A Nemzetközi Valutaalap irányába Szerbiának nincsen adóssága: az országnak összesen 49 milliárd euróval tartozik a külföldi országoknak, ami a bruttó hazai termék 58,6 százalékát teszi ki. A szóban forgó adósság azonban csökkent a 2024-es évhez viszonyítva, amikor a külföldi adósságok a bruttó hazai termék 59,2 százalékát tették ki – áll abban a közleményben, amelyben a Szerb Nemzeti Bank cáfolta a híreszteléseket, melyek szerint Szerbiának állítólag 50 milliárd euróval tartozik a Nemzeti Valutaalapnak. Egyes sajtófelületeken ugyanis megjelent az is, hogy „Szerbia a hazai gazdaságnak tartozik a legnagyobb összeggel, de tetemes adósságot halmozott fel a Nemzetközi Valutaalap és Kína irányában is.”
Az országos pénzintézet a fent említettet is cáfolta. Ugyanakkor kiemelte, hogy 2022-ben Szerbia 2,4 milliárd euró értékben tartalékolt olyan eszközöket az alapnál, amelyeket a makrogazdasági stabilitás megőrzésére irányoztak elő a globális energiaválság miatt. Ezeket azonban nem használta ki teljes mértékben: két alkalommal összesen 1,2 milliárd eurót hívott le a Nemzetközi Valutaalaptól – írták a közleményben a központi bank illetékesei, és hangsúlyozták, hogy a szóban forgó eszközök esetében az országnak nem kell visszafizetnie az alapot, csak a kamatot kell háromhavonta kifizetnie a valutaalapnak. A cél ugyanis a tartalékok erősítése annak érdekében, hogy az ország ellenállóbbá váljon az extrém kockázatokkal szemben – magyarázták az országos pénzintézet szakemberei.
Ugyanakkor a közleménybe azt is belefoglalták, hogy a továbbiakban az alap eszközeit Szerbia elővigyázatosságból tartotta fenn, majd ezen eszközök kihasználása helyett a valutaalap azt a lehetőséget választotta, hogy érvényesíti a koordinációs politikára előrányzott programot. Ez azonban nem pénzeszközök biztosításáról szól, hanem a valutaalap szakembereinek elemzéseiről és az azok alapján megfogalmazott, nemzetközileg elfogadott jelentésekről.
A közleményben kiemelik azt is, hogy a Szerb Nemzeti Bank legutóbbi hivatalos adatai szerint Szerbia összesen 49 milliárd euróval tartozik külföldnek. Ebből a közszférához 26,4 milliárd eurós adósság köthető, amely az össz külföldi tartozás 53,8 százalékát teszi ki. A magánszférát illetően a szerbiai gazdaság 19,1 milliárd eurós adósságot halmozott fel külföld irányába, ami az összadósság 39 százaléka. A bankszektorra viszont a külföld iránti összadósság 7,2 százaléka vonatkozik – részletezték az ország külföld iránti adósságainak megoszlását az illetékesek. A közleményben azt is kiemelték, hogy a 2024-es évhez viszonyítva jelenleg a magánszektor 252 millió euróval növelte a külföld iránti adósságát, a közszféra pedig 266 millió euróval csökkentette.
A Szerb Nemzeti Bank szakemberei külön hangsúlyozták, hogy a sajtóban korábban megjelentetett összeg feltételezhetően abból ered, hogy az ország összes külföldi adósságát említették: ez viszont nem érinti a Nemzeti Valutaalapot, hisz a külföldi adósságokba a törvényes meghatározás alapján az állam, a hazai gazdaság és más ágazatok tartozását számolják bele. A szakemberek ugyanakkor a korábbi hírek azon állítását is cáfolták, mely szerint „Szerbia a hazai gazdaságnak tartozik a legnagyobb összeggel, de tetemes adósságot halmozott fel a Nemzetközi Valutaalap és Kína irányába is.” A magyarázatuk szerint „a külföldi adósságok keretében a legnagyobb tartozás nem írható a hazai gazdaság számlájára, hisz amivel egyik hazai termelő a másiknak tartozik, az nem számolható bele a külföldi adósságokba” – írták a sajtóban megjelent információkkal kapcsolatban a Szerb Nemzeti Bank szakemberei.
Nyitókép: Beta/Ana Slović
