését, átalakulását, valamint új típusú eszközök megjelenését és elterjedését hozhatják magukkal. Olyan eszközök használata kerülhet előtérbe, amelyek több funkciót látnak el egyszerre, így csökkenthető a menetszám, amely kiküszöböli a felesleges bolygatást és a többszöri taposást. A regeneratív talajművelésről, a talaj termékenységét megőrző művelési mód, valamint a szántást mellőző, úgynevezett forgatás nélküli, vagy más néven „no-till” talajművelés már jelen van a Vajdaságban, de még nem tekinthető általánosan elterjedtnek. Inkább fokozatosan terjedő, kisebbség által alkalmazott technológiákról beszélhetünk. Szűkebb pátriánk mezőgazdaságát hagyományosan a szántásos művelés uralja, főként a nagyüzemi gabona- és kukoricatermesztés miatt. A „bolygatás”, vagy forgatás nélküli rendszerek, mint a „min-till”, „strip-till”, „no-till”, inkább innovációként jelennek meg, főleg kísérletező, talajmegújító szemléletű termelőknél. A teljes „no-till”, a direktvetés aránya még viszonylag alacsony, a részleges átmenet, a minimális művelés viszont megfigyelhetően egyre gyakoribb. Több oka van annak, hogy az új technológiák miért nem terjedtek el jobban, miért nem igazán fogékonyak a gazdálkodók irántuk. A hagyományok és a megszokás, az „elődjeink is így csinálták” felfogás túlsúlyosan jelen van még. 
A szántás mélyen beágyazott gyakorlat. Sok gazda még mindig alapműveletnek tekinti. A vajdasági talajok nem is mindegyike alkalmas hosszú távon is a szántás nélküli művelésre. Szántás nélkül esetenként több a gyomprobléma, gyakran megnő a vegyszerhasználat igénye. Speciális vetőgépekre van szükség, és technológiai tudás is kell, ami költséges. Az átállási nehézségek ellenére, ha szégyenlősen is, de egyre több gazda vált át, vagy kísérletezik vele, mert jobban megőrzi a talaj nedvességét, csökkenti az eróziót és a talajromlást javítja a talaj biológiai életét, miközben nem mellékesen, kevesebb üzemanyag és munkamenet kell. A direktvetés például teljesen elhagyja a talajművelést, és közvetlenül vet a föld felszínébe. Vajdaságban a szántás nélküli művelés nem domináns, de növekvő jelentőségű trendnek tekinthető. A jövőben, várhatóan az aszályok, költségek és talajvédelem miatt tovább fog erősödni. A talajmegújító technológiának egyébként számos változata ismert. A közös bennük, hogy növényi maradványokat hagynak a talaj felszínén, a talajművelést, azzal együtt a költségeiket pedig csökkentik. A túlzott talajművelés ugyanis csökkenti a talaj szervesanyag-tartalmát. A hátrahagyott növényi maradványok viszont csökkentik a kipárolgást, a tápanyag kimosódását, természetes módon segítik a talajban élő hasznos lények aktivitását, ami pozitívan befolyásolja a termőképességet.

Horkai Zsolt bácsfeketehegyi kertészmérnök 2019 februárjában hallott először egy adai előadáson a talaj termőképességét megőrző technológiákról. Elmondása szerint ez olyan hatással volt rá, hogy azonnal eldöntötte, ki fogja próbálni. Annak idején, a tanulmányai során a szántás nélküli, úgynevezett talajmegújító művelés nem szerepelt a tananyagban, az előadások során nem tértek ki rá. Az adai előadásból viszont sok dolgot megértett. Többek között, hogy miért nem nő a szántóföldjei humusztartalma a hagyományos művelés mellett. Ehhez az is hozzájárult, hogy amikor megtörtént a bácsfeketehegyi kataszteri község területén a határrendezés – a hagyományos felfogás szerint művelt földjei egy része helyett másikakat kapott. Meglepetésére ezek a hagyományos értelemben kevésbé jól karbantartott földek humusztartalma az elemzések szerint nem maradt el azokétól, amelyeket rendszeresen felszántottak. Az előadás során ugyanis rámutattak, hogy a szántással a talajban élő hasznos, egymással szimbiózisban élő szervezetek jórészt elpusztulnak. Zsolt visszaemlékezése szerint gilisztákat sosem látott a földjein abban az időben, amikor rendszeresen, hagyományos módon művelte a parcelláit. Amikor felhagyott a szántással, megjelentek a giliszták is. A meggyeséről, barackosáról, a meggyből és egyéb gyümölcsökből készült feldolgozott termékeiről ismert bácsfeketehegyi gazda elmondta még, hogy az eddigi, mintegy egy évtized alatt elért eredmények biztatóak. Nem csak a szántóföldi növénytermesztésben, de a gyümölcsösökben is redukált talajművelést alkalmaz. Műtrágyákat nem használ, legfeljebb nitrogént juttat ki. Véleménye szerint olyan mikrobiológiai készítményeket érdemes alkalmazni, amelyek komplexek, azaz nemcsak baktériumokat tartalmaznak, hanem hasznos gombákat is nagy számban. A talajban nagyon nagy kálium- és foszforkészletekkel rendelkezünk. A probléma ott van, hogy nem olyan formában, amit a növény fel tud venni. Ezért fontos számunkra a talajélet, a talajbaktériumok, talajban élő gombák, amik kapcsolatba kerülnek a növény gyökerével, és fel tudják venni, átalakítják ezeket a tápanyagokat, és felvehető formában átadják a növénynek. A takarónövények fontosságáról is beszélt, amelyek a talaj minőségét javítják. Gondoskodni kell például arról aratás után, hogy ne legyen csupasz a föld, és erre jók a takarónövények. A földeket általában kifagyó növényekkel veti be, amelyek aztán február végére összeesnek, márciusban jön a tárcsázás vagy a grubberozás, a tavaszi kultúrák vetése előtt. A gyümölcsösében pedig nem irtja a talajtakaró gyomokat, csak időnként lekaszálja a gyümölcsfák közét. Így ugyanis jobban meg lehet őrizni a talajban a nedvességet. A fiatal szakember azt is elmondta, hogy a faluban még mindig nincsenek követői. Sokan kísérik figyelemmel, esetenként kérdezik is az eredményekről, tapasztalatairól. A szomszéd faluban, Kishegyesen viszont már vannak követői. Ezúttal is hangsúlyozta, ha valakit érdekelnek a tapasztalatai, szívesen megosztja őket a gazdálkodókkal. 

