32 bites operációs rendszer előkészítése több RAM használatára
4 Gbájt RAM Windows-számítógépeknél már a minimum, és tulajdonképpen ennél több lenne az ideális, ám aki még 32 bites Windowszal dolgozik, nem tud 4 Gbájtnál több memóriát használni. Ennek hátterében az áll, hogy a 32 bites operációs rendszerek 32 bit hosszúságú címekkel dolgoznak, tehát maximum 2³² bájt memóriát tudnak megcímezni, ami szűken 4 Gbájtnak felel meg. A modern processzorok
azonban már 36 bit széles címbusszal működnek, tehát körülbelül 64 Gbájtot képesek megcímezni. Azonban ezt a memóriacímzést a rendszermagnak (kernel) is támogatnia kell, amihez egy Physical Address Extension (PAE) nevű technikát használnak, amellyel a legtöbb operációs rendszer, így a 2000-es verziótól a Windows is elboldogul. Ahhoz, hogy több mint 4 Gbájt memóriát valami értelmes célra is használhassunk, először meg kell győződnünk róla, hogy a számítógépünk BIOS-a támogatja a Memory Remapping nevű funkciót. Következőként rá kell vennünk a kernelt, hogy a jövőben a PAEtechnikát használja. Ehhez indítsuk el a cmd.exe parancssort rendszergazdaként, a Windows keresősorába beírva: cmd.exe, és jobbkattintás után az eredményre a helyi menüből a Futtatás rendszergazdaként parancsot választva. Miután megnyílt a konzol, írjuk be a bcdedit parancsot. Ezzel elindítjuk a Boot Configuration Data Editor Windows-eszközt, amellyel szerkeszthetjük a bootbeállításokat.
A bcdedit /set pae forceenable paranccsal adjuk ki a PC-nek az utasítást, hogy a jövőben a PAEtechnikát használja. Hogy most az elérhető több memóriát valami hasznos dologra, például gyors háttértárnak is igénybe vehessük, ahhoz a Gavotte Ram-Disk programra lesz szükség. Töltsük le és indítsuk el a programot. Utána győződjünk meg róla, hogy a Media Type szakasznál a Fixed Media jelölőnégyzetben pipa van. A Windows kérdésére, hogy szeretnénk-e telepíteni ennek a programnak az illesztőprogramját, válaszoljunk igennel, majd végül az Install Ramdisk gombra kattinthatunk. Ha minden összejött, akkor most találunk a számítógépünkön egy új meghajtót R meghajtóbetűjellel, amelyet a Windows minden újraindítás után kiürít, sebességben viszont minden ma elérhető háttértárat maga mögé utasít, kiválóan megteszi tehát átmeneti tárolónak vagy hasonlónak kép- és zeneszerkesztés vagy videovágás során.
Elveszett termékkulcs kibányászása a Windowsból
Ha egy nap kétségbeesetten keressük Windows-termékkulcsunkat, mert például kellene egy újratelepítéshez, és arra jutunk, hogy a szükséges feljegyzés reménytelenül elkeveredett vagy elveszett, a számítógép oldalára ragasztott matrica pedig olvashatatlanná vált a sok törölgetéstől, egyes speciális programok még segíthetnek a bajban. Közkedvelt program a termékkulcsok rekonstruálására például a Magical Jelly Bean Keyfinder (a https://www.magicaljellybean.com/keyfinder oldalon), amely kiolvassa a Windows és más szoftverek licenckulcsait. A saját licencek ellenőrzésére használhatjuk az Ultimate PID Checkert (http:// www.softpedia.com/get/System/SystemInfo/The-Ultimate-PID-Checker.shtml) is. A program ellenőrzi a Windows XP, Vista, Windows 7 és 8/8.1 licencek érvényességét – minden változatét, legyen az Home vagy Pro verzió, avagy mennyiségi licencek. Ezenkívül a MAK-számlálót is górcső alá veszi, amely a mennyiségi licencek aktiválási lehetőségeit dokumentálja. A Validity ellenőrzősorban ezután vagy a Valid (érvényes), vagy az Invalid (érvénytelen) eredményt kapjuk. Mindezen kívül a PID Checker ellenőrzi a Windows Server 2012, 2008 R2, 2008, 2003 szerverkiadásokat, valamint a 2013-as és 2010-es Office-verziókat. Amennyiben a licencek egy szövegfájlban, TXT formátumban állnak rendelkezésre, az Ultimate PID Checker egyszerre több Windows-kulcs ellenőrzésére is képes. Ezeken kívül a Windows licenckulcsok kiolvasásához használhatjuk még a Windows Product Key Viewert is. Megjegyzés: ezen programok többségét a víruskeresők hajlamosak kártékonynak minősíteni, mert viselkedésük miatt a heurisztikus keresést használó szoftverek gyanúsnak találják őket. A figyelmeztetést ezúttal nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, de éppen ezért mindig győződjünk meg arról, hogy megbízható forrásból szereztük be a használt alkalmazást.
