Statisztikák szerint gépünk komponenseit általában egy-két évente módosítjuk, magát a pc-t viszont már csak három-öt évente cseréljük újra, és monitorunkra vár a legsanyarúbb sors. Általában addig használjuk, amíg működik, vagy esetleg be nem köszönt egy forradalmian új technológia, ami miatt érdemes idő előtt váltani. Legutóbb a full HD volt ilyen generációs lépcső, jó pár éve pedig a 4K-s kijelzők bemutatkozásakor játszhattunk el a gondolattal, hogy egyszer majd mi is négy full HD-s monitor pixelszámával zsonglőrködhetünk. Az elmúlt években megfigyelhető volt egy lassú, de viszonylag folyamatos ármérséklődés, ugyanakkor ne legyenek illúzióink. Egy tisztességes 4Ks megjelenítőért még mindig több full HD-monitornyi összeget kérnek el a kasszánál (még ha ez az összeg folyamatosan csökken is). A full HD-nál négyszer nagyobb felbontást kínáló 4K UHD (nem öszszekeverendő a filmeknél használt, 4096×2160 pixel felbontást kínáló DCI 4K szabvánnyal) már 40 ezer dinártól elérhető bárki számára. Az online shopokat böngészve láthatjuk, hogy ennyi pénzért ráadásul egészen nagyméretű, 24, 27 és 28 hüvelykes monitorok közül válogathatunk. Egy normál igényekkel rendelkező felhasználó számára tökéletesen megfelelő ez a méret, már csak egy kellően erős géppel kell rendelkeznünk, amely képes megmozdítani a 3840×2160 pixel felbontású grafikát. Jól mutatja az árak változását, hogy akad köztük olyan, amely már tavaly-előtt nyáron kapható volt, és azóta közel 30 százalékot mérséklődött az ára. Ráadásul a karácsonyi szezonban, az utolsó pillanatokban pedig további árcsökkenések várhatók. Nem elképzelhetetlen, hogy december elején találkozhatunk majd 40 ezer dinár alatti, 27-28 hüvelykes 4K-monitorokkal is, ami már kellően vonzó árszint. Ez az árcsökkenés egyébiránt szükséges hiszen kedvez az új generációs videokártyáknak, valamint a most debütáló 4K-képes játékkonzoloknak.
A 4K BUKTATÓI
Mielőtt vásárlásra késztetne az akciós címke, gondoljuk át, hogy mire van szükségünk. A 4K felbontás valóban részletgazdagabb és szebb képet eredményez, de csak abban az esetben, ha a megjelenítőnket natív felbontásban tudjuk használni. Amennyiben nem elég erős a gépünk, maximum a Windowst élvezhetjük 4K-ban, a játékokat nem (vagy csak alacsony grafikai részletességgel, amivel lényegében értelmét is veszti), a felskálázott full HD pedig kevésbé szép képet eredményez. Egyszerűen eldönthetjük, hogy gépünk képes-e a 4K-s tartalmak kezelésére; rendszerint elég megvizsgálni a grafikus kártya teljesítményét. Ha nem értünk ehhez, vegyünk igénybe segítséget. Az interneten számtalan program és összehasonlító oldal fellelhető, amelyek azt is megmondják, hogy az adott konfigurációtól nagyjából hány fps-re számíthatunk az említett 3840×2160 pixel felbontásban. A 4K-monitor kiválasztása egyébként nem nehéz feladat, ha PC-nk teljesítményében biztosak vagyunk. Néhány alapszabályt azonban nem árt észben tartani. A méretet tekintve célozzuk meg a 27 hüvelykes képátlót: ez alatt a full HD vagy a WQHD is bőségesen elegendő lehet, nem feltétlenül éri meg a váltás. Két fontos kérdést kell még tisztáznunk. Az egyik a panel típusa, a másik a felhasználási mód. Az olcsóbb típusok TN-panellel érkeznek, ezek a nagyobb betekintési szöget és szebb színeket kínáló IPS-nél elvileg 20-30 százalékkal olcsóbbak. A gyártók szerencsére a matt kijelzőt részesítik előnyben, így a fényességen nem kell sokat töprengnünk. Ezek után már csak a felhasználási módnak megfelelő paramétereket kell megtalálnunk. Játékhoz keressük az alacsony válaszidőt és a lehető legmagasabb képfrissítést. Az első 4K-monitoroktól még a 30 Hz is komoly eredmény volt, manapság már 60 Hz-et kapunk a pénzünkért, de ennél is vannak magasabb képfrissítésű modellek, igaz, elég borsos áron. Multimédiás, grafikai vagy általános felhasználás esetében fontos még a magas fényerő, a jó kontrasztarány és persze a színhűség. A gyártók által kínált különböző extra funkciókat, szolgáltatásokat pedig mindezek után vegyük csak figyelembe, ezek javarészt a hagyományos monitoroknál már ismert megoldások.
