A XIX. Nyári Nemzetközi Szerb Művésztelepen készült alkotásokat bemutató zárókiállítás augusztus 27-én nyílt meg Szentendrén a volt Ferenczy Múzeum épületében.
A két évtizede megrendezésre kerülő művésztelep szervezői tudatosan arra törekedtek, hogy fiatal művészeket is egyre nagyobb mértékben vonjanak be a művésztelep munkájába, ami sikerült is: a művészek életkorát tekintve az idei volt eddig a „legfiatalabb” művészkolónia. Valószínűleg a „fiatalításnak” köszönhető az a megnyitón pozitívumként kiemelt változás is, hogy az utóbbi években – az internetnek köszönhetően – egyre inkább fennmaradnak a művésztelepen kialakult kapcsolatok a művészek között.
A művésztelepen az idén tizenheten vettek részt: Szerbiából Milan Antić, Vuk Vukčević, Gubik Korina, Jasna Damjanović, Nemanja Dopsaj, Kiss Viktor, Milan Paradinović, Kristina Ristić, Magyarországról Bojtor Verabella, Városi Gabi, Verebélyi Dia, Éles Bulcsú, Tőkey Péter, Czuder Tamás és Gyurity Milán, Bulgáriából Simeon Panayotov és Bosznia-Hercegovinából Azra Subašić.
A művésztelep szervezői a budapesti Zuglói Szerb Önkormányzat és a belgrádi Pero Galéria, együttműködve a Szentendrei Szerb Önkormányzattal, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeummal és Szentendre Város Önkormányzatával.
A zárókiállítást Tijana Palkovljević művészettörténész, az újvidéki Matica srpska Galéria igazgatója és dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere nyitotta meg.
Az utóbbi tíz évben az is már hagyománnyá vált, hogy a művésztelep keretében kerekasztal-beszélgetést is tartanak, amelynek témája a szerb–magyar képzőművészeti kapcsolatok. E kapcsolatokról általában egy művészi életút bemutatásán keresztül esik szó: ilyen volt pl. Pajo Jovanović (Versec, 1859–Bécs, 1957) festőművész életútja, vagy az idén az első szerb festőnő, a kétszáz éve született Katarina Ivanović munkásságának bemutatása. A 2011. augusztus 25-én megtartott beszélgetést Lastić Pero, a budapesti Szerb Intézet igazgatója vezette. A múltbeli képzőművészeti kapcsolatokról Tijana Palkovljević művészettörténész, a jelenlegi kapcsolatokról pedig Szilágyi Márta, az Erlin Galéria igazgatója beszélt.
Tijana Palkovljević Katarina Ivanović festőnőt mutatta be, aki 1811-ben született Veszprémben, és 1882-ben halt meg Székesfehérvárott. A szerb festők között az első nő volt, aki hivatásául választotta a festészetet: először Pesten tanult, majd elvégezte a bécsi akadémiát. Kiváló festőművész volt, ugyanakkor a szerbek nemzeti hősként tartották számon, és egyúttal jótevőként is, mert alkotásainak nagy részét a Szerb Nemzeti Galériára hagyta. Életének néhány évét Belgrádban töltötte, sokat utazott Európában, és 1847-ben tért vissza Székesfehérvárra. 1876-ban – az első nőként – a Szerb Tudós Társaság tagjává választották.
Művészete a magyar és szerb képzőművészet közötti első kapcsolódási pontot jelentette.
A legelső képzőművészet kapcsolat után Szilágyi Márta a Plein Art XIII. Kortárs Művészetek Fesztiváljának kurátoraként a jelenlegi és a legutóbbi kapcsolatokról beszélt: a fesztivál idei vendége Szerbia volt, egyik helyszíne pedig az Erlin Galéria. A beszélgetés végül az internet nyújtotta lehetőségek pozitívumainak és esetleges negatívumainak megvitatásával zárult.
A művésztelep alkotóinak kiállítása Szentendrén 2011. szeptember 12-ig tekinthető meg.
