Ötszázmilliárd forint felett magasabb adókulcsú vagyonadót kell majd fizetni – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, aki a kampány során többször is megindokolta a vagyonadó bevezetését. Elmondta, hogy az a társadalmi szolidaritás egy formája, és lehet azon vitatkozni, hogy kell-e nagyobb társadalmi szolidaritás, vagy sem. „Ha ötmilliárd forint felett vezetjük be, akkor körülbelül annyi költségvetési bevétel származik, amennyibe kétmilliónál is több honfitársunk személyi jövedelemadó csökkentése kerül. Ha egymilliárd forinttól vezetjük be, akkor körülbelül a duplája jön be, tehát akkor már akár ötszáz-hatszázmilliárd forint is bejöhet. Ebben az esetben mindez nyilván már segít a nyugdíjemelésben, vagy éppen az áfacsökkentésben” – tette hozzá a miniszterelnök.
A gazdasági miniszter örömmel fizetné be
„Engem is érinteni fog a vagyonadó, nyilvánvalóan, hiszen négy évtizedet dolgoztam szerte a világon, és amit kerestem, azt jól fektettem be. Szóval egyértelműen rendelkezem vagyonnal, ami ebbe a kategóriába belesik, és én nagy örömmel fogom ezt az adót befizetni, hiszen azért is vagyok itt, azért ülök a miniszteri székben, hogy Magyarországnak segítsek” – jelentette ki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke viszont azt nyilatkozta, hogy azokat, akik tisztességesen szerezték a vagyonukat, inkább példaként kellene az ország elé állítani. Szerinte csak néhány száz olyan ember lehet, aki tisztességtelenül szerezhette vagyonát. Ha a büntetőjogi felelősség szóba kerül, akkor őket bíróság elé kell állítani, elítélni, azokat a vállalkozókat viszont, akik pedig az elmúlt tizenhat évben növekedni tudtak és komoly cégeket építettek fel, hagyni kellene dolgozni.
Gazdasági és nemzetgazdasági következmények
Az ötszázmilliárd forintos határt legfeljebb politikailag lehet értelmezni, és nem gazdaságilag. Karagich István, a magyarországi privátbanki piac legnagyobb független tanácsadó cégének, a Blochamps Kft.-nek az ügyvezetője elmondta, hogy az adó számos tisztességes vállalkozót is sújtana. „A tízmilliárd és az egymilliárd forint közötti vagyonnal rendelkezők, azaz huszonegyezer háztartás, nem mások, mint a magyar kis- és középvállalkozók, akik rengeteg embert foglalkoztatnak és rengeteg adót fizetnek be. Nagyon komoly gazdasági és nemzetgazdasági hatása lesz az egymilliárd forintos limittel lefedett vagyonadónak” – mutatott rá az ügyvezető.
Szalai Piroska, a Fidesz Országgyűlési Képviselője úgy véli, a vagyonadó GDP-csökkenéssel jár, a beruházások visszaesnek, a tőke pedig kiáramlik az országból. „Nem néztem meg, hogy a Tisza Párt környéki támogatóknak mekkora vagyona van, de élek a gyanúperrel, hogy a kormány valószínűleg úgy fogja meghúzni a limitet, illetve a határt, hogy a párt mögött álló prominensek kevésbé legyenek érintve ebben a magas adóban” – hangoztatta a képviselő, hozzátéve, aki szerint a vagyonadó az az adófajta, amelyikre legtöbbet kell költeni és legkevesebbet hoz az államkasszába, rombolja a vállalkozói kedvet és az innovációt, ami által a gazdasági növekedés gátjává is tud válni.