Minden gyártó azon töri a fejét, hogy milyen hangzatos újítással lehetne még több matricát ragasztani a monitor dobozára, valójában azonban ezek közül csak kevésnek van jelentősége. A keret nélküli kialakítás is ilyen extra, bár ez csak esztétikai kérdés. Az OSD menük kezelése fontos, de általában kevés időt töltünk ezzel, így ennek kényelmi faktora ne befolyásolja döntésünket, igaz, nem rossz, ha egy külön kis joystickkal navigálhatunk a menüben. A hangszórók teljesítményére sem érdemes adni, nincs ember, aki erről hallgatna zenét. Egyes modellek esetében olyan aprólékos extra szolgáltatásokat is kapunk, mint a bekapcsológomb fényének megszüntetése. Ezeknél lényegesen fontosabb a szemkímélő mód, amit sok gyártó eltérő elnevezéssel használ. A magas képfrissítés mellett hasznos extra az alacsony hullámhosszú kék fény kibocsátásának csökkentése, ami végső soron a látásromlást akadályozza meg – irodai használat során, napi nyolcórás munkavégzés mellett ez is praktikus. Az USB-hub szintén fontos funkciónak tűnhet, de mivel ez egy-két ezresből pótolható, ne ez legyen a döntő érv. A képbeállítási profilok megléte viszont jelentősen megkönnyíti életünket, főként játékosok számára lehet kényelmes a gyors kalibráció vagy a válaszidő manuális beállítása, nem beszélve a FreeSync/G-Syncről. Megfelelő mennyiségű forrásjel-csatlakozó port esetében pedig a PiP (Picture in Picture) funkció is hasznos lehet. Mostanában elterjedőben van a PbP (Picture by Picture) szolgáltatás, amivel fizikailag is kétfelé oszthatjuk a monitort, bár ennek ismét főként csak irodai környezetben van értelme.
ACER H277HK
Az Acer egyáltalán nem spórolt ki semmit monitorából. A standard UHD, vagyis 3840×2160 pixel felbontású, 60 Hz-es modell exkluzívra sikerült. Az ezüstszínű megjelenítő dizájnos, kör alakú talapzatot kapott, és egy alumíniumoszlop segítségével tarja meg a vékony kijelzőt. A masszív szerkezet szép, de a magasságot nem lehet rajta állítani, csak döntésre van mód. Ez a típus egyébként elölről is nagyon hasonlít az Acer korábbi, S277HK modelljéhez, amely a világ első, káva nélküli 4K-monitoraként mutatkozott be tavaly. A gyártó a kávamentesség kifejezést erre a termékére is csupán idézőjelben használhatja, mert csak három oldalról tüntették el a keretet. Ez is csak vizuális trükkel lehetséges; a panelt védő felület végighúzódik a szélekig, de bekapcsoláskor minden oldalról látható egy kis fekete sáv. Ettől függetlenül nagyon letisztult és szép megoldásról van szó. A külső persze nem minden, a belső is fontos. Az Acer nem követett el nagy hibát, IPS-panelt tett ebbe a modellbe is, amely ráadásul a jobbik fajtából való. Nincs zavaró IPS glow hiba, jók a színek, matt a felület, ráadásul a betekintési szögek miatt sem kell aggódni. A fényerő is korrekt; a 2015-ös modellhez képest emeltek rajta kb. 15 százalékot, így irodába és otthonra is ajánlható. Extrák terén megemlíthetjük a FreeSyncet, a DTS támogatású hangszórókat, a szemkímélő technológiát, és még sorolhatnánk. 4 ms-os válaszideje miatt játékra is ajánlhatjuk, bár nyilvánvalóan nem a gamerek számítanak a monitor elsődleges célközönségének. A H277HK DisplayPorton, mini-DisplayPorton, HDMI-n és DVI-D-n keresztül csatlakoztatható számítógépünkhöz, de került rá hang be- és kimenet is. Az Acer mellett szól a dizájn, a remek belső tartalom, ellene pedig az igen komoly árcédula.
