2025. november 2., vasárnap

Értünk vállalták

Szentmisével és koszorúzással emlékeztek Zentán

Zenta község hősi halottjaira emlékeztek szombat délután a helyi Felsővárosi temetőben. Főt hajtottak azok előtt, akik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, valamint az 1944-es tragikus történések során vesztették életüket. Az eseményen elhangzott, az ő áldozatuk egy jobb jövő reményében történt, és azért harcoltak, hogy nekik és az utánuk következő nemzedékeknek méltóbb élet jusson.

Hugyik Richárd beszédében felidézte az áldozatok hőstettét

Hugyik Richárd beszédében felidézte az áldozatok hőstettét

A megemlékezés szentmisével kezdődött, amelyet ft. Pásztor Árpád, a zentai Szent István-templom plébánosa celebrált a temető kálvária dombján. Ezt követően az 1849-es véres gyertyaszentelő áldozatainak emléket állító fekete márvány obeliszknél, és az 1944-es ártatlan áldozatok neveit felsorakoztató emlékműnél folytatódott az esemény, amelynek szónoka Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke volt, aki beszédében rámutatott, mindenszentek és halottak napja a legcsendesebb, de talán a legemberibb ünnepünk. Hozzátette, ilyenkor az élet és a halál határán állunk, mégis egy bizonyosság szólal meg bennünk, az, hogy a szeretet erősebb, mint a halál, és ami nem az élet ellentéte, hanem annak beteljesülése. Emlékeztette az egybegyűlteket, hogy ez a föld, ahol most állunk kétszer is vérbe borult. Először 1849. február elsején a szabadságért és hazáért küzdő polgárok hullottak el. Ezt a napot csak véres gyertyaszentelőként emlegetik. Másodszor 1944. november 9-én, amikor ártatlan embereket végeztek ki, azokat, akiket bűn nélkül ítélt el a bosszú és a megtorlás.

– November elseje nem csupán gyásznap, hanem a lélek ünnepe is. A gyertya, amelyet kezünkben meggyújtunk, nem a pusztulást jelképezi, hanem az örök fényt hirdeti. A csendben most a város szíve dobban, és ebben benne van minden, amit őseink értünk vállaltak, vér, könny és remény – hangzott el Hugyik Richárd beszédében. – Az emlékezés nem múltidézés, hanem erkölcsi tett. Aki emlékezik, az hű marad önmagához, népéhez, hitéhez. Zenta ma is azért áll, mert voltak, akik mindent odaadtak érte, s mi azért vagyunk, mert ők voltak.

Burány Hajnalka polgármester elhelyezte az emlékezés koszorúját (Fotó: Thurzó Lajos MOK)

Burány Hajnalka polgármester elhelyezte az emlékezés koszorúját (Fotó: Thurzó Lajos MOK)

A beszédet követően Homolya Mészáros Zsuzsanna gordonka játékát hallhatták az egybegyűltek, majd Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere az önkormányzat nevében, dr. Ónody Rita Éva konzul Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának nevében, Hugyik Richárd az MNT nevében, Perpauer Attila és Ősz Szabó Norbert a Vajdasági Magyar Szövetség Zenta községi szervezetének nevében, Nagy Sarolta, Homolya Ákos és Rácz Szabó Márta a VMSZ fórumainak képviseletében helyezte el a koszorút az emlékművek egyikénél. A megemlékezés végén a jelenlevők mécseseket gyújtottak a hősök tiszteletére.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A szentmisét a temető kálváriadombján mutatták be (Fotó: Pro Media)