Az illetékes szervek olyan biztonsági ellenőrzéseket vezettek be, amelyek követésével és betartásával minőségi méz kerülhet a szerbiai üzletláncok polcaira – mondta Körmöci Károly, a magyarkanizsai Tisacoop Kereskedelmi Kft. igazgatója. A sikeres vállalat az idén ünnepli fennállásának 35 éves évfordulóját, és mára 120 alkalmazottal dolgozik. Három fő területen tevékenykednek: az anyavállalat élelmiszeripari termékek behozatalával és kivitelével foglalkozik, a cég alapította meg a Hungarikum üzletláncot is Szerbiában, a részeként működő Tisamed viszont a méz felvásárlásával és a méhészek integrálásával foglalkozik.
Utóbbi kapcsán kezdeményeztünk beszélgetést az igazgatóval, ugyanis a méhészeknek éppolyan gondot okoztak az extrém időjárási körülmények, mint a piacot elözönlő hamis méz. Az is érdekelt bennünket, hogy a nemrégiben érvényesített rendelkezések vajon vezetnek-e eredményre, azaz lekerültek-e a polcokról a hamisítványok, teret adva a szabályosan működő feldolgozóknak.
Hogyan alakultak az idén a mutatók: a felvásárlásra volt és van elegendő méz?
– Sajnos az elmúlt években nem kedvezett a méhészeknek az időjárás, így a termény mennyisége és minősége sem a terveik szerint alakult. Ezt mi is tapasztaljuk. Vajdaságban az akácméz kellene, hogy a meghatározó minőségi kategória legyen. Részben az időjárási viszontagságok miatt, részben a méhek pusztulása miatt nagyon kevés mennyiségben tudják kipörgetni a méhészek, így a feldolgozásnál hiány van belőle. Megfelelő mennyiségben viszont hozzájutunk a virágmézhez, valamint a napraforgómézhez, amelyet augusztus és szeptember folyamán vásárolunk fel.
Értékesítőként hogyan lehet megküzdeni a hamis méz tömeges jelenlétével a piacon?
– A mézhamisítás sajnos olyan jelenség, amely minden országban jelen van, így Szerbiában is. A kiküszöbölés egyik legjobb módja az állandó és fokozott ellenőrzés, amely természetesen nemcsak a mi cégünket, hanem gyakorlatilag minden hivatalosan és gyári körülmények között dolgozó vállalkozást érint. Elmondhatom, hogy ma már havonta történik köztársasági szintű, illetve tartományi szintű mézvizsgálat. De ezt mindenféleképpen megelőzi a saját vizsgálatunk is: mivel a piacon kizárólag megfelelő minőségű termékkel szeretnénk jelen lenni, ezért a felvásárlást megelőzően már végzünk egy elég specifikus ellenőrzést.
Ez gyakorlatilag kiszűri annak lehetőségét, hogy olyan mézet vásároljunk fel, ami nem megfelelő. Ezen felül olyan technológiával és olyan minőségirányítási rendszerben dolgozunk, amelyek teljesen kiszűrik ezen termékek behozatalát, azaz azt, hogy a nem megfelelő méz egyáltalán bekerüljön a termelési csarnokba.
Nagyon odafigyelünk tehát arra, hogy a méhészektől kifogástalan mézet szerezzünk be. Fajtamézeket vásárolunk, és ezek ellenőrzése nagyon szigorú. Azt, hogy az általunk feldolgozott méz a fogyasztókhoz is biztonságban kerüljön ki, a márkanevünkkel biztosítjuk. A Tisamed márkanév nemcsak a mi ellenőrzésünket tükrözi, hanem gyakorlatilag azt, hogy átesik a szövetség, valamint a köztársasági és tartományi ellenőrző szervek vizsgálatán is.
Körmöci Károly (Fotó: A Tisacoop archívuma)
Nemrégiben szigorították a rendelkezéseket, és így fokozott ellenőrzéseket foganatosítanak. Ez mennyiben segített azoknak, akik eddig is a termék minőségére helyezték a hangsúlyt?
– Olyan fokozott minőségbiztonsági pontokat építettek be a hatósági szervek, amelyek a gyakorlatban kiszűrik annak a lehetőségét, hogy olyan méz kerüljön csomagolásra, vagy esetleg forgalomba, amely nem megfelelő. Ilyen szempontból nem csupán a cukrozott mézre kell gondolni, hanem azokra a termékekre, amelyeknél a fogyasztó nem is tudja megkülönböztetni a minőségtelen terméket a megfelelőtől. Sokszor épp az hiányzik ezekből a termékekből, ami miatt hajlandók a vásárlók többet fizetni például az akácmézért.
Nyilván az árazás szempontjából is nyomasztó, hogy a hamis méz olcsón kerül a polcokra. Minőségi termék gyártójaként ilyen piaci viszonyokban meg tudják-e fizettetni azt az árat, amelyen alul már nem érdemes a méz feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozni?
– Ez a probléma közvetlenül nem érint bennünket. Mi próbáljuk a termékeinket olyan kereskedelmi láncokban értékesíteni, amelyek meghatározóan nagyobb mennyiséget vásárolnak. Ezekre az üzletláncokra viszont jellemző, hogy a polcaikra rá sem kerülhet olyan termék, amely nem esett át vizsgálatokon. Az üzletpolitikánk messze áll attól, hogy esetlegesen azon gondolkodjunk, hogyan és miként lehetne a vásárlót megtéveszteni. Nem így gondolkodunk, és nem is tudnánk így létezni. A folyamatos ellenőrzések egyszerűen kizárják annak lehetőségét, hogy az általunk legyártott méz ne feleljen meg a márka által garantáltnak.
Hasonló üzleti hozzáállással alapították meg annak idején a Hungarikum üzletláncot is.
– A Hungarikum üzleteket 2011-ben álmodtuk meg. Belgrádban nyitottuk meg az első üzletet, akkor még olyan elképzeléssel, hogy a magyar élelmiszerek kínálata mellett a magyar kultúrának, művészetnek is teret adjunk. Ezért az első Hungarikum központ egy komplex létesítményként indult, amelyben olyan tájjellegű művészeti termékeket is bemutattuk, mint a Herendi vagy a Zsolnay porcelán, de a polcokon sorakoztak a pécsi Kesztyűmanufaktúra termékei és a szegedi papucsok is. Így nem csupán a magyar ízvilágot próbáltuk közel hozni a belgrádi közösséghez: később a kultúrára ráépítettük a turisztikai nevezetességeket is. Az üzleten belül bemutattuk, hogy hova lehet, hova érdemes elmenni kirándulni Magyarországon. Mindezt annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjon az a vásárló, aki úgy dönt, hogy megismeri a magyar jellegzetességeket. Később főként a helykorlátozás miatt muszáj volt az élelmiszer-eladásra fókuszálnunk, de a korábbi szándékunkról ma sem mondtunk le. Folyamatosan teret adunk különböző kiállításoknak, hogy ezeket a termékeket továbbra a köztudatban tartsuk, és mindezt Belgrád, Újvidék és Szabadka vásárlóközösségének bemutassuk.
Nyitókép: A Tisamed a márkanévvel garantálja a termékek kiváló minőségét (Fotó: A Tisacoop archívuma)
