A „Kevesebb birtoklás – több gondoskodás” című kiállítás Pesti Attila építészirodájának művészeti gyűjteményébe ad betekintést. A kiállítás egyik kísérőrendezvényét tartották meg szerda este a Szabadkai Kortárs Galériában, ahol az építészt Kucor Tamara kurátor kérdezte az alkotómunkáról, a művészetről, az életről. A beszélgetés kulcsszavak mentén zajlott, Pesti Attila egyebek közt arról szólt, hogy számára mi jelenti a művészetet, és mire törekszenek a művészek:
– A művészet maga az élet. Hiába a szép ház, ha stresszben élünk, és nem tudunk jelen lenni a térben. Művészetet jelent megélni az életet. Amikor azt tehetjük, ami jólesik nekünk. Ha tudunk örülni annak, amink van. Ami engem illet, sose vagyok elégedett. Ha elégedettek vagyunk, statikussá válunk, és nincs mi, hogy megmozdítson. Szükség van a hajtóerőre, és ez az elégedetlenségből jöhet, hogy amit csinálunk, az lehet szebb és jobb, legyen szó bármiről. Szerintem minden művész az igazságot keresi, a transzcendencia és a spiritualizmus felé halad. Akkor is, ha nem teszi ezt felvállaltan és tudatosan. A kortárs művészetben is ezt látom. Nem feltétlenül vallási spiritualizmusra kell gondolni, hanem arra, ami egyfajta emelkedettséget ad. Akkor is, ha a képzőművész formailag absztrakt vagy geometriai formákat használ és nem szakrális festményeket készít – hallottuk Pesti Attilától, aki az építészpálya buktatóiról is beszélt.
– Ez a pálya szép, de nagyon nehéz, mert az indulásánál akkor kapunk bizalmat, ha már tudunk valamit felmutatni. Ugyanakkor hogyan mutassunk fel valamit, ha nem kapunk bizalmat? Nehéz kitörni ebből az ördögi körből. Az építészetben ez különösen jelen van, ezért az építészek ötvenéves korukig úgymond kiskorúak. Akkor válik az építész nagykorúvá, amikor már felmutathat egy szép portfóliót. Addig elérni elég stresszes – hallottuk az építésztől, aki a szépségről is kifejtette a gondolatait.
– Az elévülhetetlenség mentén haladva a szépségideálok változnak, egyénenként és koronként is. Az üvegen kívül, minden nagyon szépen öregszik. A patina fontos dolog. Rossz felújításokkal városrészeket lehet tönkretenni. Amikor letisztítják a felületeket, sterillé válnak. Ha megnézzük a spanyol vagy olasz városokat, pont a patina miatt szépek, és ez vonzza a turistákat is. Sokan abban a felfogásban élnek, hogy az a szép, ami sima, fényes és tökéletes. Manapság a tökéletesség a szépség szinonimája, de én nem így gondolom – fejtette ki.
Nyitókép: Kucor Tamara és Pesti Attila/Fotó: Molnár Edvárd



