Sok érdeklődő gyűlt össze kedden délután a Juhász Erzsébet Könyvtárban, ahol 17 órai kezdettel dr. Toldi Éva könyvével ismerkedett meg a közönség. A Híd Irodalmi Díjjal kitüntetett irodalomtörténészt Torda Dorina kérdezte a 2024-ben megjelent Hovatartozás-tudat, transzkulturalitás, poétikai tapasztalat című kötete kapcsán.
– A transzkulturalitás tulajdonképpen egy szempont, amely másképp néz a kultúrára. Nem elszigetelve látja a különböző, akár nemzeti kultúrákat, hanem azt mondja, hogy vannak olyan jelenségek, amelyek egymásba folynak, amelyeket nem is lehet egymástól megkülönböztetni, és gyakran nem is fontos – hallotta a közönség a szerzőtől, aki hozzátette, noha transzkulturalitással nem kizárólag az irodalom foglalkozik, sokszor játszik kulcsfontosságú szerepet egy-egy alkotás értelmezésében.
– A transzkulturális irodalmi korpusz azokat az írókat és azokat a műveket tartalmazza, amelyek nem vagy nehezen sorolhatók be egy nemzeti irodalmi kánonba. Ezeknek a műveknek a legtöbbje önéletrajzi, egyik fő jellegzetessége az, hogy a szerző saját identitásáról akar beszélni, el szeretné mondani, honnan indult és hová ment. Itt mindig két kultúrát látunk: a kibocsátó kultúrát, azaz az első nyelvének a kultúráját és a befogadó kultúrát – mondta dr. Toldi Éva.
A beszélgetés során többször felmerült a vajdasági származású, Svájcban élő Melinda Nadj Abonji 2010-ben megjelent műve, a Galambok röppennek föl című, önéletrajzi ihletésű regény. A magyar anyanyelvű szerző kötetét német nyelven írta meg, tehát transzlingvált, az előadó azonban kiemelte, a nyelvváltás nem feltétlenül jár együtt az identitásváltással, hiszen a főszereplő származása is nagy szerepet kap a kötetben. Érdekességként mutatta be az eredetileg németül megjelent mű magyar és szerb fordítását, amelyek más címmel és eltérő borítóval igyekeznek az eredeti munka teljes világát átadni a magyar és a szerb kultúrában élő olvasóknak.
Az est további részében szó esett Samuel Beckett három nyelven megírt Godot-ra várva című drámájáról, Domonkos István egyes transzkulturalitást példázó műveiről, illetve a műfordítás kihívásairól, valamint olyan szerzőkről, akik nem magyarról, hanem magyarra transzlingváltak.
Nyitókép: Vojter Kitti
