A hivatalos nyelvek útvesztőjében

Napjainkban a lakosság tájékoztatásának leggyorsabb formája az internetes felületeken való kommunikáció, így a szabadkai közvállalatok által biztosított információ szinte kivétel nélkül elérhető szerb nyelven az intézmények honlapjain. Felmerülhet a kérdés azonban, hogy mivel Szabadkának nem a szerb az egyetlen hivatalos nyelve, hanem mellette a magyar, a horvát és a bunyevác is, mennyi és milyen információ található meg a weboldalakon ezeken a nyelveken.

Magyar nyelven is feltüntetik, de… 

Ha Szabadka önkormányzatának weboldalát nézzük, vagy esetleg rápillantunk a Stadion, a Parking, a Palics–Ludas Közvállalat vagy a Szabadkai Távfűtőművek Kommunális Közvállalat oldalára, kiválaszthatjuk, hogy szerbül, magyarul, horvátul vagy bunyevácul szeretnénk-e tájékozódni. Azonban, ha összehasonlítjuk egymással például az önkormányzat szerb és magyar weboldalát, arra lehetünk figyelmesek, hogy az előbbi sokkal kidolgozottabb, utóbbiban pedig nyelvhelyességi hibák és sokkal kevesebb valóban magyar nyelvű szöveg található. Nemcsak máshogy rendeződik az információ a lenyitható fülekben a szerb és magyar változatú weboldalon, és van, amelyet még egyáltalán nem fordítottak le magyarra, de egyes magyarul megcímkézett opciók (például a Szabadka A-tól Zs-ig) valójában nagyrészt szerb szöveget takarnak. Az önkormányzat oldalán egyébként egy beépített, automatikus fordító is megtalálható, amely igaz, pontatlanabbul, viszont nagyon sok nyelven próbál információt szolgáltatni.
Apró hibák a Távfűtőművek magyar weboldalán is megtalálhatók, de átláthatóan közli a tudnivalókat, ahogy a Stadion weboldala is, amelyik a bunyevác nyelvre kattintva jelzi, hogy ez a változat még készülőben van. A Stadionnál más probléma vehető észre: úgy tűnik, a magyar oldalt nem aktualizálták egyidejűleg a szerb oldal frissítésével együtt, így pillanatnyilag a szerb nyelvű oldalon magasabb összegek olvashatók némely hozzájuk tartozó létesítmény, többek között a Prozivka árlistáján. A Palics–Ludas Közvállalat mind a négy nyelven elérhető, de a Hírek fülre kattintva amíg a legutóbbi szerb nyelvű bejegyzés 2025-re megy vissza, magyar nyelvű 2023 óta nem volt. Ha már hírekről van szó, fontos megfigyelni, hogy az aktualitásokat milyen nyelven közvetítik az egyes weboldalak: a Palics–Ludas Közvállalattal ellentétben a Stadion weboldala egy jó példa, hiszen itt a hírek szerbül és magyarul is ugyanúgy megjelennek.
Minden hibájuk ellenére kétségtelen, hogy a fent felsorolt közvállalatok jó példaként szolgálhatnak a négy opciót fel nem kínáló intézmények számára. Noha a Temetkezési Kommunális Közvállalat Szabadka oldala bunyevác nyelvet nem tartalmaz, a szerb mellett horvát és szinte tökéletes magyar változatot is ajánl.
A Köztisztasági és Parkosítási, valamint a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat oldalai magyarul igen, de horvátul és bunyevácul nem érhetőek el a szabadkai lakosok számára. Néhány magyar és szerb fordítást tartalmazó oldal inkább az angollal egészül ki, igaz ez a Suboticagas honlapjára is. A Suboticagas oldalán, noha nem csak látszat a magyar nyelvű opció, előfordulnak esetlenebb fordítások, szóhasználati hibák és következetlenségek. Ilyen például Szabadka nevének használata, amely helyes magyar nevén, de „Szubotica” és „Subotica” névvel is megjelenik a szövegekben. Pozitívum azonban, hogy a dokumentumaik között szerb, magyar és horvát irat is megtalálható, amíg a dokumentumok más oldalakon nagyon sokszor csak szerbül szerepelnek.
A Kéményseprő, a Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat és az Útfenntartó, Várostermelési és Lakásüzemeltetési Közvállalat egyelőre nem biztosítottak szerben kívül más nyelvű verziót, a piacok esetében például csak a vállalat neve jelenik meg több nyelven a weboldal fejlécében. Ezek között van, amelyiknél nemhogy csak szerb, de kizárólag cirill betűs leírás érhető el, amely a megértést még több ember számára nehezíti meg, ezért több korábban említett oldal legalább latin betűs szerb szöveget is ajánlott.
Vannak olyan vállalatok, amelyeknél már önmagában az is indokolja a többnyelvű weboldalak készítését, hogy gyakran olyan személyek használják, akik nem szerb állampolgárként szinte biztosan nem beszélik ezt a nyelvet. A tömegközlekedést például külföldiek is igénybe veszik. A Transjug közvállalat magyar nyelvű oldala már sokat fejlődött a régi Sutranséhoz képest, de ez például angol változatot nem tartalmaz. A kifejezetten turistákra fókuszáló Szabadka Város Idegenforgalmi Szervezetének korábbi honlapja szerb, magyar és angol nyelven is elérhető volt, de a magyar fordításokban találhatunk némi kivetnivalót. Noha a hosszabb magyar szövegek és leírások nagyrészt pontosan szerepelnek
a felületen, a kezdőlap lenyitható egyszavas fülei azt a hatást keltették, mintha automatikus fordítóval fordították volna őket szerbről, mert egy magyarul valóban beszélő személy biztosan nem azokat a megfogalmazásokat választotta volna. A turisztikai weboldal előző verziójában a magyar hírek is szerbül voltak. Azonban néhány napja megjelent a honlap új verziója, amely immáron valóban magyar híreket közöl, és egy-két elírást (például „Bogojvár”) leszámítva sokkal jobb benyomást kelt, mint az előző, a fejlődés pedig igen dicséretes.

