A Vajdasági Mathias Corvinus Collegium szabadkai képzési központjában dr. Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese és vezető oktatója, kutatója Sztereotípiákon innen és túl: négy állítás a mai fiatalokról címmel tartott előadást. Dr. Kiss-Kozma Georgina az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyéhez és az Ifjúságkutató Intézethez 2021 őszén csatlakozott azzal a céllal, hogy tevékenységével hozzájáruljon a fiatal generációk gondolkodásmódjának és életmódjának jobb megértéséhez.
Az est folyamán a Z generációval kapcsolatos leggyakoribb sztereotípiák kerültek terítékre, hogy valóban nehezen felnövő, magányos, motiválatlan és „telefonfüggő” nemzedékről van-e szó.
– A mai fiatalok másképp élnek, mint a korábbi generációk. Az Ifjúságkutató Intézetben a legfontosabb célkitűzéseinkhez tartozik, hogy megvizsgáljuk, hogyan gondolkodik az ifjúság. Akinek van gyereke, az pontosan tudja, hogy bizonyos szempontból ez milyen lehetetlen vállalkozás. Az Intézetben általában empirikus szociológiai kutatásokat végzünk. Kérdéseket teszünk fel a fiataloknak, és figyelembe vesszük azt is, hogy milyen társadalmi környezetben élnek. Sok szempontból ugyanis fontos az, hogy a társadalmi változások történetiségét is megértsük. Amikor fiatalokat kutatunk, gyakorlatilag a társadalmat próbáljuk megérteni, és abban a fiatalok helyzetét. Nem csak az fontos, hogy a számadatok mit mutatnak, hanem az is, hogy ez a számunkra mit jelent. Habár az előadásunk címében négy sztereotípiáról van szó – legyünk őszinték –, ennél több van. Az idősebbek mindig is szerették megítélni a fiatalokat, hogy mennyivel másabbak, mint ők voltak – emelte ki a kutató, aki a Z generáció jellemzőiről is szólt.
– Ha elmegyünk egy könyvkereskedésbe, rengeteg könyvet találunk a generációk közti kommunikálásról. Minden generációnak megvannak a maga címkéi, a Z generáció jellemzője, hogy a valós kapcsolatoktól elidegenedettek, hiszen ők azok, akik a telefonjukkal barátkoznak. A címkék egyébként sokat segítenek, mert legalább tudunk róluk beszélni és vitatkozni, ugyanakkor tudományos szempontból alkalmazhatatlanok, mert homogenizálnak, egyrészt mintha mindenki ugyanolyan lenne, ugyanúgy gondolkodnának, másrészt pedig a generációk közti különbségeket a digitális eszközökhöz való viszonyokban mérjük. Nagy változások történtek a digitális világ megjelenésével, de attól még maradtak dolgok, amik összehozzák a különböző nemzedék tagjait, és jó lenne ezekre fókuszálni. Például: egyelőre az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy az értékeink szempontjából lassúbb a változás, és a család szeretete továbbra is összeköti a generációkat – hallottuk dr. Kiss-Kozma Georginától.
A Z generációhoz azok tartoznak, aki 1995 és 2009 között születtek. A továbbiakban szó volt arról, hogy a Pán Péter nemzedék tagjainak is nevezik őket, abból kifolyólag, hogy nekik mintha nem menne az önálló élet kezdése, nehezen tudnak elköteleződni. Emellett ők az új csendes generáció, a telefonjukat bújják, és nincs bennük lázadó szellemi, mint például anno a hippi vagy a punk mozgalom előhívóiban. Nem érdeklik őket a társadalmi és közéleti kérdések, és ők a legmagányosabb generáció, nehéz közösségben létezniük, hiszen elég nekik a telefon, és a közösségi háló. Ők ugyanis a digitális bennszülöttek, akik a digitális eszközökkel nőttek fel. Egyebek közt ezeket az állításokat taglalta dr. Kiss-Kozma Georgina, kutatási eredmények tükrében.
Nyitókép: Dr. Kiss-Kozma Georgina az MCC-ben/Fotó: Molnár Edvárd
