A Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat szervezésében rendezték meg szerdán a 60. Kalászosok fajtabemutatóját, amelyet zsargonban a kezdetektől csak búzanapnak hívnak. A szántóföldi növénytermesztésben tevékenykedőknek, valamint a szakembereknek szánt hagyományos eseményt a szolgálat Felsőroglatica közelében kialakított mintaparcelláinál tartották meg. Kilenc őszi árpa- és 31 búzafajtát mutattak be. A hagyományosak mellett több újat is látni lehetett, köztük a francia–német Secobra nemesítő egyik új búzafajtáját, amelynek még nem is adtak nevet.
Miroslav Krković, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat szakembere elmondta, hogy az árpa aratása várhatóan tíz napon belül vesz nagyobb lendületet, míg a búza betakarítása csaknem húsz nap múlva indul. Szavai szerint a közelmúlt csapadékos időjárása jelentősen hozzájárult a búzaállományok regenerálódásához és a szemek jobb telítődéséhez, így hektáronként öttonnás vagy annál magasabb termésátlagokra lehet számítani. Az árpával kapcsolatban Miroslav Krković rámutatott arra, hogy a tavalyi rekordtermés eredményei valószínűleg nem ismétlődnek meg, ugyanakkor ennél a növénykultúránál is hektáronként mintegy öttonnás hozam várható. A rendezvényt Biljana Hrnjak, a szolgálat igazgatója nyitotta meg. Szavai szerint az esemény az idén is lehetőséget nyújtott arra, hogy a mezőgazdasági termelők a vetőmagházak képviselőitől tájékozódjanak az egyes fajták tulajdonságairól és minőségéről, tapasztalatot cseréljenek, valamint megismerkedjenek azokkal a korszerű termesztéstechnológiai megoldásokkal, amelyek hozzájárulhatnak a stabilabb és biztonságosabb terméshozamok eléréséhez.
A topolyai kalászosfajta-bemutató a vajdasági mezőgazdaság egyik legrégebbi és legfontosabb szakmai rendezvénye. A rendezvényt a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat immár hat évtizede rendezi meg. Az elmúlt években a különböző búza- és árpafajták mellett takarmányborsó-, bükköny- és más szántóföldi növényfajtákat is bemutattak a mintaparcellákon.
Nemes Róbert, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet területi képviselője tizenöt éve visszajáró vendége a rendezvénynek. A szakember szerint az esemény különleges jelentőségű, mert a vajdasági termelők első kézből értesülhetnek az aktuális fajták tulajdonságairól és potenciáljáról, valamint a termesztési újdonságokról. Elmondta, hogy nincs két egyforma esztendő, mindig vannak új kihívások, tapasztalatokkal gazdagodnak a termelők és a szakemberek is. A klímaváltozás következtében a jövőben nem lehet a hozamok növekedésére számítani. Új kihívások jelennek meg, amikhez a növénynemesítőknek és a termelőknek is alkalmazkodni kell. Amíg például a kukoricánál manapság a hibridek dominálnak, a búza esetében továbbra a fajták vannak többségben. Néhány éve a mintaparcellákon hibrideket is bemutattak, de elterjedésük még várat magára.
Nyemcsók Sándor bajsai termelő szerint a környék termelői az idén abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy viszonylag jó volt a csapadékeloszlás. Éppen ezért, ha rekordhozamokra nem is, de jó termésre lehet számítani. Ő a sertéstenyésztés mellett szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik, búzát, árpát, kukoricát és napraforgót termel a földjein. Az idén, mint mondta, ha rekordtermése nem is lesz, de átlagon felüli hozamokra lehet számítani. Ez annak köszönhető, hogy ha nem is volt gyakran esős az időjárás, majdnem mindig akkor esett, amikor szükség volt a nedvességre. Véleménye szerint 18–20 dináros felvásárlási ár az árpa és a búza esetében is nagyon alacsony, szinte megalázó. A bajsai termelő a búzát valószínűleg értékesíteni fogja, az árpát viszont a sertéstenyésztésben takarmányként hasznosíthatja.
A fajtabemutatón megjelent termelők közül többen is elmondták, próbálnak alkalmazkodni a körülményekhez, a redukált talajművelés, a föld termékenységét megőrző gazdálkodási mód kialakításán munkálkodnak, kisebb-nagyobb sikerrel.
Nyitókép: Tóth Péter