SAMSUNG U28E590D
Ezt a monitort egy átlagos íróasztalon kényelmesen el tudjuk helyezni, a képátló átlagos nézési távolságból sem lesz zavaró a szemünknek, és így a 28 colos mérettel már valóban van létjogosultsága a Samsung által is kínált osztott képernyőfelületnek. A gyártó ezúttal is odafigyelt a formatervezésre: a külcsínért felelős mérnököknek valószínűleg kiosztották, hogy el kell használni a tavalyról megmaradt fekete festéket és csillogó műanyagot. A lakkozott káva hiába szép, nem túl praktikus, egyedül a fémes talapzat töri meg a kissé komor külsőt. Ám ahogy a focit is gólra játsszák, úgy a monitoroknál sem a külső megjelenés lesz a döntő, sokkal inkább a képminőség és a kapcsolódó szolgáltatások. Ebben sajnos szintén alulmarad a Samsung, az alkalmazott TN+film-panel ugyan nem a rosszabbik fajtából való, de a konkurensek IPS-megoldásaihoz képest mindenképp gyengébben teljesít. Cserébe fényereje átlagon felüli, tehát a gyakorlatban főként irodákban lehet hasznos, ahol eleve sok a környezeti fény, amit túl kell világítani. A 170/160 fokos betekintési szögeket kínáló 4K-modell játékokhoz is ajánlható. Kapunk FreeSync-támogatást, ráadásul a panel nem tükröződik, bevilágítási problémája sincs. Az 1 ms válaszidő egyáltalán nem rossz, és találunk játékmódot, illetve szemkímélő beállítást is, így gamereknek és irodai felhasználóknak egyaránt izgalmas választás lehet. Már csak azért is megéri elgondolkozni ezen a modellen, mert jelenleg ez a legolcsóbb a kínálatban. Aki le tud mondani a külsőségekről, a fölösleges extrákról, és olcsón szeretne 4K-ra váltani, annak jó vétel a Samsung megfizethető modellje.
DELL S2817Q
A 28 hüvelykes monitorok népes táborát erősíti a Dell S2817Q is, amely ránézésre nagyon hasonlít a Samsung megoldására, igaz, valamiért 16 ezer dinárral többet kell kifizetnünk érte. Ez a modell is teljesen fekete külsőt kapott, sajnos azonban a képernyő kávája a Samsunghoz hasonlóan nem matt, hanem csillogó, lakkozott felületű. A kezelőszervek közvetlenül a monitor alsó pereme alá kerültek. Itt nem apró joystick, hanem négy funkciógomb áll a rendelkezésünkre, amit valamivel nehezebb használni. A csatlakozók hátul, középen találhatók, felhozataluk elég gazdag: USB 3.0-s hubot is kapunk, a két HDMI mellett pedig normál és mini-DisplayPort kínálja magát. A korrekt kialakítás, a takarékos működés és a széles csatlakozókínálat mindmind pozitív képet nyújt a monitorról, ám bekapcsoláskor szembesülnünk kell azzal, hogy a panelen sokat spórolt a Dell. Egy sima TN-modellt takar, amely láthatóan gyengébb betekintési szögeket kínál, mint az IPS-es konkurensek. Emiatt a képe oldalról viszonylag hamar elváltozik, és ez nemcsak a horizontális, de a vertikális szögekre is igaz. Kalibráció nélkül színei sem az igaziak, a csúcs IPS-ekhez képest fakóbbak a rajta megjelenített képek. Főként egymás mellé téve látszik a technológiai különbség, ennek ellenére a fényerő nem rossz, a kontrasztarány is megfelelő kategóriájához képest. A panel ráadásul fürge, 2 ms-os válaszideje miatt játékra is ajánlható lenne. Ennél a típusnál sajnos nem kapunk FreeSyncet, ami így tovább rontja a képet. Ennek ellenére a monitor irodába ajánlható, vagy olyan helyre, ahol a játékos és grafikai szempontok nem fontosak, csak a magas felbontás. Cégek számára fontos tényező lehet, hogy három év garanciát vállal rá a gyártó, valamint vásárolhatunk hozzá további praktikus irodai kiegészítőket is.
LG 27UD68
Kecses megjelenésével, ívelt, fémszínű talapzatával az LG versenyzője a legtöbb íróasztalon jól mutat. Furcsamód a 27 hüvelykes képátlóval rendelkező monitor eleje fekete, hátulja viszont fehér. Ennél fontosabb, hogy a kijelző felülete teljesen matt, nem tükröződik benne a környezet. A keret nélküli megvalósítás egyébként itt is csak vizuális trükk, a panel nem érintkezik közvetlenül a külső, vékony ezüstperemmel, hanem mellette kezdődik, körülbelül fél centi távolságban. Ezt csak bekapcsoláskor fogjuk látni, de csalódottságra nincs okunk, a látvány így is kellemesebb, mintha vastag műanyag káva szegélyezné, amely a port is remekül össze tudja gyűjteni. A monitor konfigurálása egyszerű, az OSD logikus, és könnyen kezelhető, a logó alatti kis joystick segítségével kényelmesen barangolhatunk a menüben. Az ergonómiával kevésbé lehetünk elégedettek, a képernyő magasságát nem lehet változtatni, csupán 2 fokot dönthetjük előre, valamint 15 fokot hátra, de a legtöbb esetben ennyi elég szokott lenni. Az alkalmazott IPS-panel minőségére nem lehet panasz, akárhonnan is nézzük, nem tapasztalunk óriási torzulást. Irodai és otthoni használatra egyaránt alkalmas modellről beszélünk. Fényereje átlagos, színei jók, elmosódást és különösebben zavaró bevilágítási hibákat sem lehet felfedezni. Az 5 ms-os válaszidő nem a leggyorsabb, cserébe viszont kapunk FreeSynctámogatást, illetve játékosprofilokat és további hasznos szoftveres extrákat. Portokat tekintve közepesen felszerelt az LG modellje: két HDMI-t és egy DisplayPortot kínál, valamint egy jackkimenetet, amely szintén elég körülményes helyen, hátul, a tápcsatlakozó mellett található. Az LG 27UD68 ára korrekt, és bár nem a legolcsóbb, cserébe három év garancia és 72 órás pixelgarancia üti a markunkat.
