Péter – vagy ahogy a borítón szerepel, Pétёr – László 2024-ben megjelent kötete a bukovinai székelyek történetéről mesél az olvasónak, és egy tragikus esemény leírása mellett egy ahhoz fűződő rejtély megoldását keresi. Ahogy a műből kiderül, a bukovinai székelyek a 18. század második felében öt falvat alapítottak, ahonnan később, a második világháború alatt a mai Vajdaság területére telepítették őket. Ez volt az előzménye annak a megrendítő eseménynek, amikor is a bukovinai székelyek ismét menekülni kényszerültek, Szabadkánál azonban egy csapatukat elfogták, és később kivégezték őket. A kötet nemcsak ennek a negyvenkét embernek a nevét és azonosságát igyekszik pontosítani, hanem magának a bukovinai székely népcsoportnak a tárgyi kultúráját is bemutatja, főként Józseffalva csodaemberének, Székely Albert asztalosmester életén és páratlan alkotásain keresztül. A kötet az Életjel Könyvek 201. kiadványaként jelent meg Szabadkán, és a képmellékletek mellett maga a szerző szövegközi rajzait tartalmazzák.
IRODALOM A SEMMIBEN
Az Irodalom a semmiben – A Bácsmegyei Napló-sztori című kötet Hicsik Dóra doktori disszertációjának átdolgozott verziójaként jelent meg az idén Szabadkán, a Minerva Könyvképző 31. köteteként, a MILKO Egyesület kiadásában. A mű a 20. század elején induló Bácsmegyei Naplóra fókuszál. A számos betiltást megélt szabadkai lap kapcsán a kötet olvasója nemcsak a város sajtótörténetéről szerezhet új ismereteket, hanem a vajdasági irodalom múlt századi alakulásáról is informálódhat. Noha sokan működtek közre a Bácsmegyei Napló fenntartásában, Fenyves Ferenc, akit a kötet a lap lelkének nevez, külön fejezetet kapott a kiadványban. Érdemei közül a szerző nemcsak a lap több évtizedes működtetését emelte ki, Hicsik Dóra úgy fogalmazott, hogy a szerkesztő „növelni tudta az olvasószámot abban a korban, amikor ingoványos talajon állt a kisebbségi újságírás”. A disszertáció kutatása részletesen kitér többek között a lap irodalmi mellékletére, pályázataira, tematikus számaira, és szó esik a könyvkiadásról is.
A kiadvány megvásárolható a konyv@milko.rs e-mail-címen, illetve a szabadkai Naša priča könyvesboltban (Korzó 7., az udvarban).
A FÉNYKÉPÉSZET KIEMELKEDŐ ALAKJA
Németh Ferenc Prva bečkerečka Staklena slikarnica című szerb nyelvű kötete a fényképészet helyi történetének egy igazán érdekes részletét írja le az olvasó számára. Az idősebb Oldal István, a bánáti fényképészet kiemelkedő alakja főként a 19. század második felében tevékenykedett. 1853-ban létrehozott nagybecskereki műtermét, amelyet először a festészetnek, aztán már a fényképezésnek is szentelt, a kötet a mai Szerbia első állandó ilyen célú műtermeként tartja számon. A kiadványban nemcsak az idősebb Oldal Istvánról, hanem többek között fiáról, Oldal István Henrikről is ír a szerző, és amellett, hogy élettörténetükről is olvashat az érdeklődő, munkásságukban is mélyebben elmerülhet. A könyv ugyanis nemcsak egy alapos kutatás szövegét, hanem korabeli hirdetéseket, valamint képeket is tartalmaz, amelyek az emberekről készült fotók és tájképek által bemutatják az akkori fényképészet jellemzőit. A kötet 2025-ben jelent meg Újvidéken, a Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ kiadásában. Reméljük, magyar nyelven is olvashatjuk majd ezt a művelődéstörténeti kiadványt.
