Zeppelin-járattal Budapestre

Az elmúlt napokban arról olvashattunk, hogy hamarosan Szabadkán át megindulhat a vonatközlekedés Belgrád és Budapest között. Érdekes, hogy száztíz évvel ezelőtt hasonló hír kelt szárnyra, de a vonatnál sokkal izgalmasabb közlekedési eszközzel kapcsolatban. A Bácskai Hírlap 1916. július 25-ei számának reggeli kiadásában ugyanis arról írtak, hogy Belgrád és Budapest között Zeppelin-járat indítását tervezték. Az égi jármű Szabadkát is érintette volna. Ennek előfeltétele egy légi kikötő kialakítása lett volna. A Bácskai Hírlap írása szerint ennek előkészületei meg is kezdődtek városunkban. Erről a következőket olvashatjuk a napilap hasábjain:
„Rendkívül érdekes beadvány érkezett ma Szabadka városához. Ha a beadványban részletezett terv megvalósul, légi összeköttetés létesül Szabadka és a főváros s a többi nagyobb magyar város között.
A beadványt Graetz Pál, a Magyar Bank és Keresk. r.-t. megbízottja intézte a város tanácsához, tehát egész komoly akcióról van szó. A beadvány szerint, az ő kezdeményezésére magyar és osztrák jelentős érdekcsoport tanulmányi bizottságot alakított, mely feladatul tűzte egy levél és csomag
postai, nemkülönben személyszállításra berendezett nemzetközi légi forgalmi társaság alapítását. A magyar érdekcsoportot a Magyar Bank és Keresk. r.-t., az osztrák csoportot az österreichische Lloyd Dampf-Schiffai ts-Geséllschaft képviseli.
A tanulmányi bizottság – úgymond – tudatában van annak, hogy a vállalkozás az első esztendőkben a befektetett tőke megfelelő kamatozását sem fogja meghozni, hazafiúi kötelességet vél azonban teljesíteni, amikor, ha áldozatok árán is, a forgalom ezen uj eszközének előbbrevit élével komoly munkához lát, feltéve, hogy a tekintetbe jövő közhatósági tényezők részéről megfelelő támogatásban részesülne” – állt a lapban, majd alább konkrétumokat is közöltek a légi kikötővel és a tervezett Zeppelin-járattal kapcsolatban:
„A tanulmányi bizottság nevében arra kéri a beadvány alárója a tanácsot, hogy az illetékes városi tényezőkkel az ügyet ismertesse meg s repülőgépi kikötőre alkalmas területet engedjen át. Erre a célra a 3–50 m. szélességű és 500–800 m. hosszúságú, lehetőségig sík, száraz terület szükséges, közel a városhoz, a városba való jó közlekedés mellett, csatornázás, vízellátás, erőforrás közelében.
A bizottság kiküldöttje augusztus, vagy szeptember havában fog Szabadkára érkezni, hogy közelebbi megbeszéléseket folytasson s örömmel látná, ha az előmunkálatok addigra folyamatban lennének. A beadványhoz egy térkép is csatolva van, mely feltünteti, hogy az »Aero Llyod« – ez volna a társaság neve – minő közlekedési vonalakat szándékozik fenntartani Magyarországon.
Szabadka e szerint a Budapest–Belgrádi vonal közepén szerepelne, mint légiállomás.
A magyarországi légi közlekedési vonalak főbb állomásai volnának: Budapest, Szolnok, Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó, Arad, Nagyszeben, Szeged, Temesvár, Orsóva, Szabadka, Újvidék, Pancsova, Belgrád, Pécs, Balaton, Győr, Nagykanizsa, Sopron, Pozsony, Losoncz, Kassa, Debrecen, Máramarossziget, Tátrafüred, Zsolna, Zágráb, Fiume.”
A Bácskai Hírlap július 29-ei számának esti kiadásában újabb fejleményekről számolt be a tervezett szabadkai légi kikötővel kapcsolatban. Ebből az írásból kiderül, hogy a tervezett Zeppelin-állomást a város mely pontján szerették volna kialakítani.
„Már hírt adtunk arról a fantasztikusan hangzó, de mindenképen nagyszabású tervről, a mely Budapest-Szabadka-Belgrád között egyenes légi összeköttetést kíván létesíteni. A tervező társaság már konkrét ajánlatot tett Szabadka városának, a melytől megfelelő repülőgép állomásnak kiutalását kérte.
A tanács utasította a mérnök hivatalt, hogy keressen helyet a repülőgép állomásnak. Ma foglalkozott újból a tanács ezzel az üggyel. Megfelelő hely: tágas, sík terület, a mely közel esik megfelelő szállító erőkhöz már van, a Szegedi-ut mellett levő egyik tágas a város, tulajdonát képező lapály, amelynek az az előnye is van, hogy közel esik a villamostelephez.
A város a tervező társaságot értesíti az eredményről, és most merész vállalkozókon áll, hogy megvalósitsák a szép gondolatot: a légi közlekedést Szabadkán át Budapest és Belgrád között.”
A Délmagyarország című szegedi napilap 1917. március 24-ei számában arról adtak hírt, hogy Graetz Pál Nagyvárad vezetését is arra kérte, hogy jelöljenek ki egy Zeppelin-kikötőnek alkalmas helyet. A tervek szerint Nagyvárad egyik fő forgalmi pontja lett volna a Zeppelin-járatoknak. Sajnos azonban az ambiciózus tervet a háború vihara elsodorta, így a szabadkai Zeppelin-kikötő is csak ötlet maradt csupán.