Jók a kilátások
Horkai Zsolt közel egy évtizede gazdálkodik már úgy, hogy nem szánt, és a talaj termőképességét megőrző egyéb technológiai eljárásokat alkalmaz. A napokban vetette el a kukoricát a földjein, a kelés most várható. Szóját tervez még a tavaszi kultúrák közül. A napraforgót egyelőre kiiktatta a vetéstervből, mert az a tapasztalata, hogy kimeríti a talaj tápanyagtartalékait, ami aztán éveken át kifejtheti hatását. Az őszi kultúrák közül búzát vetett, az most ígéretes. Tervben volt még olajrepce is, de a csapadék nem jött az optimális vetési időszakban, így aztán a repce most kikerült a vetéstervből. Utólag most azt mutatják a tapasztalatok, hogy jól tette, mert aki mégis repcét vetett abban a határrészben, a csapadék elmaradása miatt a kelés rossz volt, ha ki is kelt, gyengén fejlődött és a legtöbb esetben nem is lett meghagyva, most mással kell bevetni a földeket. A Horkai család azonban talán jobban ismert a meggyeséről, barackosáról, illetve a gyümölcsökből készülő termékeiről. A gyümölcstermesztésnek és feldolgozásnak már három generációs hagyománya van családjukban. Bácsfeketehegy egyébként is a meggyről ismert. A meggy szeretete Horkaiéknál is apáról fiúra szállt, csakúgy, mint a pálinkafőzés tudománya. Elsősorban a helyi tájfajtát, a feketicsi meggyet termeszti Zsolt is, illetve annak több klónját, például az önálló fajtaként elismert Primát. A feketicsi fekete meggy nem igényel növényvédőszeres kezelést, több ok mellett ezért is messze földön híres, de kiemelkedő antioxidáns-tartalmáról, harmonikus ízvilágáról és festő levéről is ismert. A családi gazdaság meggypálinkája Meggytargyi néven kerül forgalomba, ami a levédett márkaneve a terméküknek. A meggybort tiszta meggyléből erjesztik, de likőrt és pasztőrözött meggylevet is készítenek. Kisebb mennyiségben termesztenek még almát, birsalmát, körtét, szilvát, sárgabarackot és szőlőt. Ami az idei évet illeti, Zsolt elmondta, a barackosban és a meggyesben is jó termés ígérkezik. Virágzásban jó volt a megtermékenyülés, nagyon sok barack mutatkozik. A monília ellen kellett a barackosban védekezni, a meggyesben nem használ vegyszereket. A gyümölcsösben is, akárcsak a szántóföldön, a talajmegújító, a termőképességét megőrző gazdálkodást folytatja. A talaj szerkezete teljesen megváltozott a művelés nyomán. Jobb lett a vízmegtartó képessége a földnek, a költségeket is sikerült csökkenteni. A gyümölcsösökben is megmutatkozott, hogy ez sokkal jobb a fáknak. Korábban évente többször megbolygatták, sekélyen megművelték a fák közt a talajt. A száz százalékban gyümölcsből készülő levek nagyon keresettek. Annak készítésére és korszerű, az eltarthatóságot biztosító csomagolásban történő forgalmazására 2020-ban álltak rá. Készítenek még meggyből bort, pálinkát, lekvárt, a legújabb termék pedig a meggyecet. Ez az almaecethez hasonló készítmény, a garantáltan vegyszermentesen termesztett meggyből készülő bor további erjesztésével kapják. Salátaöntetnek is kiváló, és minden olyan dologra felhasználható, például immunerősítésre is, mint az almaecet, csak még annál is jobb. Saját kovászkultúrával beoltott meggyborból nyerik ki. Különféle saláták önteteként használva harmonikus ízeket lehet kapni. Az ecet piacra történő bevezetése még most zajlik, Zsolt elmondása szerint, de van iránta érdeklődés.