Szabadka egyik legikonikusabb és legszebb szecessziós épülete mai Kortárs Galériának otthont adó Raichle-palota. A helyiek által gyakran csak „cifra palotaként” vagy „mézeskalácsházként” emlegetett épület mind külső homlokzatával, mind lenyűgöző belső építészeti megoldásaival messze kiemelkedik a korabeli épületek közül. Tervezője Raichle Ferenc minden tudását és
kreativitását beleépítette otthonába. A legújabb minőségi anyagokat használta fel, a legjobb mesterműhelyek dolgoztak a fa és kovácsoltvas, a mozaikok, az ólomüvegek, az üvegprizmák megmunkálásán.
A szecesszió világnapjához kapcsolódóan első ízben állították ki, a palota egyik korabeli díszítőelemét, a Kerámia szívet. Ennek kapcsán Szalma Viktória, a Kortárs Galéria igazgatója nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, a magyar szecesszió egyik sajátossága, hogy mélyen merít a népművészet formavilágából. Ennek a hagyománynak a fontos jelképe a szív motívum, amely mára elválaszthatatlanul összeforrt a Raichle-palota nevével. Az eredeti szíveket 1904-ben helyezték el, majd száz év elteltével az eredetiek utánzatára cserélték őket. A kerámia díszeket a Zsolnay gyárból hozák Szabadkára.
– A palota igazi vezérmotívuma a szív, lépten nyomon találkozhatunk vele a kerámiákon, a kovácsoltvas elemeken, a fabútorzaton, sőt még maga a monumentális bejárati kapu is egy szívet formáz. A most kiállított szív utánzatai a palota udvari homlokzatán találhatók és a kalotaszegi magyar népművészet átformált elemei. Raichle Ferenc a palota díszítőelemeinek a megalkotásakor Huszka József néprajzi kutatásaira támaszkodott, aki érintetlen népi kincseket talált Kalotaszegen, és ezek közül sok elem került felhasználására a szecesszió magyar változatában – ismertette Szalma Viktória.
A Kortárs Galéria egyéb programokkal is csatlakozott a szecesszió világnapjához. Június 10. és 12. között, naponta 10 és 18 óra között megtekinthető Siflis Zoltán a Szecessziós Szabadka című filmje, amely folyamatos vetítésben kerül bemutatásra, így a látogatók bármikor bekapcsolódhatnak a film megtekintésébe. A Szecessziós Szabadka című filmet 2003-ban a Délvidéki Videokrónika Filmgyártó Társaság Szabadka készítette, Gordán Klára, Siflis Zoltán, Király Attila, Rajko Ljubić és Ágoston Pribilla Valéria közreműködésével.
Szalma Viktória arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei szecessziós világnap a nők a szecesszióban témára összpontosít. Ezzel is szerettek volna rávilágítani a nők különböző szerepére a szecessziós mozgalomban. Ennek kapcsán önkénteseik bevonásával egy tematikus sétára invitálják az érdeklődőket, amelynek A dísztől a szabadságig: A nő a szecesszió idején; Tematikus séta a Raichle-palotában elnevezést adták.
– A hagyományos tárlatvezetés helyett az önkénteseink vezetésével ismerhetik meg a látogatók a szecessziós Szabadka, maga a palota és egykori lakója, Raichle Ilona történeteit. Megtudhatják, hogyan változott a nők szerepe abban az időben. A múzsától és a homlokzati dísztől egészen a szabadság, az emancipáció és a nadrágviselés felé tett bátor lépésekig – ismertette a programot Szalma Viktória.
Nyitókép: Szalma Viktóra az erededi Kerámia szívet mutatja, mellette látható a másolata (Fotó: Bartus Bella felvétele)