Elavult hálózati protokoll letiltása biztonsági okokból
Az SMB (Server Message Block) egy hálózati fájlmegosztási protokoll, amelyet széles körben használnak számítógépes hálózatokon. Többek között ennek köszönhetjük például a NAS-on található megosztások kényelmes elérését a Windows Intézőből otthon, és rengeteg céges hálózatban is ez biztosítja a hálózati mappák használatát. Ugyanakkor az SMB-t az 1990-es években dolgozták ki, így első verziója már igencsak elavult, ami egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nem biztonságos. Néhány hónapja például az SMB v1 egy gyenge pontján keresztül tudtak a WannaCry és a hozzá hasonló kártevő programok világszerte elterjedni a Windows XP alatt futó hálózatokban, számítógépek ezreit veszélyeztetve. Windows Vistától kezdve az operációs rendszerek már az SMB protokoll újabb verzióit használják, így az SMB v1-et gond nélkül letilthatjuk, ha hálózatunkban már nincsenek Windows XP-vel dolgozó számítógépek, amelyeknek szükségük van a megosztott erőforrások elérésére. A régi SMB verzió letiltásához nyissuk meg a Vezérlőpultot, ott a Programok és szolgáltatásokat, és kattintsunk a bal oldali oszlopban a Windows-szolgáltatások be- és kikapcsolása linkre. Most egy listát kapunk minden, a számítógépünkön rendelkezésre álló Windows-szolgáltatásról. Görgessünk le az SMB 1.0/CIFS File Sharing Support bejegyzésig, vegyük ki előle a pipát, és hagyjuk jóvá a műveletet OK-val. Ezzel megakadályoztuk számítógépünkön az SMB v1 használatát. Ha hiányzik az SMB 1.0/CIFS File Sharing Support bejegyzés, akkor a hálózati protokoll már eleve nincs is telepítve rendszerünkben.
Maximális rendelkezésre álló hangerő növelése és egyéni szabályzása
Hangszórók csatlakoztatása után a robusztusabb hangzásra egyszerű megoldás a hangszín-kiegyenlítés kikapcsolása Windows alatt. Ha jobbra lent a tálcán megtaláljuk a Realtek HD Audio Managert, nyissuk meg, menjünk a Soundeffekt lapra, és válasszunk ki lent egy tetszőleges equalizerbeállítást. Egy kattintás után az equalizer gombra ízlés szerint beállíthatjuk az egyes szabályzókat, míg a hang erőteljesebben nem szól. A Mentés gomb lenyomásával új equalizerbeállítást hozunk létre. A másik lehetőséget a hangerő növelésére a Windows saját eszközei kínálják. Nyissuk meg egy kattintással a Windows gombra a tálcán a Start menüt, írjuk be a keresőmezőbe: Rendszerhangerő beállítása, és üssük le az entert. Megjelenik a Hangerőkeverő. Akkor is ide jutunk, ha a tálcán balra az órától a kis hangszóró ikonra kattintunk, és a Keverőt választjuk. Kattintsunk jobb egérgombbal az ikonra, és válasszuk a helyi menüből a Hangerőkeverő megnyitása parancsot. Akárhogy is sikerült megnyitni, a keverőben most toljuk fel a bal oldali Hangszórók csúszkát ütközésig. A jobbra mellette álló csúszkákkal az egyes alkalmazások hangerejét állítjuk be, például a Firefoxét vagy az Outlookét. Óvatosságból csökkentsük a rendszerhangerőt, a Rendszerhangok csúszkát jóval lejjebb húzva, ezek ugyanis más programhangokhoz képest nagyon hangosnak tűnnek, és különösen a számítógép be- és kikapcsolásakor okozhatnak kellemetlen meglepetést.
AHCI mód bekapcsolása az SSD teljes kihasználásához
Egy SSD teljesítményét csak úgy használhatjuk ki teljes egészében, ha Windows alatt engedélyezzük az AHCI módot. Ellenkező esetben az SSD IDE módban működik, és nem tudja kihasználni gyorsaságának előnyeit. Hogy az AHCI mód be van-e kapcsolva, az az Eszközkezelőből derül ki, amelyet a Vezérlőpultról nyithatunk meg. Ha ott IDE ATA/ATAPI vezérlők alatt nem találunk AHCI-vezérlőt, akkor Windows 7 és 8 alatt egy kis registrybeavatkozással segíthetünk. A Start gomb lenyomása és a keresőablakba a regedit beírása után kattintsunk a találati listán a legfelső, regedit.exe találatra. A registryben navigáljunk a HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\services\msahci kulcsra. A jobb oldalon most megjelennek az egyes bejegyzések. Az AHCI mód bekapcsolásához állítsuk a Start értékét 0-ra. Utána indítsuk újra a számítógépet, és módosítsuk a BIOS-ban a SATA módot IDE-ről AHCI-ra.