Van min javítani

Látható, hogy amíg egyes vállalatok odafigyelnek arra, hogy weboldalukon a kisebbségi hivatalos nyelvek beszélői is ugyanolyan könnyen tájékozódjanak, mint a szerb nyelvű lakosok, több részlegesen vagy teljesen figyelmen kívül hagyja ezt a lehetőséget. A szabadkai közvállalatok példájából nem derül ki egyértelműen, hogy milyen elvárást is állíthatunk fel az internetes nyelvhasználatuk szempontjából, kérdésünkkel így a Magyar Nemzeti Tanácshoz fordultunk.
– A Szerb Köztársaság Alkotmánya garantálja a nemzeti kisebbségek számára anyanyelvük hivatalos használatának jogát, amelyet részletesen a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről, továbbá a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény szabályoz. E jogszabályok alapján azokban a helyi önkormányzatokban, ahol valamely kisebbségi nyelv hivatalos használatban van, az önkormányzati szervek, intézmények és a közfeladatot ellátó közvállalatok kötelesek biztosítani e nyelv hivatalos használatának feltételeit – tudhattuk meg Tóth Ramónától, az MNT Végrehajtó Bizottságának hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott tagjától. Úgy fogalmazott, ezt azt jelenti, hogy azokban az önkormányzatokban, ahol a magyar vagy más kisebbségi nyelv hivatalos használatban van, a közfeladatot ellátó kommunális közvállalatoknak is biztosítaniuk kell e nyelvek használatát a lakossággal való hivatalos kommunikáció során. Ez nemcsak a kommunális közvállalatokra, de a több hivatalos nyelvvel rendelkező önkormányzatok területén működő közvállalatokra is vonatkozik, és nemcsak az ügyintézésre és az egyedi közigazgatási eljárásokra, hanem a tájékoztatásra is. – Ennek megfelelően a közérdekű közleményeket, felhívásokat, szolgáltatási tájékoztatókat, áramszünetekről, vízellátási zavarokról, hulladékszállításról vagy egyéb közszolgáltatásokról szóló értesítéseket indokolt és elvárt a hivatalos használatban lévő nyelveken is közzétenni.
Az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja hozzátette, hogy noha a jogszabályok nem nevesítik külön a közvállalatok honlapjait, mégis, a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezésekből és azok céljából egyértelműen következik, hogy a digitális kommunikáció sem képez kivételt ezek alól. A honlapok ugyanis elsődleges tájékoztatási felületek, ahol a szolgáltatásokat érintő legfontosabb információk, a közlemények, az ügyfél-tájékoztatók, a nyomtatványok, az elektronikus ügyintézési lehetőségek, a díjszabások, a pályázatok és az egyéb közérdekű tartalmak is megjelennek.
– Különösen igaz ez olyan többnemzetiségű önkormányzatok esetében, mint Szabadka, ahol a szerb mellett a magyar, a horvát és a bunyevác nyelv is hivatalos használatban van – tette hozzá Tóth Ramóna. – A Magyar Nemzeti Tanács álláspontja szerint a honlapok többnyelvű működtetése ma már nem csupán nyelvhasználati jogi kérdés, hanem a közszolgáltatások egyenlő hozzáférésének alapvető feltétele is. Az elektronikus ügyintézés térnyerésével a digitális felületek egyre inkább a hivatalos kommunikáció elsődleges színtereivé váltak, ezért a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelveknek ezeken a felületeken is meg kell jelenniük.

MNT: Prioritás a vajdasági magyarság nyelvhasználati jogainak erősítése

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, az MNT a 2027–2029-es időszakra készülő hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájával igyekszik erősíteni a vajdasági magyarság nyelvhasználati jogainak megvalósulását. Tóth Ramóna elárulta, a Magyar Nemzeti Tanács ebben kiemelt prioritásként határozza meg az elektronikus ügyintézés és az e-közigazgatási szolgáltatások teljes körű magyar nyelvű hozzáférhetőségének biztosítását, és azt, hogy a központi és helyi digitális rendszerek minden szerb nyelven elérhető funkciója és tájékoztató tartalma a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelveken is hozzáférhető legyen.
– Ez nem pusztán technikai fejlesztési kérdés, hanem a hivatalos nyelvhasználati jogok érvényesítésének egyik legfontosabb feltétele. A Magyar Nemzeti Tanács ezért továbbra is szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok és a közfeladatot ellátó közvállalatok digitális kommunikációjukban is maradéktalanul érvényesítsék a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályokat – mondta.
A Végrehajtó Bizottság tagja az alábbiakban foglalta össze mondanivalóját:
– A hivatalos nyelvhasználat célja nem csupán a jogszabályok formális teljesítése, hanem annak biztosítása, hogy valamennyi polgár anyanyelvén is hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyek a mindennapi életét érintik. Ez különösen fontos a közszolgáltatásokat nyújtó vállalatok esetében, amelyek napi kapcsolatban állnak a lakossággal – mondta Tóth Ramóna.