PHILIPS BDM4350UC
Általában nem íróasztalra, hanem nappaliba javasoltak a 43 hüvelykes megjelenítők, hiszen a 109 centis képátló hatalmas, közelről nézve mármár zavaró is. A Philips vékony keretű megoldása elsősorban azoknak lehet érdekes, akik tervezői munkát végeznek (CAD-megoldásokkal vagy 3D-grafikai alkalmazásokkal dolgoznak), amihez jól jön az extra nagy felület. Esetleg azok számára, akik otthon, egyetlen eszközön oldják meg a filmezést, a PC-használatot, és az új, 4K-konzolok valamelyikét is ezen szeretnék majd használni. A monitor – amit sokan tévének néznek – közel tízkilós, így a hagyományos talpat el kell felejteni. Helyette két fémlábat szerelhetünk fel az aljára, ami nem túl praktikus, emiatt ugyanis le kell mondanunk a dőlésszög-állításról is. A Philips által használt IPS-panel korrekt, és a betekintési szögekkel sem lesz problémánk. Mivel elég gazdag a portkínálat, rengeteg eszközt csatlakoztathatunk rá. Ezekből egyszerre akár több jelet is fogad a monitor, mindezt valós időben, mintha négy külön full HD-monitorunk lenne. Ekkora méretben akár egy másik kollégával karöltve, két notebookról is dolgozhatunk egyszerre, a munkafelület fizikailag két részre bontható. Hasznos a hátoldalon található USB elosztó is, amely négy 3.0-portot jelent, ebből egy ráadásul gyorstöltési funkcióval is bír – habár egy kicsit nehéz a csatlakoztatás, helyezhették volna a kijelző legszélére őket. Ahogy említettük, a panel képminősége csak átlagos, a háttérfény előállításához is az olcsóbb W-LED-technológiát használták. A fényerője közepes, az 5 ms-os válaszidő viszont megfelelő a nem hardcore játékosok számára. A mérethez képest pedig egész korrektnek mondható a gép ára, bár 80 ezer dinár körül alakul.
Az öt ismertetett monitor jól mutatja, milyen monitorra számíthatunk 40-80 ezer dinár között, ha igazán sok pixelt szeretnénk asztalunkon. A 24 colos kisátlójú modellek hiányoznak az összeállításból, ekkora méretben már inkább nyűg az ultra HD, mintsem előny – csak keveseknek érdemes ilyen, ma már kicsinek mondható modellt választani. A Samsung legolcsóbb 4K monitora, amely a 44 ezer dináros árcédula ellenére azt nyújtja, amit hirdet: magas felbontást, 1 ms válaszidőt és néhány hasznos extrát. Ezért ez egyáltalán nem rossz választás, feltéve ha a TN-panel korlátaival együtt tudunk élni. Az U28E590D szinte fej-fej mellett végzett az LG modelljével, egy szintén remekül összerakott példánnyal: három év garancia, sok extra funkció, tetszetős külső. Mivel nem kifejezetten csúcsmodellről van szó, meg kell barátkozni 5 ms-os válaszidejével, cserébe kapunk hozzá FreeSynctámogatást, így összességében nem könnyű a választás. A különösen magas fényerő és gazdasági okok miatt egyszerűen jobban megéri a Samsung modellje, amely sok esetben felülírja az LG extráit, ám Az a 27 hüvelykes Acer H227HK egyszerre több igényt is képes kielégíteni, Freesync témogatsú, ráadásul az LG-nél picit jobb, 4 ms-os válaszidőt kínál. Ezzel is lehet játszani. Külseje igen ízléses, így hasznos extra funkciói és a prémium érzés miatt sok vásárló megbocsáthatja a borsosabb árat.
(Forrás: GameStar)