Számítógép távvezérlése távolról RDP protokollal
Időnként hasznos, ha egy számítógépet az internetről vagy egy hálózatból távvezérelni vagy távjavítani tudunk. Az RDP protokoll (Remote Desktop Protocol) lehetővé teszi az egér és billentyűzet „átirányítását” a céleszközre, illetve a képernyő tükrözését. A távoli számítógépek RDP-n keresztüli elérésének feltétele a Windows 7, 8, 8.1 vagy 10 Professional-, Enterprise- vagy Ultimate-verziója. A Home Editiont használóknak alternatív megoldásokhoz, mint például a TeamViewerhez kell fordulniuk. A számítógépen, amelyet távvezérelni akarunk, először kapcsoljuk be a távoli asztal szolgáltatást. Nyissuk meg a Vezérlőpultot, és ott a Rendszert. Kattintsunk a bal oldali oszlopban a Távoli beállítások bejegyzésre. A Rendszer tulajdonságai ablakban a Távoli használat lapon tegyünk pipát "A számítógépről lehet távsegítséget kérni" beállítás elé. Most az egész hálózatból elérjük ezt a PC-t. Az internetről kapcsolódáshoz nyissuk meg a routeren a 3389-es TCP portot, és szükség esetén állítsuk be a megfelelő porttovábbítást is. Ezenkívül telepítsük a WakeOnLAN programot, hogy a számítógépet távolból is be tudjuk kapcsolni.
Makacskodó Windows-keresés életre keltése
Ha az "Önnek nincs megfelelő jogosultsága a Windows keresés-mappákhoz" hibaüzenetet kapjuk, először írjuk be a Windows-keresésbe a Search keresőszót, és nyissuk meg a Hibák keresése és kijavítása a Windows Search szolgáltatással találatot. A Keresés és indexelés ablakban kattintsunk a Haladó linkre, és tegyünk pipát a Javítások automatikus alkalmazása jelölőnégyzetbe. A Tovább gombbal elindítjuk a varázslót, amely megpróbálja automatikusan korrigálni a rendszerben található hibákat. Ha a javítási kísérlet sikertelen volt, hozzunk létre egy új felhasználói fiókot, lépjünk be, és próbáljuk meg újra a Windows Keresést használni ebből a fiókból. Egy további lehetőség a probléma megoldására, ha elindítjuk az Indexelési beállításokat a Vezérlőpultról, és ellenőrizzük, hogy minden fontos mappa rendelkezésre áll-e számára. Ha például az Outlookban kapjuk ezt a hibaüzenetet a levelek keresésekor, váltsunk ismét az Indexelési beállításokra, és nyomjuk le a Speciális gombot. A Speciális beállítások ablakban a Fájltípusok lapon az ost lehetőség előtt pipa kell legyen.
Több példányban előforduló fájlok felkutatása és eltávolítása
A duplán előforduló fájlok szükségtelenül foglalják a tárhelyet. Ezen olyan programokkal segíthetünk, mint az AllDup (a http://www.alldup.de/alldup_help/alldup.php oldalról). A program felkutatja a duplikátumokat úgy, hogy azokat rögtön törölni is tudjuk. A telepítést követően válasszuk ki a mappákat, amelyeket az AllDupnak meg kell vizsgálnia. A második ikonsorban finomíthatunk a keresési feltételeken. Kattintsunk a Search Method (keresési mód) menüikonra, így nemcsak a fájlneveket vehetjük figyelembe a későbbi kereséshez, hanem például a fájlkiterjesztést vagy -méretet is. Ha gyakran dolgozunk ZIP vagy RAR programmal tömörített fájlokkal, lehetőségünk van ezeknek a tartalmát is átkutatni. Ehhez kattintsunk a menüsoron a Search Options ikonra, és az Archive Files területen kapcsoljuk be mindkét fájlformátumot. Ha befejeztük a keresés előkészítését, üssük le a menüsoron a Start Search gombot. Egy ablakban megkapunk minden többszörösen előforduló fájlt. Egy kattintás után a kis háromszögre egy fájlnév előtt az AllDup megmutatja a duplikátumok tárhelyeit. Ezután eldönthetjük, hogy melyik helyen akarunk a fájltól megválni. Amikor minden duplikátumot kijelöltünk, kattintsunk a menüsoron a Search Result/File Manager parancsra. Itt végül rögzítsük, hogy mi történjen a másolatokkal. Figyelem: a duplikátumok automatikus törlésével óvatosan bánjunk, mert például egy C:\Windows mappában elvégzett ilyen művelettel véglegesen tönkretehetjük rendszerünket.
